A részvénytársaság alaptőkéjéből a pénzbeli hozzájárulás összege 250 000 000 Ft, azaz kettőszázötvenmillió forint, a nem pénzbeli hozzájárulás (apport) értéke 1 500 000 000 Ft, azaz egymilliárd-ötszázmillió forint.

A pénzbeli hozzájárulást az Alapító a részvénytársaság bankszámlájára történő átutalással teljesíti.

A nem pénzbeli hozzájárulás tárgyát és értékét ugyancsak az 1. számú melléklet tartalmazza, melynek teljes egésze az alapításkor a részvénytársaság rendelkezésére áll.

A részvénytársaság tulajdonába kerülő ingatlanok jegyzékét a 3. számú melléklet tartalmazza.

3.3. A részvénytársaság alaptőkéje 1 750 000 000 Ft, amely egy db 1 750 000 000 Ft, azaz egymilliárd-hétszázötvenmillió forint névértékű, névre szóló, forgalomképtelen törzsrészvényből áll. A részvényt az értékpapírokra vonatkozó előírások betartásával, nyomdai úton kell előállítani.

3.4. A részvény kiadásáról - a részvénytársaság cégbejegyzését és az alaptőke teljes rendelkezésre bocsátását követően - a részvénytársaság elnöke köteles gondoskodni.

3.5. A részvényen fel kell tüntetni:

a) a részvénytársaság cégnevét és székhelyét,

b) a részvény sorszámát, névértékét, azt, hogy névre szóló, és tulajdonosa a Magyar Állam,

c) a részvény fajtáját, illetve a részvényhez fűződő, a jelen Alapító Okiratban meghatározott jogokat,

d) a kibocsátás időpontját, a kibocsátáskori alaptőke nagyságát, és azt, hogy a részvények száma egy,

e) a részvénytársaság elnökének a cégjegyzés szabályai szerinti aláírását,

f) a részvény értékpapírkódját.

IV. Közgyűlés, a közgyűlés hatáskörébe tartozó, az Alapító által gyakorolt jogok

4.1. Az Alapító a társaságot zártkörű, egyszemélyes részvénytársaságként hozza létre, így a részvénytársaságnál közgyűlés nem működik. A Gt. és más jogszabály alapján a közgyűlés hatáskörébe tartozó jogokat a Gt. 300. §-a és az Nht. 4. §-a alapján, az Nht. eltérő rendelkezése hiányában az Alapító az alábbiak szerint gyakorolja:

Az Alapító hatáskörébe tartozik különösen:

- az Alapító Okirat elfogadása és módosítása,

- az alaptőke felemelése és leszállítása,

- az Nht. 9. §-ában meghatározott elnöki beszámoló alapján a mérleg és az eredménykimutatás megállapítása, jóváhagyása, a nyereség felosztása,

- a részvénytársaság elnökének évente történő beszámoltatása, ennek keretében a mérleg és eredménykimutatás jóváhagyása,

- a felügyelőbizottság elnökének és egy tagjának megválasztása és visszahívása,

- a Tulajdonosi Tanácsadó Testület (a továbbiakban: TTT) tagjainak megválasztása,

- döntés minden olyan ügyben, amelyet a Gt. a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

4.2. Az Alapító minden olyan kérdésben határozattal intézkedhet, amely jogszabály alapján nem tartozik más szerv vagy a társaság elnökének kizárólagos hatáskörébe.

V. A részvénytársaság ügyvezetése, a részvénytársaság alelnökei

5.1. A részvénytársaságnál igazgatóság nem működik, a részvénytársaság ügyvezetését az elnök látja el. Az elnök gyakorol minden olyan jogot, amelyet jogszabály, jelen Alapító Okirat, illetve a társaság szervezeti és működési szabályzata nem utal más szerv vagy személy kizárólagos hatáskörébe.

5.2. A részvénytársaság elnökét a TTT által kiírt nyilvános pályázat elbírálását követően tett előterjesztés alapján, a miniszterelnök javaslatára, a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel. Az elnök megbízatása öt évre szól.

5.3. Nem nevezhető ki a részvénytársaság elnökévé, aki a kinevezést megelőző két évben köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, politikai államtitkár, országgyűlési képviselő, főpolgármester, polgármester, illetve politikai párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője volt.

5.4. Az elnök képviseli a részvénytársaságot harmadik személyekkel szemben, a bíróságok és más hatóságok előtt, kialakítja és irányítja a részvénytársaság munkaszervezetét, gyakorolja a munkáltatói jogokat.

5.5. Az elnök a TTT véleményének kikérését követően - a TTT Titkárságára vonatkozó rendelkezések tekintetében a TTT egyetértésével - megalkotja a részvénytársaság szervezeti és működési szabályzatát.

5.6. Az elnök gondoskodik a részvénytársaság üzleti könyveinek - így különösen a részvénykönyvnek - a szabályszerű vezetéséről.

5.7. A részvénytársaság elnöke az Nht., a Gt., más jogszabályok és az Alapító Okirat rendelkezéseivel összhangban irányítja a részvénytársaságot. Ennek keretében:

- évente írásban beszámol az Országgyűlésnek a részvénytársaság tevékenységéről, amelynek keretében sor kerül a mérleg és eredménykimutatás jóváhagyására, valamint a nyereség felosztására. Az elnök beszámolóját a részvénytársaság felügyelőbizottságának véleményével együtt kell az Országgyűlés elé terjeszteni. A beszámolóhoz mellékelni kell az Állami Számvevőszék elnökének jelentését a részvénytársaság tevékenységéről;

- az Országgyűlésnek történő évenkénti beszámolás keretében elkészíti és bemutatja a részvénytársaság következő évi gazdálkodási tervét, és gondoskodik annak végrehajtásáról;

- kinevezi az alelnököket és gyakorolja a részvénytársaság dolgozói tekintetében a munkáltatói jogokat;

- az Országos Rádió és Televízió Testülettel egyetértésben külön szabályzatban megállapítja az archiválás szabályait és feltételeit, a hasznosítás módját a közgyűjteménynek nem minősülő dokumentumok vonatkozásában;

- gondoskodik az 500 000 Ft-os szerződési értéket meghaladó szerződésekről külön nyilvántartás vezetéséről;

- az elnök köteles a felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett az Alapítót - a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslat megtételével - tájékoztatni, ha a részvénytársaság az alaptőkéjének egyharmadát elvesztette, vagy a részvénytársaság fizetéseit megszüntette, és vagyona a tartozásokat nem fedezi.

5.8. Az elnök és a részvénytársaság jogviszonya kereteit a TTT-nek az elnöki tisztség betöltésére vonatkozó pályázati felhívásba kell foglalni.

5.9. Az elnök a vezető tisztségviselőktől általában elvárható gondossággal köteles eljárni. Kötelezettségei megszegésével a részvénytársaságnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felel.

5.10. A részvénytársaság elnökének adatait az Alapító Okirat 2. számú mellékletének 1. pontja tartalmazza.

5.11. A részvénytársaságnál alelnökök működnek, akiket az elnök nevez ki. Az alelnökök száma legfeljebb három lehet. Az alelnökök a részvénytársaság szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint irányítják az alárendeltségükbe tartozó szervezeti egységeket.

A részvénytársaság alelnökei a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint helyettesítik az elnököt és képviselik a részvénytársaságot harmadik személyekkel szemben, továbbá bíróságok és más hatóságok előtt.

VI. A részvénytársaság felügyelőbizottsága

6.1. A részvénytársaság ügyvezetését felügyelőbizottság ellenőrzi.

6.2. A felügyelőbizottság öt tagból áll. A felügyelőbizottság elnökét és egy tagját az Országgyűlés, egy tagját a TTT, két tagját pedig a munkavállalók választják meg. A Tulajdonosi Tanácsadó Testület az általa választott tag megválasztásának módját ügyrendjében állapítja meg.

A felügyelőbizottság elnökét az Országgyűlés ellenzéki, a másik tagot a kormánypárti képviselőcsoportjai jelölik.

6.3. A felügyelőbizottság tagjának összeférhetetlenségére az Nht. 8. §-ának (1), (3) és (4) bekezdésének rendelkezései (a részvénytársaság elnökére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok) - a 8. § (1) bekezdésének b) és e) pontja kivételével - irányadóak azzal, hogy a felügyelőbizottság tagja nem lehet politikai párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője, valamint - a dolgozói küldöttek kivételével - nem állhat munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban a részvénytársasággal.

6.4. A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása négy évre szól. A felügyelőbizottság működése addig tart, amíg az új felügyelőbizottság tagjait az arra jogosultak meg nem választják.

6.5. A felügyelőbizottsági tag a választásra jogosultnak, a felügyelőbizottság pedig az Alapítónak tájékoztatási kötelezettséggel tartozik.

6.6. A felügyelőbizottsági tagot a választásra jogosult visszahívhatja. A felügyelőbizottság tagjainak részleges cserélődése esetén az új tag(ok) megbízatása a felügyelőbizottság eredeti megbízásának időpontjáig szól.

6.7. A felügyelőbizottság a Gt., az Nht. és az Alapító Okirat rendelkezéseivel összhangban maga állapítja meg ügyrendjét.

6.8. A felügyelőbizottság a jogait testületileg vagy tagja útján gyakorolja. Az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem mentesít a felelősség alól és nem érinti a felügyelőbizottsági tagnak azt a jogát, hogy az ellenőrzést más tevékenységre is kiterjessze.

6.9. A felügyelőbizottság szükség szerint, de legalább negyedévenként ülésezik. A felügyelőbizottság üléseinek összehívására annak elnöke jogosult. Az elnök köteles összehívni a felügyelőbizottság ülését, amennyiben azt - az ok és cél megjelölésével - két tagja kéri. Ha az elnök a felügyelőbizottság ülését a kéréstől számított 8 napon belül nem hívja össze, annak összehívására a két tag jogosult.

6.10. A felügyelőbizottság akkor határozatképes, ha az ülésén legalább három tag jelen van. A felügyelőbizottság a hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű szótöbbséggel dönt. Amennyiben a szavazás során szavazategyenlőség alakul ki, ismételt szavazást kell tartani. Ismételt szavazásnál szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

6.11. A felügyelőbizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv tartalmazza a részvénytársaság cégnevét és székhelyét, a felügyelőbizottsági ülés helyét és idejét, a felügyelőbizottsági ülés jegyzőkönyvvezetőjének, az elnöknek és a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét, az ülésen elhangzottakat, a szavazás módját és eredményét - személy szerint is rögzítve, hogy melyik tag miként szavazott -, valamint a felügyelőbizottság által hozott határozatokat.

6.12. A felügyelőbizottság tagjai az ilyen tisztséget betöltő személyekről általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. A felügyelőbizottsági tagságukból eredő kötelezettségeik megszegésével a részvénytársaságnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felelősek.

6.13. A felügyelőbizottság hatáskörébe tartozik:

- előzetes tárgyalási felhatalmazás megadása az 1 Mrd Ft-nál vagy a tervezett éves forgalom 10%-ánál magasabb értékű szerződésekhez,