71/1997. (VII. 17.) OGY határozat
a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról1
1. § (1) A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló - a 62/1995. (VI. 17.) OGY határozattal módosított - 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat (a továbbiakban: Házszabály) 19. § (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az Országgyűlés elnöke az (1) bekezdésben meghatározott feladatai körében]
„g) összehangolja a bizottságok működését, továbbá javaslatot tesz a bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak személyére vonatkozó változásra,”
(2) A Házszabály 19. § (2) bekezdésének i)-j) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[(2) Az Országgyűlés elnöke az (1) bekezdésben meghatározott feladatai körében]
„i) kinevezi és felmenti az Országgyűlés főtitkárát, a főtitkár helyetteseit, a gazdasági főigazgatót, az Országgyűlési Könyvtár főigazgatóját, továbbá a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott hivatali szervek vezetőit; az általa kinevezett vezetőket illetően munkáltatói jogkört gyakorol;
j) jóváhagyja az Országgyűlés hivatali szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatát, továbbá kiadja az Országgyűlés Hivatalára vonatkozó egyéb szabályzatokat, rendelkezéseket;”
2. § (1) A Házszabály 23. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(23. § A Házbizottság:)
„e) az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, tagjainak számára, elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására javaslatot tesz az Országgyűlésnek [31. § (1) bekezdés];”
(2) A Házszabály 23. §-a a következő r) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi r)-t) pontok betűjelzése s)-u) pontokra változik:
(23. § A Házbizottság:)
„r) a köztársasági elnök és a miniszterelnök napirenden kívüli felszólalásánál megállapítja a felszólalások és hozzászólások időkeretét [51. § (2) bekezdés].”
3. § A Házszabály 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § (1) A Házbizottság ülését az Országgyűlés elnöke hívja össze és vezeti. Az Országgyűlés ülésének ideje alatt az elnök összehívhatja a Házbizottság ülését.”
4. § A Házszabály 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állandó bizottság a működési területét érintő bármely kérdést - az Országgyűlés felkérése vagy saját elhatározása alapján - megtárgyalhat, és abban állást foglalhat. A bizottság az állásfoglalását bizottsági tájékoztatóban nyilvánosságra hozhatja.”
5. § A Házszabály 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) Az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, tagjainak számára, elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására - a 28. §-ban és a 33. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak alapján - a képviselőcsoportok vezetői ajánlásának megfelelően a Házbizottság terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak személyére vonatkozó változásra - a képviselőcsoportok vezetői ajánlásának megfelelően - az Országgyűlés elnöke tesz javaslatot.”
6. § A Házszabály 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ideiglenes bizottság létrehozatalára irányuló határozati javaslathoz nem lehet olyan módosító javaslatot benyújtani, amely
a) a vizsgáló bizottság elnevezésére, a vizsgálat tárgyára,
b) az eseti bizottság elnevezésére, a feladatkörébe utalt ügyre
vonatkozik.”
7. § A Házszabály 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Házszabály 2. számú melléklete szerinti képviseleti megbízást legkésőbb a helyettesítés megkezdésekor az elnöknek be kell mutatni. Az elnök a helyettesítés tényét bejelenti. A benyújtott képviseleti megbízást a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.”
8. § A Házszabály 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Kormány - megalakulását követően lehetőleg harminc napon belül, egyébként minden ülésszak végén - tájékoztatja az Országgyűlést a következő ülésszakra vonatkozó törvényalkotási programjáról.”
9. § (1) A Házszabály 39. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés összehívását önálló indítvány megtárgyalása miatt kérik, a kérelemmel egyidejűleg a napirendre javasolt önálló indítványt is be kell nyújtani. Az így benyújtott képviselői önálló indítvány külön döntés nélkül az Országgyűlés tárgysorozatára kerül.
(4) A rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés napirendjének megállapításáról az Országgyűlés dönt. A rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés napirendjére egyébként csak olyan önálló indítvány vehető fel, amelynek napirendre vételét az (1) bekezdésben meghatározottak kérik.”
(2) A Házszabály 39. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha az Országgyűlés a (3)-(4) bekezdés szerinti önálló indítvány sürgős tárgyalását elrendelte, annak tárgyalása az elrendelést kimondó ülésnapon megkezdhető.”
10. § A Házszabály 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. § (1) Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. Az Országgyűlés üléseinek jegyzőkönyvei az Országgyűlési Könyvtárban, azok irattárban elhelyezett mellékletei és a számítógépes szavazási lista az Országgyűlési Könyvtár útján a nyilvánosság számára hozzáférhetőek.”
11. § A Házszabály 43. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az Országgyűlés nem határozatképes, az elnök megkísérli a határozatképesség helyreállítását. Amennyiben ez nem lehetséges, az elnök megállapítja a hiányzó képviselők névsorát, a napirendi pont tárgyában a határozathozatalt elhalasztja, és a bejelentés nélkül távol lévők jegyzékét - napirendben előre feltüntetett határozathozatal esetén - az Országgyűlés legközelebbi ülésén közzéteszi. Az ülést a következő napirendi pont tárgyalásával kell folytatni. Amennyiben az elnök az Országgyűlés határozatképességét utóbb megállapítja, döntése alapján a határozathozatalra vissza lehet térni.
(3) A napirendről történő szavazásnál, az ügyrendi javaslatról történő szavazásnál, valamint az 50. § (7) bekezdése és az 51. § (6)-(7) bekezdései esetében az Országgyűlés kézfelemeléssel szavaz [60. § (2) bekezdés a) pont].”
12. § A Házszabály 45. § (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„45. § (1) A köztársasági elnök, a Kormány tagja, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az országgyűlési biztos, az Állami Számvevőszék elnöke, továbbá az általa benyújtott beszámoló országgyűlési vitája során az Országgyűlés előtt beszámolásra kötelezett részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésén.
(2) Ha a Házszabály kivételt nem tesz, a köztársasági elnök, a miniszterelnök, továbbá - a Kormány nevében - a Kormány tagja bármikor felszólalhat.”
13. § (1) A Házszabály 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„46. § (1) Az ülés kezdetén az elnök ismerteti a benyújtott törvényjavaslatokat, határozati javaslatokat, politikai nyilatkozattervezeteket, jelentéseket és sürgősségi javaslatokat.”
(2) A Házszabály 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A sürgősségi javaslatot a benyújtást követő héten - képviselő által benyújtott indítvány esetén [98. § (4)-(5) bekezdése] a tárgysorozatba vételt követően - az előterjesztő legfeljebb két perc időtartamban megindokolhatja. A sürgősség kérdésében az Országgyűlés vita nélkül határoz.”
14. § A Házszabály 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„51. § (1) A napirenden nem szereplő, országos jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben (a továbbiakban: rendkívüli ügy) az ülés első - többnapos ülés esetén első két - napján a napirendi pontok tárgyalása előtt - a felszólalás tárgyát és okát megjelölve - a képviselőcsoport nevében annak vezetője legfeljebb öt percben felszólalásra jogosult. A felszólalási szándékot az ülés megnyitása előtt legalább egy órával írásban be kell jelenteni az elnöknek. Az elnök a felszólalási szándékról - a felszólalni kívánó által megjelölt tárgy és ok közlésével együtt - tájékoztatja a Kormányt.
(2) A köztársasági elnök, a miniszterelnök és a Kormány tagjai rendkívüli ügyben napirenden kívül felszólalhatnak. A felszólalási szándékot - amennyiben az ügy körülményei ezt lehetővé teszik - az ülés megnyitása előtt legalább egy órával be kell jelenteni az elnöknek. A felszólalási szándék bejelentésével egyidejűleg közölni kell a felszólalás tárgyát és okát. Az elnök a felszólalási szándékról valamennyi képviselőcsoport vezetőjét tájékoztatja. A köztársasági elnök és a miniszterelnök felszólalásának, valamint ehhez a képviselőcsoport-vezetők hozzászólásának időkeretét a Házbizottság állapítja meg. A Kormány tagjai legfeljebb ötperces felszólalásra jogosultak. Ebben az esetben észrevétel céljából az, aki személyében érintett, továbbá a képviselőcsoport vezetője kétperces hozzászólásra kérhet szót.
(3) A képviselő - akinek mentelmi jogát az Országgyűlés felfüggesztette - jogosult kétperces időkeretben az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása előtt az eljárás jogerős befejezéséről az Országgyűlést tájékoztatni. A felszólalási szándékot az ülés megnyitása előtt legalább egy órával írásban be kell jelenteni az elnöknek.
(4) Rendkívüli ügyben az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása után - az (1) bekezdésben meghatározott módon, de legfeljebb öt percben - bármely képviselő felszólalásra jelentkezhet.
(5) Az (1) és (4) bekezdés szerinti felszólalással kapcsolatos észrevétel céljából a Kormány képviselője ötperces, valamint az, aki személyében érintett, kétperces hozzászólásra kérhet szót.
(6) Ha a (4)-(5) bekezdésben felsorolt esetekben az elnök nem adja meg a szót, a képviselő kérésére e tárgyban az Országgyűlés vita nélkül határoz.
(7) A felszólalás felett vitának és határozathozatalnak egyebekben helye nincs.”
15. § A Házszabály 52. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„52. § (1) A napirendet vagy a tárgyalt napirendi pontot érintően bármelyik képviselő, bármikor, egy percben ügyrendi javaslatot tehet, amelyet két percben indokolhat. Az ügyrendi javaslat elhangzása után képviselőcsoportonként legfeljebb egy képviselő, továbbá az elsőként szólásra jelentkező független képviselő kétperces hozzászólása engedélyezhető, egyébként az Országgyűlés a javaslatról vita nélkül határoz.”