83/1997. (IX. 26.) OGY határozat
a Nemzeti Környezetvédelmi Programról1
1. A Magyar Köztársaság Országgyűlése megtárgyalta a Kormány által benyújtott Nemzeti Környezetvédelmi Programot (melléklet), és figyelemmel a környezet állapotára elfogadta a Programban kijelölt célokat, célállapotokat, a megvalósítás kulcsterületeire, eszközeire vonatkozó és a különleges intézkedéseket igénylő területekkel kapcsolatos általános feladatokat.
Az Országgyűlés tudomásul veszi a - tájékoztatásul benyújtott - Nemzeti Környezetvédelmi Program megvalósításának általános tervét és függelékeit. Ezen belül a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot és megvalósítási tervét is.
2. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a Nemzeti Környezetvédelmi Program alapján a program teljes idejére és évenként - először legkésőbb 1997. november 30-i, ezt követően minden év április 30-i határidővel - dolgozzon ki a Program megvalósítására részletes intézkedési és ütemtervet a feladatok, a finanszírozási források és a felelősök pontos megjelölésével.
3. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy az 1995. évi LIII. törvénnyel összhangban a központi költségvetésben tegyen javaslatot a Nemzeti Környezetvédelmi Programban kitűzött célok megvalósítását szolgáló pénzeszközökre, és a Program végrehajtására fordított központi költségvetési forrásokról a zárszámadás részeként évente számoljon be.
4. Az Országgyűlés felhívja a Kormány figyelmét arra, hogy az Európai Közösségekkel 1991. december 16-án aláírt és az 1994. évi I. törvényben kihirdetett társulási szerződés alapján kiemelt figyelmet fordítson a Nemzeti Környezetvédelmi Program megvalósítása során az OECD tagság és a fenntartható fejlődés követelményeire, különös tekintettel a nemzetközi szervezetek keretében és a szomszédos országokkal folytatott együttműködésre.
5. Az Országgyűlés fontosnak tartja, hogy a Kormány működjön együtt a helyi önkormányzatokkal, a tudományos és a gazdasági élet szereplőivel, valamint a civil társadalmi szervezetekkel a Nemzeti Környezetvédelmi Program intézkedési tervének kidolgozása és végrehajtása során.
6. A Kormány az ágazati politikák, koncepciók és programok kialakításakor és a végrehajtás során fordítson figyelmet a Nemzeti Környezetvédelmi Program megvalósítására.
Melléklet a 83/1997. (IX. 26.) OGY határozathoz
NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 1997
| 1. | A KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁNAK BEMUTATÁSA
|
| | 1.1. | A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA
|
| | | 1.1.1. | LEVEGŐ
|
| | | 1.1.2. | VIZEK
|
| | | 1.1.3. | FÖLD
|
| | 1.2. | A TELEPÜLÉSI ÉS AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÁLLAPOTA
|
| | | 1.2.1. | TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET
|
| | | 1.2.2. | AZ EMBERI EGÉSZSÉG ALAKULÁSÁNAK KÖRNYEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEI
|
| | | 1.2.3. | ÉPÍTETT KÖRNYEZET
|
| | 1.3. | A TERMÉSZET ÁLLAPOTA
|
| | | 1.3.1. | ÉLŐVILÁG
|
| | | 1.3.2. | TÁJ
|
| | 1.4. | ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZŐK
|
| | | 1.4.1. | HULLADÉK
|
| | | 1.4.2. | ZAJ ÉS REZGÉS
|
| | | 1.4.3. | KÖRNYEZETBIZTONSÁG
|
| 2. | AZ ELÉRNI KÍVÁNT KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOK - CÉLÁLLAPOTOK
|
| | 2.1. | A KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME
|
| | | 2.1.1. | LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM
|
| | | 2.1.2. | A VIZEK VÉDELME
|
| | | 2.1.3. | FÖLDVÉDELEM
|
| | 2.2. | TELEPÜLÉSI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME
|
| | | 2.2.1. | A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELME
|
| | | 2.2.2. | AZ EMBERI EGÉSZSÉG VÉDELMÉNEK KÖRNYEZETI VONATKOZÁSAI
|
| | | 2.2.3. | AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME
|
| | | 2.3.1. | TERMÉSZETVÉDELEM
|
| | | 2.3.2. | TÁJVÉDELEM
|
| | 2.4. | ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZŐK
|
| | | 2.4.1. | HULLADÉKGAZDÁLKODÁS
|
| | | 2.4.2. | ZAJ ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM
|
| | | 2.4.3. | KÖRNYEZETBIZTONSÁG
|
| 3. A MEGVALÓSÍTÁS KULCSTERÜLETEI
|
| | 3.1. | A KÖRNYEZETVÉDELEM ÖSSZEHANGOLÁSA A TERÜLETFEJLESZTÉSSEL
|
| | 3.2. | KIEMELT ÁGAZATOKAT ÉRINTŐ PROGRAMOK, BEAVATKOZÁSOK
|
| 4. | A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ESZKÖZEI
|
| | 4.1. | A PROGRAM STRATÉGIAI ALAPELVEI
|
| | 4.2. | A TERVEZÉS - SZABÁLYOZÁS - FINANSZÍROZÁS ALAPKÉRDÉSEI
|
| | 4.3. | KUTATÁS, MŰSZAKI FEJLESZTÉS
|
| | 4.4. | A KÖRNYEZETVÉDELMI INFORMÁCIÓS RENDSZER FEJLESZTÉSE
|
| | 4.5. | INTÉZMÉNYI RENDSZER
|
| | 4.6. | A TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL ÉS TUDATOSSÁG ERŐSÍTÉSE
|
| | 4.7. | NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS
|
| | 4.8. | A PROGRAM PÉNZÜGYI IGÉNYEI
|
| 5. | KÜLÖNLEGES INTÉZKEDÉSEKET IGÉNYLŐ TERÜLETEK
|
BEVEZETŐ
A környezet védelme, a természeti értékek megőrzése napjainkra a társadalmi-gazdasági élet meghatározó részévé vált. Ennek alapvető oka egyrészt a hosszú távon nem fenntartható gazdálkodás következtében a természeti erőforrások egyre gyorsabb ütemű felhasználása, másrészt a gazdasági tevékenységek hatásaként a környezetbe kibocsátott szennyező anyagok növekvő mennyisége. Mindezek eredményeképpen - a gazdasági változások kétségtelen előnyös vonatkozásaival párhuzamosan - szinte minden környezeti elem állapota romlott, és ez már a használatok egyértelmű korlátozásával is együtt jár. Ugyanakkor a megfelelő környezeti feltételek nélkülözhetetlenek a jelen és a jövő nemzedékek jólétének, egészséges életének biztosításához. A társadalmi-gazdasági feladatok végrehajtásával párhuzamosan, azokkal együtt kell a környezetvédelem problémáit megoldani. Mindezeket felismerve határozott úgy az Országgyűlés, hogy az átfogó (folyamatos és társadalmilag ellenőrzött) környezeti tervezés megvalósítása érdekében törvényben szabályozott módon Nemzeti Környezetvédelmi Programot kell készíteni.
A Nemzeti Környezetvédelmi Program (a továbbiakban: Program) elkészítését és végrehajtását a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 40. §-a írja elő. A Program részeként Nemzeti Természetvédelmi Alaptervet kell készíteni, amelyet a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 53. §-a ír elő.
A Nemzeti Környezetvédelmi Program egy olyan hat évre vonatkozó beavatkozási tervrendszert jelent, amely a jelen környezeti problémáinak megoldását, illetve a megoldás megkezdését és a jövő problémáinak megelőzését kell hogy eredményezze.
A Program a következő alapvető fontosságú tartópilléreken nyugszik:
a) A Kormány Modernizációs Programja, amelynek alapján a Program egyik fő feladata a gazdasági fejlődés és a környezetvédelmi érdekek összehangolása. Alapvető feltétel, hogy a további társadalmi-gazdasági fejlődés ne járjon a környezet állapotának romlásával, és a környezeti feltételek változása ne legyen a további fejlődés áthághatatlan akadálya. Ennek érdekében a környezeti szempontokat integrálni kell a gazdaságpolitikába és a különböző ágazati politikákba.
b) A Programot megalapozó környezetpolitikai dokumentumok közül kiemelendő az 1991-ben a Kormány határozatával elfogadott Rövid és Középtávú Környezetvédelmi Intézkedési Terv, amely jelenleg is érvényben van. Az Intézkedési Terv céljai között nem egy olyan kérdés szerepel, amely e Programnak is szerves része. A másik meghatározó jelentőségű kormányzati dokumentumnak a Nemzeti Környezet- és Természetpolitikai Koncepció tekinthető, melyet a Kormány 1994-ben fogadott el. A fentiek mellett a környezetvédelem egyes sajátos feladataira, illetve más ágazatok környezetvédelmet is érintő területeire számos szakterületi program készült az elmúlt időszakban, illetve készül jelenleg.
c) A nemzetközi környezetpolitikai tervek és programok közül a legfontosabbak az 1993-ban, Luzernben elfogadott Közép- és Kelet-Európai Környezeti Intézkedési Terv, az Európai Unió Ötödik Környezetvédelmi Akcióprogramja és az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretében elfogadott „Feladatok a XXI. századra” című dokumentum. A fenti dokumentumok döntő mértékben meghatározzák a fejlett országok integrációs szervezeteihez történő csatlakozásból - az OECD tagságból, illetve az Európai Unióval való harmonizációból - származó környezetvédelmi kötelezettségeket. Az Európai Unióval kapcsolatos integrációs folyamat környezetvédelmi feladatainak megoldása időben döntően egybeesik e Program időtartamával.
d) Magyarország sajátos természetföldrajzi adottságaiból következően a különböző nemzetközi környezetvédelmi egyezményekből, programokból, valamint az egyes országokkal - mindenekelőtt a szomszédos államokkal - kötött, környezetvédelmet is érintő megállapodásokból adódó kötelezettségek e Program szempontjából is lényeges feladatokat jelentenek.