Ez a probléma érinti a Jelzálog-hitelintézetet is, mivel a törvény értelmében létrejött Jelzálog-hitelintézet Rt. tulajdonosainak nagy része olyan belföldi pénzintézet, amely részben vagy egészben külföldiek tulajdonában van. Olyan törvény megalkotása, amely megtiltaná a külföldiek közvetlen vagy belföldi társaságon keresztül közvetett tulajdonszerzését a Jelzálog-hitelintézet Részvénytársaságban ellentétes lenne az OECD megállapodással.

A személyes tőkemozgások egyik fontos eleme az öröklés, amelyhez Magyarország semminemű fenntartást nem fűzött. Következésképpen Magyarország nem alkalmazhat olyan jogi szabályozást, ami megtiltaná, hogy külföldiek belföldön lévő termőföldet öröklés útján megszerezzenek.

Összefoglalva megállapítható, hogy az eredményes népszavazásból folyó jogalkotási kötelezettség eredményeként olyan jogszabályokat kellene alkotni, amely az OECD Tőkemozgások Liberalizációs Kódexe I/A) 1-2. pontja, illetve IV/C) 1. pontja, továbbá XIV/B) és D) pontja tekintetében sérti Magyarország nemzetközi szerződésből származó kötelezettségét.

A Magyar Köztársaság és az Európai Unió között kötött megállapodás 44. Cikk 1. pontjának (i) bekezdése egyértelműen rendelkezik arról, hogy a letelepedés szabadságát biztosítani kell, kivéve a XII/A)-B) mellékletében felsorolt köröket. Az eredményes népszavazásból eredő jogalkotási kötelezettségként meg kellene tiltani Európai Uniós személyeknek és szervezeteknek, hogy részesedést szerezzenek olyan magyar vállalatokban és szervezetekben, amelyeknek termőföld van a tulajdonában. Ez ellentétes lenne az uniós megállapodással.

V.

Magyarország az 1980-as év elején kezdett kétoldalú tárgyalásokat a beruházásvédelmi megállapodások létrehozásáról. 1997 júniusáig összesen 44 országgal írtunk alá ilyen megállapodást, ebből 38 már hatályba is lépett, 6 megállapodás tekintetében a megerősítés, illetve a megerősítésről szóló jegyzékváltás folyamatban van.

Az egyezmények azt írják elő, hogy mindegyik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait jogszabályaival összhangban engedélyezi (lehetővé teszi). A beruházások fogalmát is meghatározzák ezek az egyezmények, amely minden esetben magában foglalja az ingó és ingatlan tulajdon, valamint a társaságokban fennálló érdekeltség különböző formáit (részvény, üzletrész stb.).

Mindegyik Szerződő Fél a másik Szerződő Fél beruházásainak a területén lévő beruházásait nem kevésbé kedvező elbánásban részesíti, mint a saját beruházóinak a beruházásait vagy a harmadik államok beruházóinak beruházásait.

A nemzeti elbánást a megállapodás alapján akkor is nyújtanunk kell, ha a megállapodás azt nem írja elő, a legnagyobb kedvezmény alkalmazásáról azonban rendelkezik.

A beruházásvédelmi megállapodásokban szereplő nemzeti elbánás elvéből tehát az következik, hogy belföldi jogi személyek között nem lehet különbséget tenni azon az alapon, hogy a tulajdonosok között van-e külföldi. Az ilyen különbségtétel a megállapodásokban vállalt kötelezettségünk megszegését jelentené.

Következésképpen, amennyiben jogszabályaink a belföldi társaságok földtulajdon szerzését lehetővé teszik, akkor attól nem zárható el az olyan társaság, amelyek tulajdonosai között külföldi is van.

Jogszabályaink jelenleg lehetővé teszik azt is, hogy belföldi társaság egy másik belföldi társaságban érdekeltséget szerezzen. Erre való tekintettel a nemzeti elbánás elvéből az következik, hogy részben vagy egészében külföldi tulajdonban álló belföldi társaság számára sem tiltható meg, hogy más belföldi társaságban részesedést szerezzen.

Következésképpen, a nemzeti elbánás elvének megsértése nélkül a külföldi tulajdonban álló belföldi társaság nem zárható el olyan belföldi társaságban való érdekeltségszerzéstől, amelynek termőföld van a tulajdonában.

A kétoldalú beruházásvédelmi megállapítások rendszerét áttekintve az Országgyűlés megállapítja, hogy a népszavazásra bocsátandó kérdés az alábbi nemzetközi szerződésekből származó kötelezettségekkel ellentétes:

1993. évi XXXVII. törvény a Magyar Köztársaság és Ausztrália között a beruházások kölcsönös elősegítéséről és védelméről Budapesten, az 1991. évi augusztus hó 15. napján aláírt Megállapodás kihirdetéséről (1. Cikk, 3. Cikk, 4. Cikk).

7/1989. (I. 15.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Belga-Luxemburgi Gazdasági Unió között a beruházások kölcsönös elősegítéséről és védelméről szóló Megállapodás kihirdetéséről (1. Cikk, 3. Cikk).

1996. évi CIV. törvény a Magyar Köztársaság és a Bolgár Köztársaság között a beruházások kölcsönös ösztönzéséről és védelméről Budapesten, 1994. június 8-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről (1. Cikk, 3. Cikk).

33/1990. (VIII. 30.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Ciprusi Köztársaság Kormánya között a beruházások kölcsönös ösztönzéséről és védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről (1. Cikk, 3. Cikk).

1996. évi CV. törvény a Magyar Köztársaság és a Cseh Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Prágában, 1993. január 14-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről (1. Cikk, 2. Cikk, 3. Cikk).

6/1989. (I. 15.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Dán Királyság Kormánya között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről szóló Megállapodás kihirdetéséről (1. Cikk, 3. Cikk).

91/1989. (VIII. 17.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Finn Köztársaság Kormánya között a beruházások védelméről szóló Megállapodás kihirdetéséről (1. Cikk, 4. Cikk).

59/1987. (XI. 29.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Francia Köztársaság Kormánya között a beruházások kölcsönös elősegítéséről és védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről (1. Cikk, 3. Cikk, 4. Cikk).

1993. évi XXXVIII. törvény a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Görög Köztársaság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Athénben, az 1989. évi május hó 26. napján aláírt Megállapodás kihirdetéséről (1. Cikk, 3. Cikk).

63/1988. (VIII. 1.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság és a Holland Királyság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről szóló Megállapodás kihirdetéséről (1. Cikk, 3. Cikk).

1993. évi LXIV. törvény a Magyar Köztársaság Kormánya és Izrael Állam Kormánya között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Jeruzsálemben, az 1991. évi május hó 14. napján aláírt Megállapodás kihirdetéséről (1. Cikk, 2. Cikk, 3. Cikk).

1995. évi XXIII. törvény a Magyar Köztársaság Kormánya és Kanada Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Ottawában, 1991. október 3-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről (I. Cikk, III. Cikk).

1994. évi XCIV. törvény a Magyar Köztársaság és a Kínai Népköztársaság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Budapesten, 1991. május 29. napján aláírt Megállapodás kihirdetéséről (1. Cikk, 3. Cikk).

46/1989. (V. 31.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Koreai Köztársaság Kormánya között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről szóló Megállapodás kihirdetéséről (1. Cikk, 3. Cikk).

1994. évi XCV. törvény a Magyar Köztársaság és Kuvait Állam között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Kuvaitban, 1989. november 8. napján aláírt Megállapodás kihirdetéséről (1. Cikk, 2. Cikk, 3. Cikk).

1996. évi XCVI. törvény a Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a beruházások kölcsönös elősegítéséről és védelméről Budapesten, 1992. szeptember 23-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről (1. Cikk, 4. Cikk).

1996. évi XCVII. törvény a Magyar Köztársaság és Malaysia között a beruházások elősegítéséről és védelméről Kuala Lumpurban, 1993. február 19-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről (1. Cikk, 2. Cikk, 3. Cikk).

5/1988. (II. 12.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről (1. Cikk, 2. Cikk, 3. Cikk).

1993. évi LXI. törvény a Magyar Köztársaság Kormánya és a Norvég Királyság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Oslóban, az 1991. évi április hó 8. napján aláírt Megállapodás kihirdetéséről (1. Cikk, 3. Cikk, 4. Cikk).

1988. évi 5. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről szóló szerződés kihirdetéséről (1. Cikk, 3. Cikk).

30/1990. (VIII. 21.) Korm. rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Olasz Köztársaság Kormánya között a beruházások elősegítéséről és védelméről szóló Megállapodás és a hozzá csatlakozó Jegyzőkönyv kihirdetéséről (1. Cikk, 2. Cikk, 3. Cikk).

1996. évi XCVIII. törvény a Magyar Köztársaság és a Paraguayi Köztársaság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Asunciónban, 1993. augusztus 11-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről (1. Cikk, 3. Cikk).

1993. évi LXV. törvény a Magyar Köztársaság és a Spanyol Királyság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Budapesten, az 1989. évi november hó 9. napján aláírt Megállapodás kihirdetéséről (1. Cikk, 3. Cikk).

89/1989. (VIII. 5.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság és a Svájci Államszövetség között a beruházások kölcsönös elősegítéséről és védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről (1. Cikk, 4. Cikk).

25/1987. (VII. 28.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Svéd Királyság Kormánya között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről (1. Cikk, 3. Cikk, 4. Cikk).

12/1990. (VII. 24.) Korm. rendelet a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között Budapesten, 1988. évi május hó 26. napján aláírt, a beruházások elősegítéséről és védelméről szóló Megállapodás kihirdetéséről (1. Cikk, 3. Cikk).

135/1992. (X. 1.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Thaiföldi Királyság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és védelméről szóló Megállapodás kihirdetéséről (1. Cikk, 4. Cikk).

1993. évi XXXIX. törvény a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Uruguayi Keleti Köztársaság Kormánya között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Budapesten, az 1989. évi augusztus hó 25. napján aláírt Megállapodás kihirdetéséről (1. Cikk, 3. Cikk).