24/1998. (III. 11.) OGY határozat

a biztosítási önkormányzatok alapszabályának és a felügyelő bizottságok ügyrendjének jóváhagyásáról1

Az Országgyűlés a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény 12. §-a (6) bekezdésének és 21. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján jóváhagyja

a) az Egészségbiztosítási Önkormányzat, valamint a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat Alapszabályát, továbbá

b) az Egészségbiztosítási Önkormányzat Felügyelő Bizottságának, valamint a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat Felügyelő Bizottságának ügyrendjét.

1. számú melléklet a 24/1998. (III. 11.) OGY határozathoz

Az Egészségbiztosítási Önkormányzat Alapszabálya

Tartalomjegyzék

1. számú melléklet: A biztosítási képviselők jövedelem- és költségtérítésének, valamint tiszteletdíjának megállapítása

2. számú melléklet: Az OEP szakigazgatási szervei

Az Egészségbiztosítási Önkormányzat Alapszabálya

Az Egészségbiztosítási Önkormányzat a társadalombiztosítás egészségbiztosítási ágazatának társadalmi irányítását, működtetését és fejlesztését szolgálja. Az önkormányzatiság elve egyidejűleg biztosítja az érdekeltek beleszólási jogát és érdekérvényesítési lehetőségeit, valamint az állami felelősség érvényesülését. E célok megvalósítása érdekében a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló, többször módosított 1991. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Öit.) alapján az Egészségbiztosítási Önkormányzat az alábbi Alapszabályt alkotja meg:

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A szervezet neve: Egészségbiztosítási Önkormányzat

2. Székhelye: 1139 Budapest, Váci út 73/A

3. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat a biztosítási ellátásokra jogosultak és a járulékfizető munkáltatók képviselőiből (a továbbiakban: biztosítási képviselő) alakult testület.

4. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) jogi személy.

5. Az Önkormányzatot az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök képviseli.

6. Az Önkormányzat megbízatása 2000. január 1-jéig tart.

7. Az Önkormányzat feladat- és hatásköre:

a) közreműködik a társadalombiztosítási viszonyok szabályozásában,

b) önállóan gazdálkodik az Egészségbiztosítási Alaphoz tartozó vagyonnal,

c) rendelkezik az önkormányzati tulajdonnal,

d) kialakítja szervezetét és működési rendjét, irányítja igazgatási szerveit,

e) szövetségre léphet más biztosítási önkormányzattal, együttműködhet külföldi társadalombiztosítási önkormányzatokkal és nemzetközi szervezetekkel.

8. Az Önkormányzat feladatai az Egészségbiztosítási Alapból fedezett társadalombiztosítási ellátásokra és térítésekre terjednek ki.

9. Az Önkormányzat számára feladat- és hatáskört törvény, illetőleg törvény felhatalmazása alapján az Önkormányzat Alapszabálya állapíthat meg.

II. A KÖZGYŰLÉS

10. A Közgyűlés az Önkormányzat legfőbb szerve. Az Önkormányzat feladat- és hatásköre a Közgyűlést illeti meg. A Közgyűlés egyes hatásköreit - törvényben meghatározott esetekben - szerveire átruházhatja. A feljogosított szerv a hatáskört nem ruházhatja tovább.

11. A Közgyűlés 48 biztosítási képviselőből áll, közülük 24 fő a biztosítási ellátásra jogosultak képviselője. A munkáltatók biztosítási képviselőinek száma 24 fő azzal, hogy ebből a helyi önkormányzatok, mint munkaadók képviseletét közvetlenül 4 fő látja el.

12. Új képviselő delegálása esetén a képviselő mandátumának érvényességét a Közgyűlés állapítja meg. A mandátum előzetes megvizsgálását a Közgyűlés állandó bizottsága, az Etikai Bizottság végzi.

A Közgyűlés feladat- és hatásköre

13. A Közgyűlés hatáskörébe tartoznak az Öit. 9. §-ban, továbbá az államháztartási törvényben, a költségvetési törvényekben és a hatályos egyéb törvényekben az Önkormányzat részére meghatározott feladatok.

A törvényekben meghatározott feladatokon túl a Közgyűlés:

a) megalkotja az Ügyrendjét, Vagyongazdálkodási Szabályzatát, Etikai és Összeférhetetlenségi Szabályzatát, valamint a Területi Egészségbiztosítási Bizottságok Működési Szabályzatát, szükség esetén egyéb szabályzatokat is alkothat,

b) dönt a képviselőket megillető költségtérítésről, jövedelemtérítésről, valamint az elnök, alelnök, a bizottságok, tagozatok elnökeinek és tagjainak tiszteletdíjáról,

c) az igazgatási feladatok ellátásáról félévente írásban beszámoltatja a főigazgatót, valamint a főigazgatónak - adott témákban - a Közgyűlés határozata alapján egyedi beszámolási kötelezettséget is előírhat,

d) megválasztja a négy fő állandó jegyzőkönyv hitelesítőt.

A Közgyűlés működése

14. A Közgyűlés szükség szerint, de legalább kéthavonta tartja üléseit. Az összehívott Közgyűlés lemondásáról csak az a személy vagy testület dönthet - az ok megjelölése mellett -, aki az összehívásról döntött.

15. A Közgyűlés féléves munkaprogram alapján tevékenykedik. Ennek tervezetét - a Koordináló Testület véleményének figyelembevételével - az elnök terjeszti a Közgyűlés elé.

16. A Közgyűlés ülését az elnök, akadályoztatás esetén az alelnök hívja össze. Az ülést összehívó értesítésnek tartalmaznia kell az ülés időpontját, helyszínét, a javasolt napirendet. Az értesítést és az előterjesztéseket az ülést megelőzően 8 nappal meg kell küldeni a biztosítási képviselők, a Kormány kijelölt tagja, az Állami Számvevőszék és a Felügyelő Bizottság tagjai számára.

17. A Közgyűlés ülését az elnök (akadályoztatása esetén az alelnök) vezeti.

18. A Közgyűlésen az Öit.-ben előírtakon túl tanácskozási joggal részt vesznek:

- az Állami Számvevőszék képviselője,

- az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) főigazgató-helyettesei,

- a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnöke (alelnöke),

- az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója (helyettese),

- a Területi Egészségbiztosítási Bizottságok elnökei (alelnökei),

- az egyes napirendi pontok szakértői.

A Megyei Egészségbiztosítási Pénztárak igazgatói állandó meghívottak.

19. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a biztosítási képviselők legalább kétharmada jelen van. A határozatképességet az ülés megkezdésekor, valamint minden határozathozatalnál meg kell állapítani. Jelenlévőnek kell tekinteni azt a képviselőt, aki az ülésteremben tartózkodik, és képviselői kötelezettségének eleget tesz.

Ha a Közgyűlés határozatképtelen, 8 napon belül újra össze kell hívni.

20. A Közgyűlés határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

21. A jelen lévő biztosítási képviselők kétharmadának egyetértő szavazata szükséges:

- az Alapszabály és egyéb szabályzatok elfogadásához, illetőleg módosításához,

- a társadalombiztosítás vagy az egészségbiztosítás átfogó fejlesztésére, törvényalkotásra, a költségvetési irányelvek, költségvetés, zárszámadás, pótköltségvetés elfogadására vonatkozó javaslathoz,

- az Önkormányzat elnöke és alelnöke, bizottsági elnök és alelnök, valamint tagozat elnöke és alelnöke megválasztásához, illetőleg visszahívásához,

- az OEP főigazgatója és helyettesei kinevezéséhez, illetőleg felmentéséhez,

- felügyelő bizottsági tag visszahívásának kezdeményezéséhez,

- a biztosítási képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenség megállapításához,

- vagyongazdálkodással kapcsolatos előterjesztések elfogadásához, a Vagyongazdálkodási Szabályzatban foglaltaknak megfelelően.

22. A döntéshozatalban nem vehet részt az a biztosítási képviselő, akinek saját ügyét, saját vagy közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] tulajdoni, illetve vagyoni érdekeltségét a döntés érinti.

A kizárási okot az érintett képviselő a napirend tárgyalása előtt köteles bejelenteni, amelyet a Közgyűlés vita és szavazás nélkül tudomásul vesz.

Kizárási ok megállapítását bármelyik képviselő kezdeményezheti. A kizárási okról - az Etikai Bizottság előzetes vizsgálatát követően - a Közgyűlés dönt.

A határozatképesség szempontjából az e pont szerint a döntéshozatalból kizárt képviselőt is jelen lévőnek kell tekinteni.

23. A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza.

24. Bármelyik képviselő indítványozhatja a név szerinti, illetve titkos szavazás elrendelését.

25. A Közgyűlés ülései nyilvánosak. Zárt ülés elrendelését az elnök, bármelyik képviselő, valamint az OEP főigazgatója indítványozhatja, zárt ülést a Közgyűlés határozata alapján lehet elrendelni. Zárt ülés elrendelése esetén az ülésen a biztosítási képviselőkön kívül csak az Öit. szerint tanácskozási joggal rendelkezők, valamint az Állami Számvevőszék képviselője, illetve az OEP főigazgatóhelyettesei vehetnek részt.

26. A Közgyűlés üléséről hang- és képfelvételt, illetőleg ennek alapján szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni. A Közgyűlésről készült jegyzőkönyvbe a képviselők, valamint a Felügyelő Bizottság tagjai betekinthetnek, illetőleg arról másolatot kérhetnek.

27. A képviselőknek, a Felügyelő Bizottságnak, az Állami Számvevőszéknek, az OEP főigazgatójának a Közgyűlés határozatait az ülést követő 8 napon belül meg kell küldeni.

28. A Közgyűlés üléséről készült jegyzőkönyvet és az elfogadott határozatokat az üléstől számított 8 napon belül meg kell küldeni az Öit.-ben megjelölt kormánytagok részére.