29. A jegyzőkönyvet a levezető elnök és a biztosítási képviselők közül a Közgyűlés által választott négy állandó hitelesítő közül kettő írja alá.

30. A biztosítási képviselők munkáját, valamint a testületek működését az OEP főosztályaként működő Önkormányzati Titkárság (a továbbiakban: Titkárság) segíti. A Titkárság munkavállalóit közgyűlési határozattal meghatározott létszámkeretek között - az elnök megkeresésére - az OEP főigazgatója nevezi ki, és hívja vissza, illetve a kinevezéssel egyidejűleg kirendeli munkavégzésre. A Titkárságon dolgozó munkavállalók (köztisztviselők) felett a munkáltatói jogokat a Ktv. 71. §-a (2) bekezdésének a) pontja, valamint a Munka Törvénykönyve 106. §-ának előírásai alapján az elnök gyakorolja.

A Titkárság munkáját az elnök és az alelnök munkamegosztásban irányítja, részletes működési szabályait pedig az OEP Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

31. A Titkárság feladatai:

- a Közgyűlés és a bizottságok szervezési, technikai és egyéb feltételeinek biztosítása adminisztratív titkárok segítségével,

- a közgyűlési és bizottsági iratok nyilvántartása és kezelése,

- az Önkormányzat pénzügyi és egyéb adminisztrációjának ellátása,

- a Határozatok (állásfoglalások) Gyűjteményének folyamatosan vezetése.

32. A Közgyűlés működésének részletes szabályait az Ügyrend határozza meg.

III. A BIZTOSÍTÁSI KÉPVISELŐ

33. Biztosítási képviselő választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet. A biztosítási képviselő megbízását személyesen teljesíti.

34. A biztosítási képviselő köteles haladéktalanul bejelenteni a Közgyűlés elnökének, ha vele szemben az Öit. alapján összeférhetetlenségi ok merül fel.

Az összeférhetetlenség megállapítását bármelyik képviselő, illetve a Felügyelő Bizottság is kezdeményezheti. A bejelentést a Közgyűlés elnökéhez kell megtenni. Amennyiben az összeférhetetlenségi ok az elnök, alelnök személyét érinti, a bejelentést közvetlenül az Etikai Bizottsághoz kell eljuttatni.

Az összeférhetetlenség megállapításáról - az Etikai Bizottság előzetes vizsgálatát követően - a Közgyűlés dönt.

35. A biztosítási képviselő az egészségbiztosítás általános érdekeit figyelembe véve, a törvények és belső szabályzatok rendelkezéseit betartva köteles legjobb tudása és lelkiismerete szerint képviselni a biztosítottak és járulékfizetők biztosítási érdekeit.

36. A biztosítási képviselő rendszeresen részt vesz a Közgyűlés, illetve azon testületeinek munkájában, amelyekbe megválasztották.

Ennek során:

- véleményével elősegíti az önkormányzati célok elérését, feladatainak megoldását,

- részt vesz a döntéshozatalban,

- javaslatot tehet a Közgyűlés napirendjére,

- részt vehet a különböző testületek munkájában,

- önálló előterjesztést tehet.

37. A biztosítási képviselő megválasztható az Önkormányzat elnökének, alelnökének (a továbbiakban: tisztségviselők), illetve tagozat, állandó vagy ideiglenes bizottság tagjának. A tisztségviselők bizottsági tagnak nem választhatók. A biztosítási képviselő egyidejűleg két állandó bizottság tagja lehet, de az állandó bizottságok elnökei és alelnökei más bizottságba tagként sem választhatók.

38. A biztosítási képviselő a Közgyűlésen napirenden kívül kérdést intézhet a társadalombiztosítással összefüggő közérdekű témában az Önkormányzat elnökéhez, illetve az OEP főigazgatójához. A kérdést legalább 2 munkanappal a Közgyűlést megelőzően írásban el kell juttatni az Önkormányzat elnökéhez és illetékesség esetén a főigazgatóhoz is.

A válasz elfogadásáról a kérdező képviselő a Közgyűlésen nyilatkozik, a Közgyűlés pedig szótöbbséggel határoz. A választ a Közgyűlés napjától számított 15 napon belül írásban is el kell juttatni a kérdezőhöz.

Amennyiben a Közgyűlés a választ nem fogadja el, a kérdést a következő Közgyűlésen napirendre kell tűzni, az illetékes bizottság véleményének meghallgatásával.

39. A biztosítási képviselő napirend előtt kérdést intézhet a 18. pontban hivatkozott és felsorolt személyekhez.

40. A biztosítási képviselő az OEP szervezeti egységeitől - ide nem értve az Önkormányzat Titkárságát -, területi igazgatási szerveitől a főigazgató egyidejű értesítése mellett írásban tájékoztatást kérhet. A tájékoztatást a képviselőnek soron kívül írásban meg kell adni.

41. A biztosítási képviselőt - jogállását tanúsító - igazolvánnyal kell ellátni, melyet megbízatásának megszűnésekor vissza kell vonni.

42. A biztosítási képviselő a tudomására jutott szolgálati titkot köteles megőrizni.

43. A biztosítási képviselőnek a testületi üléseken való részvétel miatt kiesett jövedelmét, továbbá a képviselői megbízatás ellátásával kapcsolatos egyéb költségeit az Önkormányzat megtéríti.

44. A Közgyűlés tisztségviselőit, az állandó bizottságok, valamint a tagozat(ok) tagjait megbízatásuk időtartama alatt tiszteletdíj illeti meg.

45. A jövedelem- és költségtérítés, valamint a tiszteletdíj megállapításának szabályait az 1. számú melléklet tartalmazza.

IV. TISZTSÉGVISELŐK

46. Az Önkormányzat választott tisztségviselői: az elnök és az alelnök.

47. Az elnök az Egészségbiztosítási Alap védelme érdekében és az egészségbiztosítás szakmai érdekeinek érvényesítéséért jogosult és köteles az Öit.-ben és az Alapszabályban meghatározott jogaival élni, és kötelezettségét teljesíteni. Az elnök e tevékenységéért a Közgyűlésnek felelős.

48. Az elnök gondoskodik a testületi határozatok megvalósításáról. Ennek során:

- aláírásával hitelesíti a közgyűlési határozatokat, állásfoglalásokat, és biztosítja, hogy a közgyűlési dokumentumok a törvényben, az Alapszabályban és a közgyűlési határozatban megjelölt szervekhez rendszeresen és az előírt időben eljussanak,

- írásban meghatározza azokat a közgyűlési határozatokon alapuló, illetve közgyűlési határozathozatalt célzó feladatokat, amelyeket a Közgyűlés következő üléséig vagy meghatározott más időpontig el kell végezni,

- a Közgyűlés munkaterve és határozatai alapján az Önkormányzat központi választott szervei döntéseinek előkészítésével, valamint a testületi ülések előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos szervezési feladatok tekintetében utasítást adhat az OEP főigazgatójának.

49. Az elnök figyelemmel kíséri a Közgyűlés hatáskörébe tartozó feladatokra és kötelezettségekre előírt határidőket, folyamatosan segíti és ellenőrzi az ehhez kapcsolódó előkészítő munkát.

50. Az elnök a Közgyűlést és a Koordináló Testületet rendszeresen tájékoztatja a testületi ülések közötti időszakban végzett munkájáról.

51. Az elnök a Közgyűlés előzetes tájékoztatása mellett írásban értesíti annak a képviselőnek a delegáló szervezetét, aki a Közgyűlés üléseiről rendszeresen igazolás nélkül távol marad.

52. Az elnök gondoskodik a törvényességi felügyeletet gyakorló szervek felhívásai és megkeresései alapján a szükséges intézkedések megtételéről.

53. Az elnök javaslatára a Közgyűlés külön jóváhagyásával Ügyrendben meghatározott kérdésekben feladatait - a főigazgatót érintő elnöki utasítási jog kivételével - megoszthatja az alelnökkel. Az alelnök ezen feladatok ellátásáért - az elnök folyamatos tájékoztatása mellett - a Közgyűlésnek felelős.

V. TAGOZATOK, BIZOTTSÁGOK

54. A Közgyűlés a biztosítási képviselőkből biztosítási alágazatok vagy szakmai képviseletek szerint tagozatokat alakíthat.

55. Tagozat(ok) létrehozásáról, létszámáról, összetételéről, működési rendjéről a Közgyűlés dönt.

56. A Közgyűlés a biztosítási képviselőkből és más felkért személyekből állandó bizottságokat hozhat létre. Az állandó bizottságok javaslatára a Közgyűlés az érintett bizottság tagjaiból albizottság(ok)at alakíthat.

A Közgyűlés ideiglenes bizottságokat is létrehozhat.

57. A bizottságba felkért személyekre a biztosítási képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok érvényesek.

58. Az állandó bizottságok taglétszámának alsó határa 5 fő, felső határa 16 fő, ezen belül a biztosítási képviselők létszáma 5-11 fő. A felkért bizottsági tagok száma nem haladhatja meg a bizottság taglétszámának egyharmadát. A bizottságok eseti külső szakértőt is alkalmazhatnak, melynek feltételeiről az Ügyrend rendelkezik.

59. A bizottságok összetételéről, működési rendjéről a Közgyűlés dönt.

Bizottsági elnök, alelnök csak biztosítási képviselő lehet.

60. A bizottságok ülései a képviselők számára nyilvánosak.

61. A bizottságok részt vesznek a Közgyűlés döntéseinek előkészítésében, a jogszabálytervezeteknek az Önkormányzat hatáskörébe tartozó véleményezésében, illetőleg a jogalkotásra vonatkozó javaslatok kialakításában. A bizottságok közvetlen munkakapcsolatot tartanak a szakmai titkárok útján az OEP főosztályaival.

62. A Közgyűlés elé csak olyan előterjesztés kerülhet, amelyet előzetesen az adott témában illetékes bizottság már véleményezett.

63. Amennyiben előzetes bizottsági véleményezésre nincs mód, erről a bizottság elnöke köteles haladéktalanul értesíteni a Közgyűlés elnökét. Az elnök tájékoztatása alapján a Közgyűlés dönt arról, hogy bizottsági vélemény hiányában tárgyalja-e az előterjesztést.

64. Az Önkormányzat az Alapszabály elfogadásakor az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

- Biztosításpolitikai és Stratégiai Bizottság,

- Etikai Bizottság,

- Finanszírozási Bizottság,

- Gyógyszerügyi és Gyógyászati Segédeszköz Bizottság,

- Informatikai Bizottság,

- Jogi és Ügyrendi Bizottság,

- Költségvetési Bizottság,

- TEB Koordinációs Bizottság,

- Vagyongazdálkodási Bizottság.

A Közgyűlés további állandó bizottságokat hozhat létre, meglévőket összevonhat, szétválaszthat, illetve szüntethet meg.

65. Az Etikai Bizottság tagja csak biztosítási képviselő lehet.

66. A szakmai tagozatok és állandó bizottságok mellé munkájuk segítése céljából a főigazgató az Önkormányzat elnökének egyetértésével szakmai titkárokat biztosít.

VI. A KOORDINÁLÓ TESTÜLET

67. A Közgyűlés ülései közötti időszakban a Közgyűlés előkészítése, a közgyűlési döntések végrehajtásának figyelemmel kísérése, a bizottsági munka összehangolása és a választott tisztségviselők munkájának segítése érdekében az Önkormányzat elnökéből, alelnökéből és az állandó bizottságok elnökeiből álló Koordináló Testület működik.

68. A Koordináló Testület szükség szerint, de legalább kéthetenként ülésezik. Az üléseket az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök hívja össze és vezeti.