35/1998. (III. 20.) OGY határozat

az Országos Területfejlesztési Koncepcióról1

Az Országgyűlés a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján

- az összehangolt nemzeti területfejlesztési politika kialakítása,

- a térségi - regionális, megyei, kistérségi - és helyi közösségek területfejlesztési kezdeményezéseinek összhangja,

- az egyes térségek fejlesztési koncepcióinak, programjainak kidolgozásához információk biztosítása,

- az Európai Unió regionális politikájához való illeszkedés elősegítése, valamint

- a határmenti együttműködésekben rejlő kölcsönös előnyök hasznosítása

érdekében az Országos Területfejlesztési Koncepcióról a következő határozatot hozta:

I.

A területfejlesztési koncepció jövőképe

A területfejlesztési koncepció jövőképe olyan térszerkezet felé törekvés, amelyben:

- az európai államok közösségében Magyarország kulturális örökségének, földrajzi adottságainak és a nemzetgazdaság fejlettségének megfelelően összekötő híd szerepét tölti be kelet-nyugat és észak-dél között;

- a különböző társadalmi-gazdasági adottságú térségek eltérő, sajátos fejlődési pályáikon intenzív munkamegosztásban, egymással összhangban és nem alárendelten fejlődnek;

- mérséklődnek a területi egyenlőtlenségek, a hátrányos helyzetű, társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, jelentős munkanélküliséggel sújtott térségek köre csökken;

- Budapest Közép-Európa egyik meghatározó, dinamikusan fejlődő központja, intenzív együttműködésben régiójával és harmonikus munkamegosztásban az országgal;

- az ország régiói a szomszéd országok határmenti térségeivel közösen az európai és határmenti együttműködés fő szervezői, a régiók egyúttal a megyék közötti szoros kooperáció színterei a fejlesztéspolitikában;

- az ország urbanizációs tengelyei, közlekedési folyosói szervesen kapcsolódnak az európai térszerkezetbe, dinamikus elemei a területi fejlődésnek;

- új fejlesztési súlypontok (innovációs és vállalkozási központok, ipari parkok, vállalkozási övezetek) teszik kiegyensúlyozottá a területi szerkezetet;

- a városhálózat kiegyenlített, valamennyi településből elérhetők a városi intézmények közszolgáltatásai, a szellemi és oktatási központok decentralizált rendszere biztosítja a térségi fejlődés hajtóerőit;

- a településrendszer meghatározó szintje a kistérségi együttműködés, többirányú a munkamegosztás az egyes települések között;

- a települések között az alapvető közszolgáltatások kiépítettségében és színvonalában lévő különbségek csökkennek;

- a kiemelt üdülőkörzetek a nemzetközi és a hazai, különleges, minőségi turizmus elsődleges fogadóterületei, a táj és a környezet fokozott védelmével, a sajátos vonzástényezők kiaknázásával, a szükséges infrastruktúra kiépítésével;

- az egyéb, kiváló idegenforgalmi adottságokkal, vonzerővel rendelkező, de elmaradott területek bekapcsolódnak a turizmusba a komplex infrastruktúra kiépítésével;

- meghatározó a környezet minősége, az adottságok hasznosítása során elsőbbséget élvez a természeti erőforrások védelme, és az erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás;

- a természetvédelem alatt álló területek a természeti és táji értékek megőrzői, az identitástudat és a generációs felelősség kifejezői.

II.

A területfejlesztési politika országos céljai és irányelvei

Az Országgyűlés - a területfejlesztési és területrendezési törvény elfogadásával megteremtve a decentralizált intézményrendszer kereteit - szükségesnek tartja az intézményrendszer működése során a területfejlesztés szereplői partnerségen alapuló együttműködésének deklarálását, a lehetséges területi fejlődési változatok közül a kiegyensúlyozott fejlődési modell érvényesítését.

1. A területfejlesztés átfogó céljai a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény alapján

a) az ország egészén:

- a polgárok és a nemzet kulturális, anyagi jólétének megteremtése,

- a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése,

- a tartós gazdasági növekedés, a versenyképesség javítása, és a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése,

- az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a települések, a megyék, a régiók forrásszervező erejének növelése, továbbá a fejlesztésekhez hozzájárulási képességük növelése,

- a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása, az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése;

b) a területi egyenlőtlenségek mérséklése:

- a régiók,

- a megyék,

- a főváros és a vidék,

- a városok és a községek

között,

- a fejlett és az elmaradott térségek, illetve települések, továbbá Kelet- és Nyugat-Magyarország között, az életkörülményekben, a gazdasági, az oktatási, a kulturális, az egészségügyi, a szociális és az infrastrukturális feltételekben, illetve

- a további válságterületek kialakulásának megakadályozása, a társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében.

2. Az országos területfejlesztési koncepció irányelvei az ország egészére

a) A szociális piacgazdaság elveivel összhangban érvényesíteni kell a társadalmi szolidaritást és a hosszú távú gazdasági érdekeket a központi források területileg differenciált elosztásánál, a piacgazdaságba való bekapcsolódás lehetőségét és érdekeltségét biztosító mértékben.

b) A fenntartható fejlődés elveit érvényesíteni kell az erőforrás-gazdálkodásban, a gazdaságfejlesztésben és a területfejlesztési koncepciókban.

c) Az innováció térbeli terjedésének elősegítése érdekében:

- ösztönözni kell a kutatásfejlesztés tevékenységet és annak decentralizálására irányuló törekvéseket,

- a megfelelő szellemi és termelési háttérrel rendelkező településeken ki kell alakítani az innováció intézményes feltételeit,

- javítani kell a kommunikációs kapcsolatokat a szellemi és termelési központok, illetve térségeik között.

d) A társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása, az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése érdekében törekedni kell:

- a kiegyensúlyozott fejlődési modell érvényesítésére, a kulturális, oktatási, közlekedéspolitikai, energetikai, környezetvédelmi, népjóléti és szociális programok, valamint a nemzetközi egyezményekből és határozatokból fakadó kötelezettségek összehangolásával,

- a túlzottan Budapest központú térszerkezet oldására a növekedésre alkalmas központok fejlesztésével,

- a sugaras szerkezetű műszaki infrastrukturális hálózatok gyűrűs, illetve transzverzális elemekkel való kiegészítésére,

- az országos és regionális energiaellátás biztonságát szolgáló országos energiahálózatok kiépítésére.

e) A különböző természeti és földrajzi adottságú térségekben az erőforrások fenntartható hasznosítását biztosító fejlesztéspolitikát kell érvényre juttatni, különösen

- az agglomerálódó térségekben,

- az egyes üdülőkörzetekben,

- a természetvédelem alatt álló területek térségében,

- a környezeti szempontból veszélyeztetett térségekben,

- a határmenti térségekben.

3. Az országos területfejlesztési koncepció irányelvei a területi egyenlőtlenségek mérséklése érdekében

A gazdaság értéktermelő képességének függvényében, területileg differenciált módon többlettámogatást kell biztosítani a területfejlesztés rendelkezésére álló központi forrásokból, a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása, fejlesztése érdekében, figyelembe véve a megyéken belüli térségi különbségeket is.

A hátrányos helyzetű kistérségek a területfejlesztés kedvezményezett térségei, ezek:

- a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek,

- az ipari szerkezetátalakítás térségei,

- a mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei,

- a tartósan, jelentős munkanélküliséggel sújtott térségek.

E térségek besorolásáról és ezek felülvizsgálatáról az Országgyűlés külön határoz.

A további válságterületek kialakulásának megakadályozása érdekében figyelemmel kell kísérni az országon, illetve az egyes megyéken belül a társadalmi-gazdasági folyamatokat, tartós válsághelyzet kialakulása veszélye esetén az érintett térségeket a kedvezményezett térségek közé kell sorolni.

4. Hosszú távú fejlesztési célok és prioritások térségenként

4.1. Fejlesztési prioritások a hátrányos helyzetű térségekben

a) Társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott térségekben:

- a munkahelyteremtő beruházások, a külső tőke bevonásának ösztönzése,

- a gazdaság fejlődését elősegítő infrastruktúra fejlesztése,

- a térség belső fejlődési lehetőségeit elősegítő programok ösztönzése,

- a humán erőforrások fejlődését elősegítő fejlesztések, programok,

- a szociális és egészségügyi alapellátás feltételeinek javítása,

- az üdülés-idegenforgalmi adottságokra, vonzerőre alapozott komplex fejlesztések támogatása, továbbá

- a térség besorolása szerint az adott térségtípusnál felsorolt célok megvalósítása.

b) Az ipari szerkezetátalakítás által érintett térségekben:

- a gazdasági szerkezet átalakításának és a külső tőke bevonásának ösztönzése,

- az ipari szerkezetváltás és innováció elősegítése,

- a szerkezetváltást elősegítő képzési és átképzési programok szervezése,

- az infrastruktúra hiányosságainak pótlása, különös tekintettel a környezet védelmét szolgáló beruházásokra.

c) A mezőgazdasági vidékfejlesztés térségeiben:

- a mezőgazdasági termelés szerkezetének és integrációjának megerősítése, beleértve a termékfeldolgozás és forgalmazás szövetkezéseit, vállalkozásait és a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket,

- a kedvezőtlen mezőgazdasági adottságú térségekben gazdálkodók támogatása,

- a mezőgazdaságban foglalkoztatottak kiegészítő tevékenységének támogatása, az alternatív munkalehetőségek bővítése,

- a mezőgazdasághoz kötődő szociálpolitikai programok kiszélesítése,

- a helyi társadalom fejlődését, önszerveződését elősegítő programok kidolgozása és támogatása,