- a környezet, a természet, a táj védelmének elősegítése.

d) A tartósan, jelentős munkanélküliséggel sújtott térségekben:

- a foglalkoztatást elősegítő fejlesztések, speciális, a helyi gazdaság fejlődését elősegítő célprogramok, részfoglalkoztatás, közmunka programok kidolgozása és támogatása,

- oktatás, átképzés fejlesztése,

- otthoni és nappali szociális ellátások fejlesztése mentálhigiénés programokkal.

4.2. Fejlesztési prioritások a különböző természeti és földrajzi adottságú térségekben

a) A területrendezés eszközeivel a táj védelmének, a táj terhelhetőségének megfelelő területfelhasználás kialakítása.

b) Az agglomerálódó térségekben különösen az egészséges környezet, a művi és természeti környezet egyensúlyának és összhangjának megteremtését célzó területfelhasználás kialakítása, az extenzív növekedés mérséklése.

c) Az egyes üdülőkörzetekben a minőségi, környezetbarát turizmus és infrastruktúrájának fejlesztése.

d) A természetvédelem alatt álló területek térségében a természet megőrzését és a környezet állapotát javító fejlesztések, különösen:

- az ökoturizmus infrastrukturális feltételeinek kialakítása,

- a természetvédelemmel összhangban lévő mezőgazdasági termelés kialakítása.

e) A környezeti szempontból veszélyeztetett térségekben a károsító hatások mérséklése és megelőzését elősegítő fejlesztések, különösen:

- a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében a megfelelő hulladék-elhelyezés és a szennyvizek tisztítása,

- a légszennyezés mérséklése érdekében a települési - valamint a védett területeket - elkerülő és tehermentesítő útszakaszok kiépítése,

- az országos kármentesítési program végrehajtása.

f) A határmenti térségekben a határmenti együttműködést elősegítő fejlesztések, különösen:

- a közös és az Európai Unió által támogatott területfejlesztési programok és ezen belül az idegenforgalmi fejlesztések koordinálása,

- a közös vállalkozások, az ipari parkok és vállalkozói övezetek együttműködése,

- a határátkelőhelyek mennyiségi és minőségi fejlesztése,

- a kooperációban megvalósuló környezetvédelmi célú fejlesztések,

- az információs infrastruktúra fejlesztése.

5. Az eszközrendszer fejlesztésével kapcsolatos feladatok

5.1. A területfejlesztési politika céljait a gazdaságpolitika egészében kell érvényesíteni:

- az éves költségvetések kialakításában, az ágazati és területfejlesztési programokban, valamint a jogalkotási tevékenység során figyelembe kell venni a Koncepcióban megfogalmazott feladatokat;

- a területfejlesztési célkitűzések elérése érdekében a különböző elkülönített állami pénzalapokat, fejlesztési célelőirányzatokat és egyéb állami eszközöket, pénzügyi kedvezményeket összehangolva kell működtetni és felhasználni, különös tekintettel a központi támogatások térségenkénti és fejlesztési célonkénti halmozódására;

- az államháztartás reformja és ezen belül az önkormányzati szabályozás továbbfejlesztése során többek között erősíteni kell a területi kiegyenlítés követelményét, indokolt esetben növelni kell a decentralizált döntési körben működő eszközöket és a térségi forrásokat;

- ki kell dolgozni a területfejlesztést szolgáló forráselosztás koordinációjának rendszerét;

- tovább kell fejleszteni az elbírálási, pénzügyi és számviteli rendszert, annak érdekében, hogy a fejlesztési javaslatok megítélése megalapozottabbá, a területfejlesztési pénzeszközök felhasználása átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé és nyilvánosabbá váljon;

- a programfinanszírozásra fokozatosan át kell térni, a fejlesztési támogatásoknál prioritást kell biztosítani a területfejlesztési programmal alátámasztott pályázatoknak;

- a regionális gazdaságfejlesztés elősegítésében növekvő szerepet kell vállalnia a Magyar Fejlesztési Banknak, illetve az általa és az önkormányzatok által alapított regionális fejlesztési társaságok hálózatának. A bankrendszer fejlesztésével összhangban, az állam, az önkormányzatok, a kamarák és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány összefogásával elő kell segíteni olyan pénzügyi szolgáltatások létrejöttét, amelyek hatékonyan segítik a régiók fejlesztését.

5.2. A regionális intézményrendszer fejlesztése:

- a kiemelt térségek, melyek összehangolt tervezéséhez, rendezéséhez és fejlesztéséhez országos érdekek is fűződnek a következők:

= a Budapesti agglomeráció térsége;

= a kiemelt üdülőkörzetek: a Balaton, a Velencei-tó-Vértes, a Tisza-tó, a Mátra-Bükk, a Dunakanyar, a Mecsek-Villány, Sopron-Kőszeg-alja térsége;

= a több megyét érintő jelentős, illetve országhatáron átnyúló közös természetvédelmi területek:

a Hortobágy Nemzeti Park, a Fertő-Hanság Nemzeti Park, az Aggteleki Nemzeti Park, a Duna-Dráva Nemzeti Park, a Kiskunsági Nemzeti Park, a Körös-Maros Nemzeti Park, a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a Bükki Nemzeti Park;

- a regionális gazdaságfejlesztés érdekében a következő térségekben vállalkozási övezetek kialakítása:

= Salgótarján, Ózd, Zemplén, Záhony, Kunmadaras, Berettyóújfalu, Békéscsaba, Szeged-Makó, Mohács-Baja, Barcs és Lenti térségében;

- a Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanácsa hangolja össze a főváros és a környéki települések fejlesztési elképzeléseit egymással, valamint az országos és regionális koncepciókkal, programokkal;

- kiemelt feladat a Balaton és környéke összehangolt, az idegenforgalom és a környezetvédelem szempontjait egyaránt figyelembe vevő fejlesztése, az érintett önkormányzatok koordinált együttműködésével, a Balatoni Fejlesztési Tanács keretében;

- ösztönözni kell a megyei területfejlesztési tanácsok regionális szintű együttműködését, valamint bővíteni a regionális fejlesztési tanácsok tervező és szervező tevékenységét a nagyvárosok, a szomszédos tervezési és statisztikai régiókba átnyúló kistérségi társulások és területi kamarák képviselői bevonásával;

- ki kell alakítani megyei információs rendszerek bázisán a régiók statisztikai megfigyelési rendszerét a következő tervezési-statisztikai régiókra:

= Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye;

= Közép-Dunántúl: Veszprém megye, Fejér megye, Komárom-Esztergom megye;

= Dél-Dunántúl: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye;

= Közép-Magyarország: Budapest, Pest megye;

= Észak-Magyarország: Heves megye, Nógrád megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye;

= Észak-Alföld: Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye;

- Dél-Alföld: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye.

5.3. A területfejlesztési politika korszerű tervezési rendszerének kialakítása érdekében:

- az érintett minisztériumok alakítsák ki és egyeztessék térségi fejlesztési irányelveiket, és vegyék figyelembe azokat a fejlesztési célú pénzeszközök felhasználása során, egyeztessék az Országos Területfejlesztési Tanács keretében, és értékeljék a pénzeszközök területi felhasználását;

- döntően a meglévő adatgyűjtési rendszerekre alapozva, korszerű területi információs és értékelő rendszert kell kiépíteni és működtetni, megfelelő anyagi és hatásköri garanciákkal, központi pénzügyi és szakmai támogatás mellett;

- az Európai Unió programkészítési gyakorlatának figyelembevételével elő kell segíteni regionális szintű tervdokumentumok összeállítását a régiókban;

- erősíteni kell a területi tervezési szakemberek képzését, a hagyományos műszaki képzés mellett nagyobb hangsúlyt fektetve a társadalmi-gazdasági és ökológiai ismeretekre, valamint a speciális területi finanszírozási ismeretekre;

- javítani kell a területi kutatások szervezettségét a felmerülő kérdések megoldása és az új eredmények hasznosítása érdekében.

III.

A területfejlesztési politika irányelvei a nemzetközi integráció elősegítése érdekében

1. A magyar területi politika szorgalmazza:

- az egységes Európa megteremtésének feltételeként az Európai Unió társadalmi és gazdasági kohéziót központba állító területi politikájának kiterjesztését egész Európára, Európa világgazdasági szerepének erősítése és az európai stabilitás érdekében;

- a határmenti térségek összehangolt fejlesztését, támogassa az Európai Unió kiterjesztése mellett az egész Európát magában foglaló területfejlesztési stratégia kidolgozását Közép- és Kelet-Európára;

- az egyes térségek, különösen az elmaradott területek erőteljesebb bekapcsolását az európai tér- és gazdaságszerkezetbe.

2. Szorgalmazni kell a közép-európai együttműködést:

- kormányzati szinten a Közép-Európai Kezdeményezés keretében a területfejlesztés terén a fejlesztéspolitikák összehangolása érdekében;

- a szomszédos országokkal kialakított, illetve létrehozandó kétoldalú együttműködések keretében, különösen a gazdaságfejlesztés, a természeti értékek és az erőforrások közös védelme terén;

- az egyes térségek és települések szintjén, különösen a határmenti térségekben, közös területfejlesztési koncepciók kidolgozása és megvalósítása vonatkozásában.

3. Ki kell használni Magyarország kedvező földrajzi fekvését Nyugat- és Kelet-Európa között:

- a főváros szubregionális központi funkcióinak fejlesztésével;

- a Duna menti kooperációk erősítésével;

- a tudás- és technológiaátadásban rejlő lehetőségek felhasználásával;

- a személy- és áruforgalomból adódó fejlesztési és kooperációs lehetőségek kiaknázásával;

- a versenyképes, sajátos kínálatot nyújtó idegenforgalmi, természeti adottságokra építve.

IV.

A területfejlesztés szempontjából legfontosabb ágazati prioritások

1. A környezetvédelem területén:

- a területfejlesztés egyik legfontosabb célja a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapotjellemzők fenntartása és javítása különösen a környezetszennyezéssel veszélyeztetett térségekben;

- a környezeti állapot optimális megtartása érdekében rendszeresen vizsgálni és értékelni kell a közlekedési folyósoknak, a pénzügyi és kereskedelmi hálózatoknak, a multinacionális cégeknek, az energiaszállító-rendszereknek, a tranzitforgalomnak az egyedülálló Kárpát-medencei ökoszisztémára gyakorolt hatását;

- a területfejlesztés a természetes rendszerek és természeti értékek megóvása, a bioszféra sokszínűségének megtartása mellett menjen végbe;

- a területfejlesztési terveket ésszerű és harmonikus környezet-igénybevétellel kell kialakítani és megvalósítani; ennek feltétele a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásnál a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése, valamint a lételemnek tekintett környezeti tényezők (levegő, víz, termőföld) és ezek állapotjellemzői esetében a szükséges állapot hosszú távú fenntartása.