16. Cikk
A munkahelyeken olyan gyakran és olyan részletességgel kell felügyeleti szemlét tartani, amennyire az a vonatkozó törvényes rendelkezések hatékony alkalmazásának biztosítása érdekében szükséges.
17. Cikk
1. Azokat a személyeket, akik a munkaügyi felügyelők útján érvényre juttatható törvényes rendelkezéseket megszegik, vagy ezek figyelembevételét elhanyagolják, előzetes figyelmeztetés nélkül, közvetlen törvényes eljárás útján felelősségre kell vonni. Azonban a nemzeti jogalkotás kivételeket tehet olyan esetekben, amikor előzetes értesítést kell adni a helyreigazító vagy megelőző intézkedések végrehajtásáról.
2. A munkaügyi felügyelők megítélésére kell bízni, hogy figyelmeztetést alkalmazzanak, vagy tanácsot adjanak a bírósági eljárás megindítása, vagy ajánlása helyett.
18. Cikk
Megfelelő büntetésekről kell gondoskodni nemzeti törvények és szabályozások útján a munkaügyi felügyelők által érvényesíthető törvényes rendelkezések megszegése, és a munkaügyi felügyelőknek a hivatalos feladataik teljesítésében való akadályozása miatt, és ezeket hatékonyan érvényre kell juttatni.
19. Cikk
1. A munkaügyi felügyelőktől, illetve a helyi felügyeleti hivataloktól a körülményektől függően meg kell követelni, hogy a központi felügyeleti hatóságoknak időszakonként jelentéseket tegyenek felügyeleti tevékenységük eredményeiről.
2. Ezeket a jelentéseket úgy kell összeállítani, és ezekben olyan témákkal kell foglalkozni, amelyeket a központi felügyeleti hatóság időről-időre előír; legalább olyan gyakran kell elkészíteni, ahogyan azt az illető hatóság előírja, de semmilyen esetben sem ritkábban, mint évente egyszer.
20. Cikk
1. A központi felügyeleti hatóságnak évente általános jelentést kell kiadnia az ellenőrzése alatt álló felügyeleti szolgálat munkájáról.
2. Az ilyen éves jelentést ésszerű időn belül ki kell adni annak az évnek a végét követően, amelyre vonatkozik, de mindenképpen tizenkét hónapon belül.
3. Az éves jelentések másolatait el kell juttatni a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Főigazgatójához, a közzétételét követő ésszerű időn belül, de mindenképpen három hónapon belül.
21. Cikk
A központi felügyeleti hatóság által kiadott éves jelentésben foglalkozni kell a következő, és más egyéb jelentős témákkal, feltéve, hogy azok az említett hatóság ellenőrzése alá esnek:
(a) törvények és rendeletek a felügyeleti szolgálat munkájára vonatkozóan;
(b) a munkaügyi felügyeleti szolgálat létszáma;
(c) a felügyelet alá tartozó munkahelyek statisztikája és a foglalkoztatott munkavállalók létszáma;
(d) a felügyeleti szemlék statisztikája;
(e) a törvényszegések és a kiszabott büntetések statisztikája;
(f) az ipari balesetek statisztikája;
(g) a foglalkozási megbetegedések statisztikája.
II. Rész
MUNKAÜGYI FELÜGYELET A KERESKEDELEMBEN
22. Cikk
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet minden tagállama, amelyre a jelen Egyezménynek ez a része hatályban van, köteles munkaügyi felügyeleti rendszert fenntartani a kereskedelmi munkahelyek körében.
23. Cikk
A munkaügyi felügyelet rendszere terjedjen ki a kereskedelmi munkahelyek körében azokra a munkahelyekre, amelyek tekintetében munkaügyi felügyelők útján érvényre juttathatók a munkafeltételekre és a munkában foglalkoztatott munkavállalók védelmére vonatkozó törvényes rendelkezések.
24. Cikk
A munkaügyi felügyeleti rendszer a kereskedelmi munkahelyek körében feleljen meg a jelen Egyezmény 3-21. Cikkeiben előírt követelményeknek, amennyiben azokra alkalmazhatók.
III. Rész
VEGYES RENDELKEZÉSEK
25. Cikk
1. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet bármelyik tagállama, amely a jelen Egyezményt ratifikálja, a ratifikáló okirathoz függelékként mellékelt nyilatkozattal a II. Részt kizárhatja az Egyezmény elfogadásából.
2. Bármely tagállam, amely ilyen nyilatkozatot tett, későbbi nyilatkozatával bármikor érvénytelenítheti ezt a nyilatkozatot.
3. Minden tagállam, amelyre nézve a jelen cikk 1. szakasza alapján tett nyilatkozat hatályban van, a jelen Egyezmény alkalmazásáról szóló éves jelentésében minden évben köteles bemutatni jogrendszerének és joggyakorlatának helyzetét a jelen Egyezmény II. részének rendelkezései tekintetében, és az említett rendelkezések hatálybaléptetésének tényleges vagy javasolt mértékét.
26. Cikk
Minden olyan esetben, mikor kétséges, hogy egy vállalat, valamely vállalat részlege vagy szolgáltató egysége, vagy valamely munkahely olyan vállalat, olyan részleg, olyan szolgáltatóegység vagy munkahely-e, amelyre jelen Egyezmény vonatkozik, a kérdést az illetékes hatóságnak kell eldöntenie.
27. Cikk
Jelen Egyezményben a „törvényes rendelkezések” kifejezés magában foglalja a jogalkotáson túlmenően az olyan választott bírósági döntéseket és kollektív szerződéseket, amelyeket törvényerővel ruháztak fel, és amelyek munkaügyi felügyelők útján érvényre juttathatók.
28. Cikk
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Alapokmánya 22. Cikke alapján beküldendő éves jelentésekben teljes körű tájékoztatást kell adni mindazokról a törvényekről és rendeletekről, amelyekkel hatályba léptetik a jelen Egyezmény rendelkezéseit.
29. Cikk
1. Ha valamely tagállam területe olyan nagy kiterjedésű vidékeket foglal magában, ahol az alacsony népsűrűség, vagy a fejlettség alacsony szintje miatt a jelen Egyezmény rendelkezései az illetékes hatóság megítélése szerint nem alkalmazhatók, a hatóság kizárhatja az Egyezmény alkalmazhatóságát az említett vidékekre akár teljeskörűen, akár olyan kivételekkel, amelyeket bizonyos vállalatokra vagy bizonyos foglalkozásokra indokoltnak tart.
2. Minden tagállam tartozik jelezni a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Alapokmányának 22. Cikke alapján a jelen Egyezmény alkalmazásáról szóló elsőéves jelentésében mindazokat a térségeket, amelyek tekintetében a jelen cikk rendelkezéseinek alkalmazását javasolja, és köteles közölni az okokat, amiért javasolja, hogy éljen ezzel a lehetőséggel; az elsőéves jelentést követően egyetlen tagállam se éljen a jelen cikk rendelkezései által nyújtott lehetőséggel fenti módon jelzett térségeken kívül.
3. Minden egyes tagállam, amely a jelen cikk rendelkezései által nyújtott lehetőséggel élt, a következő éves jelentésében köteles feltüntetni minden olyan térséget, amelynek tekintetében lemond a jelen cikk rendelkezéseinek alkalmazásáról.
30. Cikk
1. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Alapokmányának Módosító Okiratával 1946-ban módosított Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Alapokmánya 35. Cikkében szereplő területek vonatkozásában, az említett módosított cikk 4. és 5. bekezdésében szereplő területektől eltérő területek tekintetében, a Szervezet jelen Egyezményt ratifikáló tagállamai a ratifikálást követően a lehető leghamarabb juttassanak el a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójához egy olyan nyilatkozatot, melyben megjelölik azokat
(a) a területeket, melyek vonatkozásában vállalják, hogy az Egyezmény előírásai módosítás nélkül érvényesek;
(b) a területeket, melyek vonatkozásában vállalják, hogy az Egyezmény előírásai módosításokkal, valamint a módosítás részleteivel érvényesek;
(c) a területeket, melyek vonatkozásában az Egyezmény nem alkalmazható, és ezekben az esetekben ennek okait;
(d) a területeket, melyek vonatkozásában fenntartják döntésüket.
2. A jelen cikk 1. bekezdésének (a) és (b) pontjában szereplő vállalások a ratifikálás szerves részének tekintendők, és a ratifikálás erejével bírnak.
3. Egy utólagos nyilatkozattal bármely tagállam, részben vagy egészben, törölheti az eredeti nyilatkozatában tett, a jelen cikk 1. bekezdésének (b), (c) és (d) pontjaiból eredő bármely kikötést.
4. Bármely olyan időpontban, amikor a 34. Cikk rendelkezéseivel összhangban az Egyezmény felmondható, bármely tagállam nyilatkozatot közölhet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatója felé, melyben bármely szempontból módosíthatja bármely más korábbi nyilatkozat feltételeit, és közölheti érvényes álláspontját a különböző területek vonatkozásában.
31. Cikk
1. Ahol a jelen Egyezmény tárgya bármely tengerentúli terület önkormányzati hatáskörébe tartozik, az adott terület nemzetközi kapcsolataiért felelős tagállam, a terület kormányzatával egyetértésben egy nyilatkozatot juttasson el a Nemzetközi Hivatal főigazgatójához, melyben a terület nevében elfogadja a jelen Egyezmény kötelezettségeit.
2. A jelen Egyezmény kötelezettségeit elfogadó nyilatkozat az alábbi módokon juttatható el a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet főigazgatójához:
(a) a Szervezet két vagy több olyan tagállama által, egy terület vonatkozásában, mely fölött közös fennhatóságot gyakorolnak; vagy
(b) bármely nemzetközi hatóság által bármely olyan terület vonatkozásában, melynek igazgatásáért az ENSZ Alapokmánya értelmében vagy más módon felelős.
3. A jelen cikk előző bekezdései értelmében a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójához eljuttatott nyilatkozatok tartalmazzák, hogy az Egyezmény előírásai az érintett területen módosítás nélkül vagy módosításokkal érvényesek; amennyiben a nyilatkozat szerint az Egyezmény előírásai módosításokkal lesznek érvényesek, azokat részletezni kell.
4. Az érintett tagállam, tagállamok vagy nemzetközi hatóság egy utólagos nyilatkozattal bármikor, egészében vagy részben, lemondhat bármely korábbi nyilatkozat szerinti módosításra vonatkozó jogáról.
5. Bármely olyan időpontban, amikor a 34. Cikk előírásaival összhangban az Egyezmény felmondható, az érintett tagállam, tagállamok vagy nemzetközi hatóság eljuttathatnak a főigazgatóhoz egy olyan nyilatkozatot, mely bármely más vonatkozásban módosítja bármely más korábbi nyilatkozat feltételeit, és közölheti az Egyezmény alkalmazására vonatkozó érvényes álláspontját.
IV. Rész
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
32. Cikk
A jelen Egyezmény hivatalos ratifikációit a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójával kell közölni nyilvántartásba vétel céljából.
33. Cikk
1. A jelen Egyezmény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tagállamai közül csak azokra nézve kötelező, amelyeknek ratifikációit a főigazgató nyilvántartásba vette.
2. Az Egyezmény azon időponttól számított tizenkét hónap múlva lép hatályba, amikor két tagállam részéről történt ratifikációt a főigazgató nyilvántartásba vette.
3. A továbbiakban a jelen Egyezmény minden további tagállamra nézve tizenkét hónappal azután lép hatályba, hogy a tagállam ratifikációját nyilvántartásba vették.
34. Cikk
1. A jelen Egyezményt ratifikáló tagállam a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójával egy nyilvántartásba vétel céljából közölt nyilatkozat útján mondhatja fel az Egyezményt első hatálybalépésének időpontjától számított tíz év elteltével. Az ilyen felmondás a nyilvántartásba vételét követő egy év elteltével válik hatályossá.
2. Az a tagállam, amely a jelen Egyezményt ratifikálta, és amely az előző bekezdésben említett tízéves időszak lejárta utáni egy éven belül nem él a jelen cikkben biztosított felmondási jogával, újabb tízéves időszakra kötelezettségben marad. Ezt követően minden tíz év elteltével mondhatja fel a jelen Egyezményt a jelen cikkben előírt feltételek szerint.