2000. évi LXV. törvény

a mezőgazdasági munkaügyi ellenőrzésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1969. évi 53. ülésszakán elfogadott 129. számú Egyezmény kihirdetéséről1

1. § Az Országgyűlés a mezőgazdasági munkaügyi ellenőrzésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1969. évi 53. ülésszakán elfogadott Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. (A Magyar Köztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójánál 1994. évi január hó 4. napján megtörtént. Magyarországra nézve az Egyezmény 1995. január hó 4. napján hatályba lépett.)

2. § Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

„129. számú Egyezmény a munkaügyi ellenőrzésről a mezőgazdaság területén

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,

melyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfben, és amely 1969. június 4-én ötvenharmadik ülésszakára ült össze, és

hivatkozva a nemzetközi munkaügyi egyezmények munkaügyi ellenőrzésről szóló hatályos rendelkezéseire, így a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1947. évi Egyezményre, amely az iparra és a kereskedelemre vonatkozik, és az ültetvényekről szóló 1958. évi Egyezményre, amely a mezőgazdasági vállalkozások egy korlátozott csoportjára terjed ki, és

figyelembe véve, hogy általában kívánatos nemzetközi normákat megadni a munkaügyi felügyeletre a mezőgazdaság területén, és

miután úgy határozott, hogy elfogad a mezőgazdaság területén a munkaügyi ellenőrzésre vonatkozó egyes javaslatokat, amely kérdés az ülésszak napirendjének negyedik pontjaként szerepelt, és

miután úgy döntött, hogy ezeket a javaslatokat nemzetközi Egyezmény formájában adja közre,

a mai napon, 1969. június 27-én, elfogadja az alábbi Egyezményt, amely „a munkaügyi ellenőrzésről (mezőgazdaság) szóló 1969. évi Egyezmény” néven idézhető:

1. Cikk

1. Jelen Egyezmény szempontjából a „mezőgazdasági vállalkozás” olyan vállalatokat, és ilyen vállalatok részegységeit jelent, amelyek földműveléssel, állattenyésztéssel - ideértve az állatállomány szaporítását és gondozását -, erdőgazdasággal, kertgazdasággal, mezőgazdasági termékeknek a birtok kezelője által való elsődleges feldolgozásával vagy a mezőgazdasági tevékenység bármely más formájával foglalkoznak.

2. Ahol arra szükség van, az illetékes hatóságoknak az érintett munkáltatók és munkavállalók legreprezentatívabb szervezeteivel folytatott konzultáció után - amennyiben ilyenek vannak - meg kell határozniuk azt a határvonalat, amely a mezőgazdaságot az ipartól és a kereskedelemtől elválasztja, olyan módon, hogy a munkaügyi ellenőrzés országos rendszeréből egyetlen mezőgazdasági vállalkozást se zárjanak ki.

3. Bármely olyan esetben, amikor kétséges, hogy egy vállalkozás vagy vállalati részegység a jelen Egyezmény hatálya alá tartozik-e, a kérdést az illetékes hatóságnak kell eldöntenie.

2. Cikk

A jelen Egyezményben a „törvényi rendelkezések” kifejezés magában foglalja a törvényeken és rendeleteken túlmenően az olyan választott bírói ítéleteket és a kollektív szerződéseket, amelyeket törvényerővel ruháztak fel, és amelyek munkaügyi ellenőrök útján érvényre juttathatók.

3. Cikk

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet minden egyes tagállama, amelyre a jelen Egyezmény hatálya kiterjed, köteles a munkaügyi felügyeleti rendszert fenntartani a mezőgazdaság területén.

4. Cikk

A munkaügyi ellenőrzés rendszere a mezőgazdaság területén terjedjen ki azokra a mezőgazdasági vállalkozásokra, ahol foglalkoztatottak és szakmát tanulók dolgoznak, bármilyen formában bérezik is őket és bármilyen is legyen a szerződésük típusa, formája vagy időtartama.

5. Cikk

1. A jelen Egyezményt ratifikáló bármely tagállam a ratifikáló okirathoz csatolt nyilatkozatban vállalhatja, hogy a munkaügyi ellenőrzést kiterjeszti a mezőgazdasági vállalkozásokban dolgozó személyeknek az alábbiak közül egy vagy több kategóriájára:

(a) külső segítséget, részes aratókat és ehhez hasonló kategóriába tartozó mezőgazdasági munkavállalókat nem foglalkoztató földhaszonbérlők,

(b) valamely kollektív gazdasági vállalkozásban részt vevő személyek, pl. termelőszövetkezeti tagok,

(c) a vállalkozás üzemeltetőjének családtagjai, ahogyan a nemzeti törvények és rendeletek meghatározzák.

2. Minden tagállam, amely a jelen Egyezményt ratifikálta, ezt követően nyilatkozatot adhat a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójának, amelyben vállalja, hogy kiterjeszti az Egyezmény hatályát az előző szakaszban említett személyek egy vagy több olyan kategóriájára, amelyre az a korábbi nyilatkozata alapján még nem terjed ki.

3. Minden tagállam, amely a jelen Egyezményt ratifikálta, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Alapokmányának 22. Cikke alapján készítendő jelentéseiben köteles jelezni, milyen mértékben léptette hatályba, illetve javasolták hatályba léptetni az Egyezmény rendelkezéseit a jelen cikk 1. bekezdésében említett személyek olyan kategóriáira, amelyekre az a nyilatkozattétel alapján még nem terjedt ki.

6. Cikk

1. A munkaügyi ellenőrzési rendszer funkciói a mezőgazdaság területén a következők legyenek:

(a) biztosítsa a munkafeltételekre és a munkát végző munkavállalók védelmére vonatkozó törvényes rendelkezések érvényre juttatását, pl. a munkaidőre, a bérekre, a heti pihenő- és szabadnapokra, a biztonságra, az egészségügyi és szociális ellátásra, a nők, gyermekek és fiatalkorúak foglalkoztatására, és az ezekkel összefüggő ügyekre vonatkozó rendelkezések érvényre juttatását, amennyiben az ilyen rendelkezések munkaügyi felügyelők útján kikényszeríthetők;

(b) technikai információ nyújtása és tanácsadás a munkáltatók és a munkavállalók részére a törvényes rendelkezések megtartásának leghatékonyabb módozatairól;

(c) az illetékes hatóság tudomására hozni azokat a hiányosságokat és visszaéléseket, amelyekre a meglévő törvényes rendelkezések nem terjednek ki, és javaslatokat tenni a törvények és szabályok tökéletesítése érdekében.

2. A nemzeti jogalkotás a munkaügyi felügyelőket a mezőgazdaság területén feljogosíthatják tanácsadói tevékenységre, és a munkavállalók és családtagjaik életkörülményeire vonatkozó törvényes rendelkezések érvényének kikényszerítésére.

3. Minden további feladat, amivel a munkaügyi felügyelőket a mezőgazdaság területén megbízzák, olyan legyen, amely elsődleges feladataik hatékony végrehajtását nem akadályozza, és semmilyen módon sem befolyásolja hátrányosan azt a tekintélyt és tárgyilagosságot, amire a munkaügyi felügyelőknek szükségük van a munkavállalókhoz és a munkavállalókhoz fűződő kapcsolataik során.

7. Cikk

1. Amennyiben a tagállam közigazgatási gyakorlatával összeegyeztethető, a mezőgazdasági munkaügyi ellenőrzést valamely központi testület irányítása és ellenőrzése alá kell vonni.

2. Szövetségi állam esetében a „központi testület” értelmezhető akár szövetségi szinten, akár a szövetségi állam valamelyik egységének központi hatósága szintjén.

3. Munkaügyi ellenőrzést gyakorolhat a mezőgazdaság területén például

(a) egyetlen munkaügyi ellenőrzési osztály, amely gazdasági tevékenység összes szektoráért felelős,

(b) egyetlen munkaügyi ellenőrzési osztály, amely intézkedéseket tesz a belső, funkcionális szakosítás érdekében a mezőgazdasági munkaügyi felügyelők megfelelő szakképzése útján,

(c) egyetlen munkaügyi ellenőrzési osztály, amely intézkedéseket tesz a belső, intézményes szakosítás érdekében azáltal, hogy egy szakmailag képzett szolgálatot hív életre, melynek tisztviselői a mezőgazdaság területén látják el feladataikat,

(d) szakosított mezőgazdasági ellenőrzési szolgálat, amelynek a tevékenysége fölött központi testület gyakorol főfelügyeletet, amelyet munkaügyi ellenőrzés tekintetében egyéb területekkel, így az ipar, a közlekedés és a kereskedelem, azonos előjogokkal ruháznának fel.

8. Cikk

1. A munkaügyi felügyelet személyzetét olyan köztisztviselőkből kell összeállítani, akiknek a státusa és szolgálati feltételei biztosítják munkaviszonyuk állandóságát, függetlenek a kormányváltozásoktól és a helytelen külső befolyásoktól.

2. Amennyiben a nemzeti törvényekkel és szabályokkal, illetve a nemzeti joggyakorlattal összeegyeztethető, a tagállamok a mezőgazdasági munkaügyi ellenőrzés rendszerébe bevonhatnak tisztségviselőket vagy képviselőket azoktól a szakmai szervezetektől, amelyek tevékenysége kiegészítené az állami ellenőrzés személyzetének tevékenységét; a szóba jövő személyeknek biztosítani kell tisztségük tartós jellegét, és legyenek függetlenek a nemkívánatos külső befolyásoktól.

9. Cikk

1. Azoknak a közszolgálat utánpótlására vonatkozó feltételeknek a fenntartásával, amelyeket a nemzeti törvények vagy szabályozások esetleg előírnak, a munkaügyi felügyelőket a mezőgazdaság területén kizárólag a feladatok teljesítésére való alkalmasság figyelembevételével kell kiválasztani.

2. Az ilyen alkalmasságról való meggyőződés módozatait az illetékes hatóság köteles meghatározni.

3. A munkaügyi felügyelőket a mezőgazdaság területén megfelelően ki kell képezni feladataik ellátására és intézkedni kell annak érdekében, hogy foglalkoztatásuk folyamán megfelelő továbbképzésben részesüljenek.

10. Cikk

Férfiak és nők egyaránt felvehetők a munkaügyi ellenőrzés személyi állományába a mezőgazdaság területén; ahol arra szükség van, speciális feladatok jelölhetők ki a férfi és a női munkaügyi felügyelők számára.

11. Cikk

Minden tagállam köteles megtenni a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a mezőgazdasági munkaügyi ellenőrzés munkájába vonjanak be kellően képzett szakértőket és más szakembereket, akik segítenek a technikai tudást követelő problémák megoldásában, éspedig olyan formában, ahogy az a nemzeti adottságok mellett a lehető legmegfelelőbbnek látszik.

12. Cikk

1. Az illetékes hatóság tegyen megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy előmozdítsa a hatékony együttműködést a mezőgazdasági ellenőrzési szolgálat és a kormányszervek, valamint az olyan állami és egyéb engedélyezett intézmények között, amelyek esetleg hasonló tevékenységgel foglalkoznak.

2. Ahol arra szükség van, az illetékes hatóság regionális vagy helyi szinten kiegészítő jelleggel bizonyos ellenőrzési funkciókat bízhat alkalmas kormányzati szervekre vagy intézményekre, vagy egybevonhatja ezeket a szolgálatokat, szervezeteket vagy intézményeket a szóban forgó funkciók gyakorlása során azzal a kikötéssel, hogy ez nem befolyásolhatja hátrányosan a jelen Egyezmény elveinek az alkalmazását.

13. Cikk

Az illetékes hatóság tegyen megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy előmozdítsa az együttműködést a mezőgazdasági munkaügyi ellenőrzés illetékesei, a munkáltatók és a munkavállalók, illetve szervezeteik között, ahol ilyenek léteznek.

14. Cikk

A mezőgazdaságban dolgozó munkaügyi felügyelők létszáma legyen elegendő a munkaügyi felügyelet feladatainak hatékony ellátásához. A létszám meghatározása során kellő tekintettel kell lenni: