(a) azoknak a feladatoknak a fontosságára, amelyeket a felügyelőknek el kell látniuk, különösen

(i) a felügyelet alá tartozó munkahelyek számára, jellegére, nagyságára és helyzetére,

(ii) az ilyen munkahelyeken foglalkoztatott személyek létszámára és kategóriáira, és

(iii) az érvényre juttatandó törvényes rendelkezések számára és bonyolultságára;

(b) a felügyelők rendelkezésére bocsátott anyagi eszközökre; valamint

(c) azokra a gyakorlati feltételekre, amelyek mellett a felügyeleti szemléket kell lefolytatni úgy, hogy azok hatékonyak legyenek.

15. Cikk

1. Az illetékes hatóság tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a mezőgazdaságban dolgozó munkaügyi felügyelőket ellássa

(a) a mezőgazdasági vállalkozások földrajzi helyzetét és kommunikációs lehetőségeket figyelembe véve, a szolgálat követelményeivel összehangoltan felszerelt és minden érintett személy számára jól megközelíthető helyi irodákkal;

(b) a feladataik teljesítéséhez szükséges közlekedési lehetőséggel olyan esetekben, ahol megfelelő nyilvános közlekedési lehetőség nincs.

2. Az illetékes hatóság köteles megtenni minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a mezőgazdaságban dolgozó munkaügyi felügyelőknek bármilyen utazási vagy más esetleges költséget, ami feladataik teljesítéséhez szükségessé válhat, megtérítsenek.

16. Cikk

1. A megfelelő megbízólevéllel ellátott munkaügyi felügyelőket fel kell hatalmazni, hogy

(a) nappal vagy az éjszaka bármely órájában, szabadon és előzetes értesítés nélkül beléphessenek a felügyelet alá rendelt bármely munkahelyre;

(b) nappal beléphessenek bármely helyiségbe, amelyről alapos okuk van feltételezni, hogy a felügyelet alá tartoznak; és

(c) lefolytassanak bármely szemlét, próbát vagy nyomozást, amelyet esetleg szükségesnek tartanak, hogy meggyőződjenek a törvényes rendelkezések szigorú betartásáról és különösen, hogy

(i) egymagukban vagy tanúk jelenlétében kérdéseket tegyenek fel a munkáltatónak, illetve a vállalat személyi állományának, vagy bárki másnak a vállalkozásnál, a törvényi rendelkezések betartásával kapcsolatos bármely tárgyban,

(ii) megköveteljék a nemzeti törvények és rendeleteknek megfelelő módon bármely olyan üzleti könyv, nyilvántartás vagy egyéb bizonylat bemutatását, amelyek vezetését a munka- és életfeltételekre vonatkozó nemzeti törvények és rendeletek előírják, annak megállapítása céljából, hogy összhangban vannak-e a törvényes rendelkezésekkel, továbbá, hogy az ilyen bizonylatokat lemásolják vagy kivonatokat készítsenek belőlük,

(iii) elemzés céljára anyagmintákat vegyenek, és a használt vagy kezelt anyagokat elvigyék, azzal a kikötéssel, hogy a munkáltatót vagy annak képviselőjét értesítik az ilyen célra történt bármilyen termék- vagy anyagminta-vételéről, illetve anyagok elviteléről.

2. A munkaügyi felügyelő nem léphet be a vállalkozás üzemeltetőjének személyes lakóterületére a jelen cikk 1. bekezdésének (a) vagy (b) albekezdése értelmében, kivéve, ha az üzemeltető személy ehhez hozzájárul, vagy ha az illetékes hatóság erre a célra külön engedélyt ad ki.

3. Felügyeleti szemle alkalmával a felügyelők jelenlétükről értesíteni kötelesek a munkáltatót vagy képviselőjét, és a munkavállalókat vagy azok képviselőit, kivéve, ha úgy vélik, hogy az ilyen értesítés hátrányosan befolyásolhatja feladataik teljesítését.

17. Cikk

A munkaügyi ellenőrzési szolgálatot a mezőgazdaság területén be kell kapcsolni, - olyan esetekben és olyan formában, ahogyan azt az illetékes hatóság esetleg meghatározza - az új ültetvények, új anyagok, az új kezelési vagy termékelőállítási módszerek preventív ellenőrzésébe, ha úgy tűnik, hogy azok veszélyeztethetik az egészséget vagy a biztonságot.

18. Cikk

1. A mezőgazdaságban dolgozó munkaügyi felügyelőket fel kell hatalmazni, hogy intézkedéseket tegyenek a mezőgazdasági vállalkozásokban az üzemi, a tervezési vagy munkamódszerekben megfigyelt hibák helyrehozására, ideértve a veszélyes anyagok, vegyületek használatát, ha ésszerű okoknál fogva arra a meggyőződésre jutnak, hogy ezek fenyegetik a munkavállalók egészségét vagy biztonságát.

2. Hogy a felügyelőket képessé tegyék az ilyen intézkedések megtételére - valamely bírói vagy közigazgatási hatósághoz való fellebbezés jogának a fenntartásával, amelyet a törvény esetleg biztosít -, fel kell hatalmazni őket olyan rendelkezések kiadására vagy kiadatására, amelyek megkövetelik

(a) a meghatározott határidőn belül végrehajtandó olyan változtatásokat a műszaki berendezésben, az üzemben, az üzem területének bármely részén, szerszámokban vagy gépekben, melyek szükségesek lehetnek a munkavállalók egészségére, illetve biztonságára vonatkozó törvényes rendelkezések végrehajtásának biztosítására; illetve

(b) az azonnal végrehajtandó hatállyal bíró intézkedéseket a munkavállalók egészségét vagy biztonságát fenyegető veszély esetén, mely adott esetben a munka leállítását is jelentheti.

3. Ahol a 2. bekezdésben előírt eljárás nem egyeztethető össze a tagállam közigazgatási vagy igazságszolgáltatási gyakorlatával, a felügyelőknek álljon jogukban az illetékes hatósághoz fordulni rendelkezések kibocsátása végett, vagy azonnal végrehajtandó hatállyal bíró intézkedések kezdeményezése végett.

4. A valamely vállalkozásnál végzett szemle során a felügyelő által megfigyelt hibákat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket a 2. bekezdésben foglaltak végrehajtása során kiad vagy kiadat, illetve amelyekre a 3. bekezdésben foglaltak alapján javaslatot kíván tenni, azonnal a munkáltatók és a munkavállalók képviselőinek tudomására kell hozni.

19. Cikk

1. A mezőgazdaság területén működő munkaügyi felügyelőséget értesíteni kell a mezőgazdasági szektorban előforduló, a foglalkoztatással összefüggő balesetekről és a foglalkozási megbetegedések eseteiről, olyan esetekben és olyan formában, ahogyan a nemzetközi törvények vagy rendelkezések előírják.

2. Amennyire lehetséges, a felügyelőket be kell vonni a legsúlyosabb munkabalesetek, illetve foglalkozási megbetegedések mindenféle helyszíni kivizsgálásába, különösen akkor, amikor azok számos munkavállalót érintenek vagy végzetes következményekkel járnak.

20. Cikk

Olyan kivételek fenntartásával, amilyeneket a nemzeti törvények és szabályok előírhatnak, a munkaügyi felügyelőket

(a) el kell tiltani attól, hogy bármilyen közvetlen vagy közvetett érintettségük legyen az általuk felügyelt vállalatokban;

(b) megfelelő büntetések, illetve fegyelmi intézkedések terhe mellett kötelezni kell, hogy ne fedjenek fel, még a szolgálatból való kiválásuk után sem, semmiféle gyártási vagy üzleti titkot, munkamódszert, amely feladatuk teljesítése során esetleg tudomásukra jutott; valamint

(c) kötelezni kell, hogy kezeljenek teljes bizalmassággal minden panaszforrást, melyből tudomásukra jutott valamely hiányosság - egy veszélyes pont a munkafolyamatokban, a törvényes rendelkezések megszegése -, és hogy semmilyen módon ne utaljanak a munkáltatónak vagy képviselőjének arra, hogy a felügyeleti szemle ilyen panasz nyomán történt.

21. Cikk

A munkahelyeken olyan gyakran és olyan részletességgel kell felügyeleti szemlét tartani, ahogy az a vonatkozó törvényes rendelkezések hatékony alkalmazásának biztosításához szükséges.

22. Cikk

1. Azokat a személyeket, akik a törvényes rendelkezéseket megszegik, vagy ezek figyelembevételét elhanyagolják, amennyiben e rendelkezések mezőgazdasági munkaügyi felügyelők útján érvényre juttathatók, előzetes figyelmeztetés nélküli jogi vagy közigazgatási eljárás útján felelősségre kell vonni azzal a feltétellel, hogy a nemzeti törvények és rendeletek esetleg kivételeket tehetnek olyan esetekben, amikor előzetes értesítést kell adni a helyreigazító vagy megelőző intézkedések végrehajtásáról.

2. A munkaügyi felügyelők megítélésére kell bízni, hogy figyelmeztetést alkalmazzanak, vagy tanácsot adjanak a bírósági eljárás megindítása vagy ajánlása helyett.

23. Cikk

Ha a mezőgazdasági munkaügyi felügyelők saját maguk nem jogosultak eljárás indítására, fel kell őket hatalmazni, hogy a törvényes rendelkezések megsértéseiről jelentést tegyenek közvetlenül az ilyen eljárások megindítására illetékes hatóságokhoz.

24. Cikk

Megfelelő büntetésekről kell gondoskodni nemzeti törvények és szabályozások útján a mezőgazdasági munkaügyi felügyelők által érvényesíthető törvényes rendelkezések megszegése, és a mezőgazdasági munkaügyi felügyelőknek a hivatalos feladataik teljesítésében való akadályozása miatt, és ezeket hatékonyan érvényre kell juttatni.

25. Cikk

1. A munkaügyi felügyelőktől, illetve a helyi felügyeleti hivataloktól, a körülményektől függően meg kell követelni, hogy a központi felügyeleti hatóságoknak időszakonként jelentéseket tegyenek felügyeleti tevékenységük eredményeiről.

2. Ezeket a jelentéseket úgy kell összeállítani, és ezekben olyan témákkal kell foglalkozni, amelyeket a központi felügyeleti hatóság időről időre előír; legalább olyan gyakran kell elkészíteni, ahogyan azt az illető hatóság előírja, semmilyen esetben sem ritkábban azonban, mint évente egyszer.

26. Cikk

1. A központi felügyeleti hatóságnak évente jelentést kell kiadnia a mezőgazdasági felügyeleti szolgálat munkájáról vagy külön jelentés formájában vagy általános éves jelentésének részeként.

2. Az ilyen éves jelentést ésszerű időn belül ki kell adni annak az évnek a végét követően, amelyre vonatkozik, de mindenképpen tizenkét hónapon belül.

3. Az éves jelentések másolatait közzétételüket követő három hónapon belül el kell juttatni a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójához.

27. Cikk

A központi felügyeleti hatóság által kiadott éves jelentésben különösképpen a következő témákkal kell foglalkozni, amennyiben azok az említett hatóság ellenőrzése alá esnek:

(a) törvények és rendeletek a mezőgazdasági felügyeleti szolgálat munkájára vonatkozóan;

(b) a mezőgazdasági munkaügyi felügyeleti szolgálat létszáma;

(c) a felügyelet alá tartozó mezőgazdasági vállalkozások statisztikája és a foglalkoztatott munkavállalók létszáma;

(d) a felügyeleti szemlék statisztikája;

(e) a törvényszegések és a kiszabott büntetések statisztikája;

(f) a foglalkozási balesetek statisztikája, azok okaira kiterjedően;

(g) a foglalkozási megbetegedések statisztikája, azok okaira kiterjedően.

28. Cikk

A jelen Egyezmény hivatalos ratifikációit a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójával kell közölni nyilvántartásba vétel céljából.

29. Cikk

1. A jelen Egyezmény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tagállamai közül csak azokra nézve kötelező, amelyeknek ratifikációit a főigazgató nyilvántartásba vette.

2. Az Egyezmény azon időponttól számított tizenkét hónap múlva lép hatályba, amikor két tagállam részéről történt ratifikációt a főigazgató nyilvántartásba vette.

3. A továbbiakban a jelen Egyezmény minden további tagállamra nézve tizenkét hónappal azután lép hatályba, hogy a tagállam ratifikációját nyilvántartásba vették.

30. Cikk

1. A jelen Egyezményt ratifikáló tagállam a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójával egy nyilvántartásba vétel céljából közölt nyilatkozat útján mondhatja fel az Egyezményt első hatálybalépésének időpontjától számított tíz év elteltével. Az ilyen felmondás a nyilvántartásba vételét követő egy év elteltével válik hatályossá.