(e) az anyaság esetén járó juttatásnál az anyaság védelméről szóló 1952. évi módosított Egyezmény 3. és 4. Cikkei;
(f) a rokkantság esetén járó juttatásnál a rokkantsági, az öregségi és az eltartó halála esetére járó segélyről szóló 1967. évi Egyezmény 8., 10. Cikkei (összefüggésben a 26. vagy 27., vagy 28. Cikkekkel), 11., 12., 13. és 29 (1) Cikkei;
(g) az eltartó halála esetére járó juttatásnál a rokkantsági, az öregségi és az eltartó halála esetére járó segélyről szóló 1967. évi Egyezmény 21., 23. Cikke (összefüggésben a 26., vagy 27., vagy 28. Cikkekkel), a 24., 25. és 29. (1) Cikkei;
(h) a munkanélküli juttatásnál és családi juttatásnál bármely más olyan jövőbeni Egyezmény, amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája hatálybalépését követően e bejegyzés szempontjából alkalmazhatónak ismert el egy, a napirendi pontokban foglalt speciális tengerjogi kérdések keretében elfogadott Jegyzőkönyvben, és amely magasabb normákat határoz meg, mint amilyeneket a 9. Cikk (c) és (f) albekezdései meghatároznak.
12. Cikk
A 11. Cikk (a), (b), (c), (e) (egészségügyi ellátás tekintetében), (f), (g) vagy (h) (munkanélküli juttatás) albekezdéseiben foglalt rendelkezések alkalmazása érdekében a tagállam figyelembe veheti a valamely biztosítás által nyújtott védelmet akkor is, ha ez a biztosítás a nemzeti jogszabályok szerint nem kötelező biztosítás ugyan, de
(a) azt a hatóság ellenőrzi, vagy az előírt normák szerint a hajótulajdonosok és tengerészek közösen irányítják;
(b) az kiterjed azon tengerészek jelentős részére, akiknek keresete nem haladja meg a szakképzett munkavállalók keresetét; és
(c) az egyéb biztosítási formákkal összefüggésben lehetőleg megfelel a 11. Cikk fenti bekezdéseiben hivatkozott Egyezmények rendelkezéseinek.
III. Rész
A HAJÓTULAJDONOS FELELŐSSÉGE
13. Cikk
A hajótulajdonos kötelessége, hogy azoknak a tengerészeknek, akiknek az egészségi állapota a hajón orvosi ellátást tesz szükségessé, vagy akiket az egészségi állapotuk miatt egy olyan másik állam területén hagynak vissza, amely nem illetékes tagállam, biztosítja:
(a) a megfelelő és kielégítő orvosi ellátást a gyógyulásig vagy repatriálásig, attól függően, hogy melyik következik be előbb;
(b) az étkezést és szállást addig, amíg nem jutnak megfelelő álláshoz, illetve a repatriálásukig, attól függően, hogy melyik következik be előbb;
(c) a repatriálást.
14. Cikk
Azok a tengerészek, akiket egészségi állapotuk miatt egy olyan másik állam területén hagynak, amely nem illetékes tagállam, továbbra is igényjogosultak a teljes munkabérre (a prémiumok kivételével) a kihajózás időpontjától kezdve addig, ameddig megfelelő állást nem ajánlanak fel nekik, vagy ameddig nem repatriálják őket, vagy az ezen tagállam belső jogszabályai, vagy a kollektív szerződés által meghatározott időszak végéig, amelynek hossza nem lehet kevesebb tizenkét hétnél, attól függően, hogy melyik következik be előbb. A hajótulajdonos nem köteles a munkabér folyósítására attól az időponttól kezdve, amikor az érintett tengerészek pénzbeni ellátást kapnak az adott tagállam jogszabályai szerint.
15. Cikk
Azok a tengerészek, akiket egészségi állapotuk miatt repatriálnak, vagy akiket az illetékes tagállam felségterületén partra tesznek, tovább is igényjogosultak a teljes munkabérre (a prémiumok kivételével) a repatriálásuk vagy kihajózásuk időpontjától kezdve a gyógyulásukig, vagy ezen tagállam belső jogszabályai, vagy a kollektív szerződés által meghatározott időszak végéig, amelynek hossza nem lehet kevesebb tizenkét hétnél, attól függően, hogy melyik esemény következik be előbb. A hajótulajdonos nem köteles a munkabér folyósítására attól az időponttól kezdve, amikor az illető tengerészek pénzbeni ellátást kapnak az illetékes tagállam jogszabályai szerint.
IV. Rész
A KÜLFÖLDI VAGY MIGRÁNS TENGERÉSZEK VÉDELME
16. Cikk
Az alábbi előírásokat azokra a tengerészekre kell alkalmazni, akikre egy vagy több tagállam jogszabályai vonatkoznak, vagy vonatkoztak, valamint lehetőség szerint azok eltartottaira és a túlélő személyekre, a 3. Cikkben megnevezett minden szociális biztonsági ellátási fajta vonatkozásában, amelyre bármely ilyen tagállam hatályos jogszabályai a tengerészekkel kapcsolatban rendelkeznek.
17. Cikk
A jogszabályok ütközésének, és azon nem kívánatos következmények elkerülése céljából, amelyek az illető személyek számára adódhatnak a hiányos védelem, illetve a hozzájárulások vagy egyéb kötelezettségek vagy juttatások indokolatlan megkettőzése következtében, a tengerészekre alkalmazandó jogszabályokat az alábbiak figyelembevételével kell meghatározni:
(a) a tengerészekre csak egy tagállam jogszabályai vonatkozhatnak;
(b) elvileg ezek a jogszabályok
- azon tagállam jogszabályai, amelyeknek lobogóját a hajó viseli,
- annak a tagállamnak a jogszabályai, amelynek a tengerész lakosa;
(c) a jelen cikk előző bekezdéseiben foglalt rendelkezéstől eltérően az illetékes tagállamok kölcsönös egyetértés alapján az érintett személyek érdekében a tengerészekre vonatkozó más szabályokban is megállapodhatnak.
18. Cikk
Azoknak a tengerészeknek, akikre valamely tagállam jogszabályai vonatkoznak, és akik egy másik tagállam polgárai, vagy menekültként vagy hontalanként valamely tagállam területén laknak, mind a biztosítási ellátási fajták, mind a jogosultsági igény vonatkozásában e jogszabályok szerint ugyanolyan jogaik és kötelességeik vannak, mint az első tagállam polgárainak. Az első tagállam területén való lakóhelyre való tekintet nélkül, egyenlő bánásmódot élveznek, ha az első tagállam állampolgárai ilyen feltétel előírása nélkül részesülnek védelemben. Ugyanez érvényes a jogosultsági igényre vonatkozólag adott esetben a tengerészek eltartottjaira és az eltartó nélkül marad személyekre - függetlenül állampolgárságuktól.
19. Cikk
A 18. Cikk rendelkezéseitől függetlenül a nem hozzájárulásokon alapuló juttatások odaítélése attól a feltételtől tehető függővé, hogy a haszonélvező, illetve az eltartó halála esetére járó juttatásnál pedig az elhunyt, bizonyos ideig az illető tagállam területén lakott, amely megállapított idő nem haladhat meg
(a) hat hónapot közvetlenül az igény bejelentése előtt, munkanélküli juttatásnál és anyasági juttatásnál,
(b) az igénybejelentést, illetve a halál időpontját közvetlenül megelőző öt egymást követő évet, rokkantsági juttatásnál és az eltartó halála esetére járó juttatásnál;
(c) tíz évet a 18. életév és a nyugdíjkorhatár között, amelyből megkövetelhető, hogy öt év közvetlenül előzze meg az igénybejelentést, az öregségi juttatás esetében.
20. Cikk
A tagállamnak a hajótulajdonosok kötelezettségeire vonatkozó, 13-15. Cikkek szerinti, jogszabályai biztosítsák a tengerészeknek az egyenlő bánásmódot, lakóhelyüktől függetlenül.
21. Cikk
Minden tagállam köteles erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy minden más érintett tagállammal együtt részt vegyen a szerzett jogok megtartásának rendszereiben a szociális biztonságnak a 3. Cikkben meghatározott mindegyik olyan ellátási fajtája vonatkozásában, amellyel kapcsolatban e tagállamok közül mindegyiknek hatályos jogszabályai vannak, azon személyek javára, akikre mint tengerészekre a nevezett tagállamok jogszabályai egymást követően vagy váltakozva vonatkoznak.
22. Cikk
A 21. Cikkben megnevezett rendszerek a szerzett jogok megtartásával kapcsolatban, a szükséges mértékig biztosítsák az illető tagállamok jogszabályai szerint elért biztosítási, foglalkoztatási vagy tartózkodási időszakok összeszámítását a jogosultság megszerzése, megtartása vagy felújítása és adott esetben a segélyek kiszámítása céljából.
23. Cikk
A 21. Cikkben megnevezett rendszerekben a szerzett jogok megtartásával kapcsolatban meg kell határozni a rokkantsági juttatás, öregségi juttatás és az eltartó halála esetén járó juttatás folyósítására vonatkozó eljárást, valamint amennyiben szükséges, az azzal kapcsolatos költségek felosztását.
24. Cikk
Minden tagállamnak szavatolnia kell a rokkantsági, az öregségi és az eltartó halála esetén járó pénzbeni juttatás, az üzemi balesetekkel összefüggő nyugdíj és a temetkezési segély kifizetését, amelyekre jogszabályai szerint szereztek jogot, azon kedvezményezettek számára, akik valamely tagállam polgárai, vagy menekültek vagy hontalanok, függetlenül lakóhelyüktől, az e célra a tagállamok vagy az érintett államok között egyeztetett, szükség szerint megteendő intézkedéseknek megfelelően.
25. Cikk
A 24. Cikk rendelkezéseitől függetlenül, a nem hozzájárulásokon alapuló juttatások esetében, az érintett tagállamok kölcsönös egyetértés alapján kötelesek meghatározni azokat a feltételeket, amelyek között ezen segélyek folyósítását szavatolni kell az illetékes tagállam területén kívül lakó kedvezményezettek számára.
26. Cikk
Az a tagállam, amely vállalta az egyenlő szociális biztonsági bánásmódról szóló 1962. évi Egyezmény kötelezettségeit a fenti 24. Cikkben megnevezett szociális biztonsági ellátási fajták közül egy vagy több vonatkozásában, de azokat a szociális biztonsági jogok megtartásáról szóló 1982. évi Egyezmény kötelezettségei közül nem vállalta, minden olyan ellátási fajta vonatkozásában, amelyre vállalta az elsőként említett Egyezmény kötelezettségeit, eltérhet a fenti 24. Cikk rendelkezéseitől, és helyettük alkalmazhatja annak az Egyezménynek az 5. Cikkében meghatározott rendelkezéseket.
27. Cikk
Az illető tagállamok kötelesek erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy részt vegyenek a jogszabályaik szerint megszerzett jogok megtartási rendszereiben az alábbi olyan szociális biztonsági ellátási fajták vonatkozásában, amelyekre minden tagállamnak hatályos jogszabályai vannak: orvosi ellátás, betegségi juttatás, munkanélküli juttatás, a rokkantsági járadék a nyugdíjak és a temetkezési juttatás kivételével, családi támogatás, valamint anyasági juttatás. Ezekkel a rendszerekkel szavatolni kell az ilyen segélyeket azon személyek számára, akik ezen tagállamok közül, amely tagállam nem illetékes tagállamok, valamelyik területén laknak állandó vagy ideiglenes jelleggel, az illető tagállamok között kölcsönös megegyezéssel meghatározandó feltételekkel és határokon belül.
28. Cikk
Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak a szociális és egészségügyi támogatásra.
29. Cikk
Két vagy több tagállam két- vagy többoldalú dokumentumok keretében kötött megállapodással eltérhet a 16-25. és 27. Cikk rendelkezéseitől azzal a feltétellel, hogy nem befolyásolják a többi tagállam jogait és kötelezettségeit, és gondoskodnak a külföldi és migráns tengerészek társadalombiztosítási jogainak a megtartásáról azok szerint a rendelkezések szerint, amelyek összességükben legalább annyira kedvezőek, mint a fenti cikkekben megköveteltek.
V. Rész
JOGI ÉS IGAZGATÁSI BIZTOSÍTÉKOK
30. Cikk
Minden kérelmező számára biztosítani kell a jogot, hogy fellebbezéssel éljen, ha a juttatás iránti kérelmét elutasítják, illetve panasszal éljen annak minősége és mértéke tekintetében.
31. Cikk
Ha egy, a törvényhozásnak felelős kormányzati szerv gondoskodik az orvosi ellátás igazgatásáról, a 30. Cikkben előirányzott fellebbezési jog kiegészíthető azzal a joggal, hogy az orvosi ellátás elutasításával vagy a biztosított ellátás minőségével kapcsolatos panaszt az illetékes hatóság vizsgálja ki.