2000. évi LXXXIV. törvény
a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról1
Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a növényvédő mérnökök és növényorvosok - az önkormányzati elveken alapuló, köztestületi formában működő szakmai szervezete - bekapcsolódjon a növényvédelmi feladatok ellátásába, szervezze és intézze a növényvédő mérnöki és növényorvosi tevékenység gyakorlásával összefüggő egyes közfeladatokat, támogatást nyújtson a szakmai kar részére, hogy társadalmi szerepüknek és súlyuknak megfelelően hozzájáruljanak a mezőgazdasági termelés szakszerű folytatásához, elismeri a növényvédő mérnöki és növényorvosi hivatás gyakorlóinak jogát a szakmai önkormányzathoz, és ennek érdekében a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) A Magyar Növényvédő Mérnöki-Növényorvosi Kamara (a továbbiakban: Kamara) a növényvédő mérnökök-növényorvosok közfeladatokat ellátó szakmai és önkormányzati köztestülete.
(2) A Kamara feladatait:
a) a megyékben és a fővárosban működő területi szervezetei (a továbbiakban: területi szervezet), valamint
b) országos szervezete
útján látja el.
(3) A Kamara tagjai a Kamara Alapszabályában (a továbbiakban: Alapszabály) meghatározott módon és feltételek szerint, a területi szervezeteken belül helyi csoportokat alakíthatnak, amelyek ellátják az Alapszabályban, illetve (2) bekezdésben meghatározott szervezetek által átruházott kamarai feladatokat.
(4) A Kamara országos szervezete és területi szervezetei jogi személyek.
(5) A területi szervezet elnevezésben utalni kell annak működési területére.
(6) Az országos szervezet jogosult a Magyar Köztársaság címerének használatára.
(7) Az országos szervezet székhelye: Budapest.
II. Fejezet
A KAMARA FELADATAI
2. § (1) A Kamara a növényvédő mérnöki-növényorvosi hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben képviseli a növényvédő mérnöki-növényorvosi kart és védi azt a jogosulatlan tevékenységet folytatókkal szemben.
(2) A Kamara ellátja azokat a közfeladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.
(3) A Kamara az (1)-(2) bekezdésekben foglaltak megvalósítása érdekében a következő feladatokat látja el:
a) megalkotja Alapszabályát, illetve a növényvédelmi tevékenység etikai szabályait, valamint a fegyelmi szabályzatot;
b) véleményezi a növényvédő szer kiskereskedelmi forgalmazási engedély, illetve a növényvédelmi szolgáltatói és szaktanácsadói vállalkozói engedély kiadását;
c) nyilvántartást vezet a növényvédelmi szolgáltatói és növényvédő szer kereskedelmi tevékenységet folytatókról, és ezeket az adatokat folyamatosan az illetékes növényvédelmi hatóság rendelkezésére bocsátja;
d) eljárást kezdeményez az illetékes hatóságnál a növényvédelmi tevékenységet - beleértve a kereskedelmet is - jogosultság nélkül, illetve szakszerűtlenül végzők ellen;
e) szervezi a növényvédő szert használó mezőgazdasági termelők nem iskolai rendszerű szakmai képzését;
f) előrejelzést végezhet a járványok és gradációk kialakulásának megelőzése érdekében, amelyet helyileg hasznosíthat a termelők érdekében, valamint az ilyen adatok feldolgozásában együttműködik a területileg illetékes szakhatósággal;
g) a Kamara tagjairól névjegyzéket vezet és erről szükség szerint statisztikai adatokat szolgáltat;
h) közreműködik a növényvédelemmel és a növényvédő mérnökök-növényorvosok tevékenységével kapcsolatos jogszabály előkészítésében;
i) egyeztető eljárást folytat a Kamara tagjai között a szakmai tevékenység gyakorlásával összefüggő esetleges vitás szakmai, illetve etikai kérdésekben;
j) elősegíti a növényvédelmi-növényorvosi szakmai tevékenység magasabb szintű végzéséhez szükséges ismeretek elsajátítását; megszervezi a kötelező szakmai továbbképzést és arról nyilvántartást vezet;
k) véleményezi, a felsőoktatási intézményekkel együttműködve, a növényvédő mérnök, okleveles növényvédő mérnöki és okleveles növényorvosi képzés, szakképzés, valamint továbbképzés képesítési követelményrendszerét;
l) belföldi és külföldi szakmai kapcsolatokat létesít és tart fenn;
m) együttműködik az illetékes hatóságokkal a növényvédő mérnöki-növényorvosi tevékenységgel összefüggő ügyekben, karantén és járványveszély esetén, valamint jelentős agrokémiai eredetű környezetszennyezés esetén, tagjain keresztül tevékenyen aktívan közreműködik a veszély elhárításában;
n) folyamatosan végzi a szakmai információk gyűjtését és terjesztését, valamint a közhasznú információk továbbítását;
o) kitüntetés adományozását kezdeményezi.
III. Fejezet
A KAMARA SZERVEZETE
A területi szervezet
3. § (1) Valamennyi megyében és a fővárosban képviseleti, ügyintéző szervekkel, valamint önálló költségvetéssel rendelkező területi szervezetek működhetnek, ha létszámuk a 20 főt eléri.
(2) A területi szervezet ellátja a jogszabályban és az Alapszabályban hatáskörébe utalt feladatokat.
(3) A területi szervezeten belül az Alapszabály szerint a területi szervezet költségvetéséből működtetett helyi csoportok alapíthatók.
4. § (1) A területi szervezet képviseleti szerve a törvényben, illetve az Alapszabályban meghatározott feladatok ellátására alakult területi közgyűlés.
(2) A közgyűlés határozatképes, ha a tagok több, mint ötven százaléka jelen van. A határozatképtelenség esetén követendő eljárásról az Alapszabály rendelkezik.
(3) A közgyűlés határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők több, mint ötven százalékának egyetértő szavazatával hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(4) A területi vezetőségnek a képviseleti szervet szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Az Alapszabály a közgyűlés kötelező összehívásának egyéb eseteit is megállapítja.
5. § (1) A közgyűlés alakuló ülésén az Alapszabályban meghatározott feladatok ellátására titkos szavazással területi vezetőséget (a továbbiakban: vezetőség) választ, amely az új területi vezetőség megválasztásáig látja el feladatait. Ennek létszáma 20 tagonként 1 fő.
(2) A vezetőségbe tisztségviselőként elnököt, egy alelnököt, valamint egy titkárt és - az Alapszabályban meghatározott számú - vezetőségi tagot kell választani.
(3) A területi szervezetet az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök képviseli. A titkár az Alapszabályban meghatározott feladatokat látja el.
(4) Az Alapszabály a (2) bekezdésben felsoroltakon kívül más tisztségviselő választását is kötelezővé teheti.
(5) A vezetőség határozatképességére és határozathozatalának módjára a 4. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak az irányadóak.
6. § A területi szervezet képviseleti szerve - az Alapszabályban meghatározottak szerint - legalább három tagból álló etikai-fegyelmi bizottságot választ. Az etikai-fegyelmi bizottságot, valamint a bizottság élére tisztségviselőként elnököt az alakuló ülésen kell megválasztani.
7. § A 4-6. §-okban megjelölt szerveken kívüli további szervek megalakításáról az Alapszabály rendelkezik.
Az országos szervezet
8. § (1) Az országos szervezet a Kamara országos képviseleti, ügyintéző és ellenőrző testületeiből áll.
(2) A Kamara legfőbb képviseleti szerve a területi szervezet választott küldötteiből álló küldöttközgyűlés, melynek az Alapszabályban foglaltakon túl kizárólagos hatáskörébe tartozik a Kamara:
a) Alapszabályának, illetve etikai-fegyelmi szabályzatának a megalkotása és módosítása;
b) országos tisztségviselőinek, az országos etikai-fegyelmi bizottság és felügyelő bizottság tagjainak a megválasztása;
c) országos elnökség (a továbbiakban: elnökség) és felügyelő bizottság éves beszámolójának az elfogadása;
d) az éves költségvetésének és a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolónak (zárszámadás) elfogadása;
e) a kamarai tagsági díj bevételének a területi szervezet és országos szervezet közötti megosztása arányának elfogadása.
(3) A Kamara hatáskörébe tartozik minden olyan ügy, amit a törvény vagy az Alapszabály a küldöttközgyűlés hatáskörébe utal.
(4) A küldöttközgyűlés tagjai:
a) minden területi szervezet tagjai által delegált öt fő - négy évre megválasztva - szavazati joggal; továbbá
b) az Alapszabályban meghatározott kamarai országos tisztségviselők.
(5) A küldöttközgyűlés összehívására a 4. § (4) bekezdésében foglaltak értelemszerűen irányadók azzal, hogy a területi vezetőség alatt az elnökséget, a területi szervezet tagjai alatt a küldöttközgyűlés tagjait kell érteni.
(6) A küldöttközgyűlés határozatképességére, a 4. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók.
(7) A küldöttközgyűlés nem személyi jellegű, vagyoni, szakmai határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők több, mint ötven százalékának egyetértő nyílt szavazatával hozza. Az Alapszabály elfogadásához és módosításához a szavazásra jogosult jelenlévők kétharmadának egyetértő szavazata szükséges.
9. § (1) A küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó, jogszabályban, illetve az Alapszabályban meghatározott feladatok ellátására a küldöttközgyűlés országos ügyintéző szerveket és tisztségviselőket választ.
(2) Az országos szervezet ügyintéző szervei:
a) az elnökség,
b) a felügyelő bizottság,
c) az etikai-fegyelmi bizottság.
(3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl az Alapszabály egyéb ügyintéző vagy más szerv létrehozásáról is rendelkezhet.
10. § (1) Az elnökség tagjai: az elnök, az alelnök, a főtitkár, valamint az Alapszabály szerinti számban megválasztott további tagok.
(2) Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) a küldöttközgyűlés ülésének összehívása;
b) a 17. § (4) bekezdésében, illetőleg a 19. § (4) bekezdésében meghatározott fellebbezések elbírálása;
c) a 2. §-ban szabályozott véleményezési jog gyakorlása;
d) jogszabály alapján, illetve az Alapszabály által meghatározott egyéb kamarai feladatok ellátása.
(3) A 2. §-ban szabályozott véleményezési jog gyakorlását, valamint a 10. § (2) bekezdésében megjelölt, az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozó hatáskörök gyakorlását a küldöttközgyűlés magához vonhatja, illetve azok gyakorlásának módjára utasítást adhat.
(4) Az elnökség szükség szerint, de legalább három havonta ülésezik. Az Alapszabály az elnökség kötelező összehívásának egyéb eseteit is meghatározhatja.