2000. évi CXII. törvény
a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról1
A Balaton kiemelt üdülőkörzetében a táj, a természeti és a települési környezet minőségének védelme, a jelentős gazdasági potenciált képviselő üdülés és idegenforgalom minőségi fejlesztéséhez szükséges környezeti feltételek megőrzése és javítása, a térség kiegyensúlyozott területi fejlődése érdekében a térség területhasználatának módjáról és szabályairól az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A TÖRVÉNY CÉLJA ÉS HATÁLYA
1. § A törvény célja a Balaton kiemelt üdülőkörzetének területén az érintett önkormányzatok, szakmai, gazdasági és társadalmi szervezetek egyetértésével a területrendezés alapvető feladatainak és szabályainak megállapítása.
2. § (1) A törvény hatálya a Balaton kiemelt üdülőkörzetének területére terjed ki.
(2) A Balaton kiemelt üdülőkörzetéhez tartozó települések neveit a törvény 1. számú melléklete, a partközeli településekét a törvény 2. számú melléklete tartalmazza.
II. Fejezet
A TERÜLETRENDEZÉSI TERV ELFOGADÁSA ÉS ALKALMAZÁSA
3. § (1) Az Országgyűlés a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének munkarészei közül
a) a térségi szerkezeti tervet,
b) a térségi szabályozás övezeti tervlapjait
elfogadja,
c) a Balatoni Területrendezési Szabályzatot megállapítja.
(2) Az M=1:100 000 méretarányú térségi szerkezeti tervet a törvény 3. számú melléklete, 2 a térségi szabályozás M=1:100 000 méretarányú övezeti tervlapjait a törvény 4. számú melléklete3 tartalmazza.
4. § (1) A Balatoni Területrendezési Szabályzatban a Balaton kiemelt üdülőkörzetének területére és a Balaton kiemelt üdülőkörzetének partközeli településeire vonatkozó szabályozási előírások és a védelmi, funkcionális és egyéb övezetek szabályozási előírásai együttesen határozzák meg a területrendezési szabályokat és az építés feltételeinek térségi szabályait.
(2) Az övezeti szabályozási előírások a térségi szabályozás övezeti tervlapjaival együtt alkalmazandók.
(3) Az egy területre vonatkozó szabályozási előírások közül a szigorúbb előírást kell alkalmazni.
III. Fejezet
A BALATONI TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYZAT MEGÁLLAPÍTÁSA
A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZETÉNEK TERÜLETÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁSOK
5. § A meglévő erdőterületek beépítésre szánt területté való átminősítése tilos. Az egyes településeken lévő erdőterület nagysága összességében nem csökkenhet.
6. § A meglévő zöldterületek más területfelhasználási egységbe nem minősíthetők át.
7. § Az üdülőkörzet területén lévő települések beépítésre nem szánt területén, külterületén a még meglévő beépítetlen vízparti területeket - legkevesebb 50 méter széles sávban - a településrendezési tervekben és helyi építési szabályzatokban, az egyéb területfelhasználási egységbe kell sorolni, és a helyi építési szabályzat előírásait az e törvény felszíni vízminőség-védelmi övezetre vonatkozó előírásai szerint kell meghatározni.
8. § (1) Az üdülőkörzet településeinek beépítésre nem szánt területein 3000 m2-nél kisebb telket kialakítani nem szabad.
(2) A már beépült telkek megosztása nem engedélyezhető, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek beépítettsége az adott területen érvényes szabályozási előírások által megengedett mértéket meghaladná.
9. § (1) Az üdülőkörzet területére kívülről - a regionális szennyvízgyűjtő és -tisztító rendszerre szennyvízcsatorna-hálózaton keresztül történő csatlakozás kivételével - szennyvizet bevezetni tilos.
(2) Az üdülőkörzet területén keletkezett tisztított szennyvíznek a Balaton vízgyűjtő területéről történő kivezetéséről a gazdasági és műszaki szempontok mérlegelésével kell gondoskodni.
(3) Az üdülőkörzet településeinek közigazgatási területén a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező.
(4) Az üdülőkörzet azon településeiben, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, vagy a csatornába bekötött lakások, illetve üdülőegységek száma nem éri el a 60%-ot és a szennyvízcsatorna-hálózat nem megfelelő kapacitású tisztítóműre csatlakozik, a település beépítésre szánt területe, illetve belterülete az 1998. január elsejei terület nagyságához képest - ha az övezeti szabályozás ezt lehetővé teszi - legfeljebb 10%-kal növelhető, partközelinek nem minősülő településeken 15%-kal növelhető.
(5) Az üdülőkörzet településeinek beépítésre szánt területein, illetve belterületein, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, illetve a tisztítómű tovább nem terhelhető:
a) 2005. december 31-ig új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak akkor lehet, ha az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott szennyvíztároló, illetve szennyvíztisztító berendezés létesült;
b) 2005. december 31. után új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak a szennyvízcsatorna-hálózat és megfelelő kapacitású tisztítómű megléte esetén lehet.
(6) Az üdülőkörzet településeinek beépítésre nem szánt területén, amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén lehet.
10. § (1) Az üdülőkörzet településeire a természetvédelmi, tájesztétikai szempontokat, valamint a történeti településszerkezetet, a táj és település jellegét és az építészeti örökség (beleértve a helyi építészeti örökség) értékeit, az építészeti hagyományokat kiemelten figyelembe vevő településszerkezeti és szabályozási tervet, valamint helyi építési szabályzatot kell készíteni.
(2) A település szabályozási tervében és a helyi építési szabályzatban szabályozni kell a tájékoztató táblák, a köztárgyak, hirdető berendezések elhelyezhetőségét.
11. § Ahol új épület építését e törvény nem engedi, a meglévő épületek bővítése e törvény hatálybalépése után - a vonatkozó szabályozási előírásoknak megfelelően, ahol ezzel a lehetőséggel 1989. január 1. után még nem éltek, legfeljebb 25 m2-rel - egy alkalommal engedélyezhető.
12. § Az üdülőkörzet településeinek közigazgatási területén - a települési és tájkarakter védelme érdekében - 2500 m2-nél nagyobb összes szintterületű, csarnok jellegű épületek építését csak a városok beépítésre szánt területén szabad engedélyezni.
13. § (1) A települések beépítésre nem szánt részén terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10%-át nem haladhatja meg.
(2) A települések beépítésre nem szánt területén 10 méternél magasabb építményeket a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni.
(3) A 10 m-nél magasabb építmények építési engedély iránti kérelméhez tájesztétikai vizsgálatot és külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni.
14. § Bányanyitás csak a rendkívüli értékű, az ország más területén föl nem lelhető ásványi kincs, illetve a helyi, tájba illő építkezés nyersanyagai (kő, homok, kavics) lelőhelyének területén - környezeti hatásvizsgálat alapján - engedélyezhető.
15. § Az üdülőkörzetben csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek
a) a kiemelten védett kategória levegőtisztaság-védelmi előírásait teljesítik, és
b) nem okoznak a vonatkozó jogszabályban az üdülőterületekre előírt határértékeknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést.
A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZETÉNEK PARTKÖZELI TELEPÜLÉSEIRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁSOK
16. § (1) A települések beépítésre szánt területe, belterülete a Balaton jogi partvonalával meghatározott vízfelület rovására nem növelhető. További mederfeltöltések, mederkorrekciók a partvonal-szabályozási terv alapján végezhetők. A partvonal-szabályozási terv elkészítésének (felülvizsgálatának) határideje 2002. december 31.
(2) Az engedély nélküli feltöltések megszüntetésére vonatkozó eljárást az illetékes vízügyi hatóságnak egy éven belül meg kell indítania.
17. § (1) A települések beépítésre szánt területe, belterülete nem növelhető azokban a településekben, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, vagy a szennyvízcsatorna-hálózat nem megfelelő kapacitású tisztítóműre csatlakozik, vagy a hálózatra rákötött lakások, illetve üdülőegységek száma nem éri el a 80%-ot.
(2) A települések beépítésre szánt területein, belterületein, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, illetve a tisztítómű tovább nem terhelhető, új épület építésére építési engedély és a meglévő épület rendeltetésének megváltoztatására irányuló engedély nem adható ki, amennyiben a rendeltetésváltozás többlet szennyvíz kibocsátásával jár.
(3) A települések közigazgatási területén csak korszerű, a Balatonra előírt vízminőségi kategóriának megfelelő vízminőséget biztosító technológiájú szennyvíztisztító-telep létesíthető.
18. § (1) A települések a beépítésre szánt területeinek, belterületeinek növelésekor a növelés területének legkevesebb 10%-án zöldterületet kell létesíteni.
(2) A települések újonnan létesített zöldterületein legfeljebb 4%-os beépítettséggel helyezhetők el vendéglátó-, sport-, szabadidő-létesítmények, illetve a terület gondozását szolgáló építmények.
19. § (1) A meglévő kempingek területének más célra történő igénybevétele csak zöldterületként legfeljebb 4%-os vagy a turizmus fejlesztését szolgáló területként legfeljebb 10%-os beépítettséggel történhet.
(2) A meglévő strandok területe nem csökkenthető és más célra nem vehető igénybe. A strandok területének legfeljebb 8%-a építhető be, és a strandterület legkevesebb 65%-át növényzettel fedetten kell kialakítani - legkésőbb a használatbavételi engedélykérelem benyújtásáig - és fenntartani.
20. § (1) Az üdülőkörzet valamennyi parti településén a belterülethez csatlakozó parthossz legkevesebb 30%-án 5-30 méter széles közhasználatú parti sétány alakítandó ki, figyelemmel a természetes vegetáció megtartására.