(2) A part menti 30 méteres területsávon belül, a vízparti rehabilitációs szabályozási követelmények alapján felülvizsgált és módosított településrendezési terv és helyi építési szabályzat elfogadásáig, közterület nem idegeníthető el, nem minősíthető át, új épület nem építhető, és meglévő épület nem bővíthető, kivéve a strandok higiénés és a kikötők használatához nélkülözhetetlenül szükséges épületeket.
(3) A (2) bekezdésben foglalt előírások érvényesítése következtében fellépő kártalanítási igény nem érvényesíthető a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelmények alapján felülvizsgált és módosított településrendezési terv és helyi építési szabályzat elfogadásáig, de legfeljebb három évig.
(4) A part menti 30 méteres területsávra vonatkozóan a települési önkormányzatokat elővásárlási jog illeti meg.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott területre készült vízpart-rehabilitációs szabályozási követelmények alapján felülvizsgált és módosított településrendezési tervek alapján meghatározott ingatlanokra, a települési önkormányzat kérelmére, az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
(6) A parti sétány kialakítására alkalmas területeket a települések szabályozási tervében zöldterületi területfelhasználási egységbe kell sorolni.
21. § A felszíni csapadékvizeket közvetlenül a tóba vezetni csak a szükséges előzetes tisztítás után, az illetékes vízügyi és környezetvédelmi hatóságok által meghatározott feltételek szerint lehet.
22. § (1) A települések közigazgatási területének a tó felől látható részén mindenfajta bányászati tevékenység tilos.
(2) A települések közigazgatási területén új hulladéklerakók és hulladékártalmatlanítók nem létesíthetők és a meglévők nem bővíthetők.
(3) A települések közigazgatási területén lévő hulladéklerakó, hulladékkezelő telepek területi bővítés nélküli korszerűsítésére, illetve ha ez nem lehetséges, felszámolására - a partközeli városokban a szelektív hulladékgyűjtési és hulladékkezelési rendszerre alapozott - hulladékgazdálkodási tervet kell készíteni.
VÉDELMI ÖVEZETEK SZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁSAI
Természetvédelmi övezet
23. § (1) A védett természeti területek alövezetén (V-1):
a) a Nemzeti Park bemutató övezete kivételével - a beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető;
b) a szántó művelési ágú területek nem építhetők be;
c) a kertgazdasági területek alövezetébe is besorolt területeken 2700 m2-nél kisebb telkek nem építhetők be;
d) új bányanyitás nem engedélyezhető;
e) természetközeli erdőművelés, környezetkímélő mezőgazdasági termelés, integrált szőlőművelés és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető;
f) új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők;
g) a beépítésre nem szánt területeken a 10 méternél magasabb építmények elhelyezése - a kilátók, hidak, víztárolók és védelmi célú, álcázott távközlési antennák kivételével - tilos;
h) egyéb közművezetékek és műtárgyaik, szerelvényeik csak rejtett, illetve növényzettel takart módon helyezhetők el;
i) új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.
(2) Az (1) bekezdés f)-h) pontjaiban foglalt rendelkezések alkalmazásától eltérni a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.
24. § A védelemre javasolt területek alövezetén (V-2) a természeti és az érzékeny természeti területeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.
25. § Az ökológiai hálózat által érintett egyéb területek alövezetén (V-3):
a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető;
b) csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók;
c) a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
Táj- és településkép-védelmi övezet
26. § (1) A tájképvédelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű területek alövezetén (T-1):
a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető;
b) a művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;
c) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;
d) új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthető;
e) új villamosenergia-ellátási, a táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.
(2) Az (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezés alkalmazásától eltérni a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.
27. § A településkép-védelmi területek alövezetén (T-2):
a) a település szabályozási tervében, a helyi építési szabályzatban és a helyi építészeti örökség védelméről szóló rendeletben - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - meg kell határozni és elő kell írni az épületek paraméterei mellett, az építmények helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenését meghatározó elemeket és a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő építési anyagok használatát;
b) új villamosenergia-ellátási, valamint a táv- és hírközlő vezetékek csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.
28. § A kiemelt jelentőségű épített környezeti értékek és régészeti területek alövezetén (T-3):
a) a település szabályozási tervében a kiemelt jelentőségű épített környezeti értékek és régészeti területek tágabb környezetére védőövezetet kell kijelölni;
b) a védőövezetben környezeti érték, illetve a régészeti terület történeti jellegét, a bemutatás (látvány) hangulati hitelességét veszélyeztető köztárgyak, hirdetések, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmények elhelyezésének szabályait - a kulturális javak védelméről, illetve a műemlékvédelemről szóló törvényekkel, valamint a védettségi határozatban lévő korlátozásokkal összhangban - kell meghatározni;
c) a terület funkcionális működését, illetve a bemutathatóságot biztosító új villamosenergia-ellátási, valamint táv- és hírközlő vezetékek csak terepszint alatti elhelyezéssel építhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés magát a védendő értéket veszélyeztetné, károsítaná.
Tájrehabilitációs övezet
29. § A komplex tájrehabilitációt igénylő területek alövezetén (R-1):
a) az emberi tájhasználat során jelentős mértékben átalakított, sérült területek, műszaki védelem nélküli hulladéklerakók rehabilitálása, újrahasznosítása során a jelenleginél kedvezőbb, a környező területek adottságainak, használatának megfelelő újrahasznosítást kell megvalósítani;
b) az újrahasznosítás célját, módozatait és szabályait a bányászatról szóló törvény előírásai szerint készített tájrendezési terv alapján, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó szabályokkal összhangban a településrendezési terv szabályozási tervében és a helyi építési szabályzatban kell meghatározni.
30. § Az ökológiai rehabilitációra javasolt területek alövezetén (R-2):
a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető;
b) építési tevékenység nem folytatható;
c) a tájrehabilitáció során a terület természeti, illetve természetközeli állapotához hasonló állapot visszaállítását kell megvalósítani;
d) a természetközeli állapot visszaállítását, módozatait és szabályait a bányászatról szóló törvény előírásai szerint készített tájrendezési terv alapján a helyi szabályozási tervben kell meghatározni.
Felszíni szennyeződésre érzékeny területek övezete
31. § A felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területek alövezetén (SZ-1):
a) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés, ezen belül integrált szőlőtermesztés folytatható;
b) új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.
32. § A felszíni szennyeződésre érzékeny területek alövezetén (SZ-2) környezetkímélő erdő- és mezőgazdasági termelés folytatható.
33. § A felszíni szennyeződésre kevésbé érzékeny területek alövezetén (SZ-3) az üdülőkörzet, illetve a települések üzemelését, környezetvédelmét szolgáló létesítmények - pl. szennyvíztisztító, hulladékkezelő telep, hulladékátrakó állomás stb. - elhelyezésére a településrendezési, illetve a megyei területrendezési tervekben jelölendő ki terület.
Felszínmozgásra érzékeny területek övezete
34. § A felszínmozgásra érzékeny területek alövezetén (P-1):
a) az alövezetbe besorolt területek határait a településrendezési tervek szabályozási tervében fel kell tüntetni;
b) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető;
c) a felszíni vizek és belvizek szakszerű elvezetésére szolgáló létesítményeket a településrendezési tervekben tervezni kell.
35. § Az eróziónak fokozottan kitett területek alövezetén (P-2):
a) a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlőkataszter szerint I. osztályú területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni;