5. § (1) Az Szja tv. 11. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Nem kell bevallani:]
„c) az egyes külön adózó jövedelmek közül azokat, amelyeknek adókulcsa nulla százalék, az ingó vagyontárgy(ak) értékesítéséből származó jövedelmet, ha annak összege kevesebb évi 200 ezer forintnál, valamint azokat, amelyek után az adót a kifizető megállapította és levonta, de be kell vallani az utóbbiak közül - az (5) bekezdés rendelkezésének figyelembevételével - az osztalékból, az árfolyamnyereségből és az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet, azzal, hogy a termőföld bérbeadásából származó jövedelmet az adózás rendjéről szóló törvény vonatkozó rendelkezései szerint kell bevallani. Az osztalékelőlegből osztalékká vált részt és annak megfizetett (elszámolt) adóját az osztalékmegállapítás időpontjának alapulvételével kell bevallani.”
(2) Az Szja tv. 11. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A magánszemélynek adóbevallást kell adnia, ha
a) befektetési adóhitel-állománya van, vagy adóhitel visszafizetésére,
b) a lakáscélú kedvezmény, illetőleg a biztosítások kedvezménye miatt a levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére
kötelezett akkor is, ha egyébként nem kellene adóbevallást adnia.”
6. § Az Szja tv. 12. §-ának (2) bekezdése a következő f)-g) ponttal egészül ki:
[(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával lehet eljárni - figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra - akkor, ha]
„f) a magánszemélynek más kifizető(k)től az adóévben összesen 10 ezer forintot meg nem haladó osztalékjövedelme származik - feltéve, hogy abból az adó levonása megtörtént -, és az e bekezdésben foglalt feltételek egyébként fennállnak, azzal, hogy a más kifizető(k)től származó osztalékjövedelmet a munkáltatói elszámolásban nem kell feltüntetni;
g) az e bekezdésben említett feltételek egyébként fennállnak, és a magánszemély a mezőgazdasági őstermelői tevékenységével összefüggő adókötelezettségének egyszerűsített bevallási nyilatkozattal tesz eleget.”
7. § Az Szja tv. 14. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a magánszemély adótartozását a kifizető az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése szerinti átvállalás/kezességvállalás alapján fizeti meg, a kifizető választhatja, hogy a magánszemély egyéb jövedelme helyett az átvállalt, megfizetett adó összege a 69. § szerinti természetbeni juttatásnak minősül.”
8. § Az Szja tv. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Önálló tevékenységből származó bevételnek számít az a bevétel is,
a) amelynek adózására e törvény választási lehetőséget ad, és a magánszemély e fejezet rendelkezéseinek alkalmazását választja;
b) amely - ha e törvény másként nem rendelkezik - ingatlant, ingó vagyontárgyat hasznosító tevékenységből származik, ideértve a lábon álló termésnek a föld tulajdonosváltozása nélkül történő értékesítéséből származó bevételt is, azzal, hogy közös tulajdont hasznosító tevékenység esetén a tulajdonosok eltérő rendelkezése hiányában azt a magánszemélyt terheli az adókötelezettség, aki a tevékenységet folytatja, illetőleg a jövedelemszerzés jogcímének jogosultja.”
9. § Az Szja tv. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Abban az esetben, ha a magánszemély a támogatást a felvétel évében annak célja szerint teljes egészében még nem használta fel, akkor a fennmaradó (fel nem használt) részt az annak céljára történő felhasználás évében (éveiben) kell bevételnek tekintenie. Ha a magánszemély a folyósítást követő harmadik évben (de legkésőbb a tevékenység megszüntetésének évében) a támogatást annak célja szerint még teljes egészében nem használta fel, akkor a fennmaradó összeget ebben az évben bevételnek kell tekintenie.”
„(6) Nem számít bevételnek az a támogatás, melyet a felhasználási célra történő kiadást igazoló számla ellenében, illetőleg a cél szerinti felhasználás teljesülésének igazolása alapján utólag folyósítottak, feltéve, hogy a magánszemély a kiadást korábban [a megelőző adóév(ek)ben] költségként nem (értékcsökkenési leírásként sem) érvényesítette, illetőleg a folyósítást követően sem érvényesíti.
(7) Ha a támogatás csak részben nyújt fedezetet a cél szerinti felhasználás során igazolt kiadásra, e § rendelkezéseit a kiadásnak csak erre a részére kell/lehet alkalmazni.”
10. § (1) Az Szja tv. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tevékenységét megkezdő, tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő, a tevékenysége megkezdése évének és az azt követő három évnek az elhatárolt veszteségéből az (1) bekezdésben megjelölt időtartam alatt figyelembe nem vett részt az ötödik adóévet követően is elszámolhatja.”
(2) Az Szja tv. 22. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) és az (5) bekezdés rendelkezése a mezőgazdasági őstermelői tevékenység megkezdésének évét követő negyedik adóévben és az azt követő adóévekben elhatárolt veszteségre az adóhatóság engedélye alapján alkalmazható akkor, ha az elhatárolt veszteség keletkezése évében a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó bevétel nem éri el az elszámolt költség 50 százalékát. Az adóhatóság az engedélyt akkor adja meg, ha megállapítható, hogy az előbbiek elháríthatatlan külső ok miatt következtek be.”
(3) Az Szja tv. 22. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a mezőgazdasági őstermelő e tevékenysége mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat,
a) őstermelői bevételként kell figyelembe vennie az őstermelői tevékenység során előállított azon termékek szokásos piaci értékét, amelyeket egyéni vállalkozóként értékesít, azzal, hogy vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazása esetén ez az érték az egyéni vállalkozói tevékenység elismert költségének minősül;
b) egyéni vállalkozói tevékenységből származó bevételként kell figyelembe vennie az a) pontban említett termékek értékesítéséből származó ellenértéket is;
c) a két tevékenység folytatása érdekében felmerült költségeket elkülönítve kell nyilvántartania, ha tételes költségelszámolást, illetőleg vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmaz, azzal, hogy - ha e törvény másként nem rendelkezik - a mindkét tevékenységgel összefüggő költségeket a bevételek arányában kell megosztani.”
11. § Az Szja tv. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Nem önálló tevékenység a munkaviszonyban folytatott tevékenység, az országgyűlési, a helyi önkormányzati képviselői tevékenység, a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése akkor, ha az annak ellenében kapott juttatást a társas vállalkozás költségei között számolják el, a jogszabály alapján választott tisztségviselő (kivéve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége, a segítő családtag tevékenysége, továbbá nemzetközi szerződés hatályában a nem önálló munka, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszony.”
12. § Az Szja tv. 25. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt,]
„a) amelyet a munkáltatótól az alkalmazottja, a társas vállalkozástól a társas vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tagja, a munkáltató, a társas vállalkozás által üzemeltetett gépjármű vezetőjeként - az általa teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) alapulvételével - üzemanyag-megtakarítás címén kap, azzal, hogy üzemanyag-megtakarításnak minősül az az összeg, amely nem több, mint a gépjármű által futott, útnyilvántartással (menetlevéllel, fuvarlevéllel) igazolt kilométer alapján a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló kormányrendelet szerinti - korrekciós tényezőkkel módosított - alapnorma, és az APEH által közzétett üzemanyagár figyelembevételével kiszámított összegnek a munkáltató által, a társas vállalkozás által számla (számlák) alapján elszámolt üzemanyag-mennyiség és az APEH által közzétett üzemanyagár figyelembevételével meghatározott összeget meghaladó része, ideértve azt az esetet is, amikor a munkáltató, a társas vállalkozás a saját kezelésében lévő töltőállomáson biztosítja az alkalmazottjának, a tagjának az üzemanyag felvételét és az üzemanyag felhasználása során megtakarítás mutatkozik az előzőek szerint meghatározott normához képest;”
13. § (1) Az Szja tv. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Egyéb jövedelem az önálló és a nem önálló tevékenységből származó bevétel körébe nem sorolható minden olyan bevétel teljes egészében, amelynek adózására e törvény külön rendelkezést nem tartalmaz. Egyéb jövedelem különösen a nyugdíj, a magánnyugdíjpénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által a magánszemély tag egyéni számláján jóváírt támogatói adomány és minden más jóváírás - a tagnak a pénztár alapszabályában foglaltak szerint az egyéni számláján jóváírt saját befizetését, munkáltatói hozzájárulását, valamint a fedezeti alapból történő befektetések hozamát (ideértve az értékelési különbözetet is) kivéve - a jóváíráskor, a kifizető (de nem a munkáltató) által fizetett adóköteles biztosítási díj, valamint a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a kifizető által átvállalt kötelezettség, a kifizető által elengedett tartozás, a hallgatói munkadíj, a szociális gondozói díj, továbbá az e § rendelkezéseiben felsoroltak az említett kivételekkel.”
(2) Az Szja tv. 28. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Egyéb jövedelemnek minősül
a) a vásárolt (engedményezett) követelésből származó bevételnek a követelés vásárlási (engedményezési) ellenértékét meghaladó része;
b) az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti működtetési jog átruházásából származó bevételnek a szerzési értéket és a megfizetett illetéket meghaladó része.”
(3) Az Szja tv. 28. §-ának (7)-(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha törvény másként nem rendelkezik, egyéb jövedelem
a) a jog visszterhes alapítása,
b) a jog átruházása,
c) a jog megszüntetése,
d) a jog gyakorlásának átengedése,
e) a jogról való lemondás
ellenében kapott bevételnek a jog megszerzésére fordított vagyoni értéket meghaladó része, továbbá a jog gyakorlása által - a (8)-(10) bekezdés rendelkezései szerint - megszerzett vagyoni érték.