2000. évi CXVII. törvény

az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről1

A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésre (a továbbiakban: kereskedelmi ügynöki szerződés) terjed ki.

(2) E törvény alkalmazásában kereskedelmi ügynök az, aki díjazás ellenében állandó jellegű megbízás alapján áruk adásvételét vagy az árukra vonatkozó más szerződést közvetít, ideértve azt is, ha a szerződés - akár a megbízó nevében, akár saját nevében a megbízó javára való - megkötésére is jogosult.

(3) Önállónak az a kereskedelmi ügynök minősül, aki nem munkaviszony alapján végez kereskedelmi ügynöki tevékenységet. Önálló kereskedelmi ügynöki tevékenység csak kereskedelmi ügynöki szerződés alapján végezhető.

(4) Nem minősül önálló kereskedelmi ügynöknek az, akinek a más nevében történő szerződéskötéshez való joga jogszabályon alapul.

(5) E törvény rendelkezéseit - külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - megfelelően alkalmazni kell az olyan önálló kereskedelmi ügynöki szerződésre is, amelynek tárgya szolgáltatásra, vagyoni értékű jogra, értékpapírra vonatkozó szerződés vagy tőzsdei ügylet közvetítése.

(6) E törvény alkalmazásában árunak minősül minden birtokba vehető dolog.

(7) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadóak.

(8) Az e törvény alapján kötött olyan megállapodásokra, amelyek a gazdasági versenyt korlátozzák, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.

A szabályozás jellege

2. § (1) E törvény rendelkezéseitől a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha a törvény az eltérést nem tiltja.

(2) Ha e törvény egyes rendelkezéseitől eltérést nem enged, a felek eltérő tartalmú megállapodása helyébe a törvény rendelkezése lép.

A kereskedelmi ügynöki megbízás terjedelme

3. § (1) Ha az önálló kereskedelmi ügynök (a továbbiakban: kereskedelmi ügynök) a megbízó nevében szerződés megkötésére is jogosult külön kikötés alapján, akkor egyúttal

a) a kereskedelmi ügynök jogosult a teljesítés elfogadására (vételár átvételére);

b) a harmadik félnek a kereskedelmi ügynökhöz intézett, a szerződés megkötésére irányuló, illetve a szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatai a kereskedelmi ügynökkel való közléssel a megbízóval szemben hatályossá válnak. A képviseleti jogkör korlátozása a harmadik féllel szemben csak akkor hatályos, ha vele azt megfelelően közölték.

(2) Ha a kereskedelmi ügynök a megbízó nevében szerződés megkötésére nem jogosult, a felek eltérő rendelkezése hiányában a harmadik félnek a kereskedelmi ügynökhöz intézett, a szerződés megkötésére irányuló, illetve a szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatainak a kereskedelmi ügynökkel való közlése a megbízóval szemben nem hatályos.

A szerződés alakja

4. § A kereskedelmi ügynöki szerződés érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges. E rendelkezéstől a felek nem térhetnek el.

A kereskedelmi ügynök kötelezettségei

5. § (1) A kereskedelmi ügynök köteles minden ésszerű, elvárható erőfeszítést megtenni a kereskedelmi ügynöki szerződésben meghatározott szerződések közvetítése érdekében.

(2) A kereskedelmi ügynök a teljesítés érdekében az adott helyzetben általában elvárható gondossággal, a megbízó érdekeire figyelemmel és utasításai szerint köteles eljárni.

(3) A kereskedelmi ügynök köteles tájékoztatni a harmadik felet képviseleti jogköre terjedelméről.

(4) A kereskedelmi ügynök a harmadik féllel a szerződést megkötni akkor köteles, ha a kereskedelmi ügynöki szerződés így rendelkezik.

(5) A kereskedelmi ügynök tevékenységéről szükség szerint, a közvetített szerződésekről, valamint a harmadik félnek a szerződés megkötésére irányuló, illetve a szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatairól pedig haladéktalanul köteles a megbízót tájékoztatni. Köteles továbbá tájékoztatni a megbízót a piaci helyzet alakulásáról és minden olyan körülményről, amely a megbízónak a kereskedelmi ügynöki szerződéssel kapcsolatos, a kereskedelmi ügynök által ismert érdekei szempontjából jelentős.

(6) Az (1)-(3), valamint az (5) bekezdésben foglalt rendelkezésektől a felek megállapodása nem térhet el.

6. § (1) A kereskedelmi ügynök a kereskedelmi ügynöki szerződés megkötése előtt köteles a megbízót tájékoztatni arról, ha más megbízóval kötött szerződés alapján hasonló tárgyú kereskedelmi ügynöki tevékenységet végez. E kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt a szerződésszegés jogkövetkezményei alkalmazhatók.

(2) A kereskedelmi ügynöki szerződés időtartama alatt a kereskedelmi ügynök csak a megbízó írásbeli hozzájárulásával köthet más megbízóval hasonló tárgyú kereskedelmi ügynöki szerződést.

A megbízó kötelezettségei

7. § (1) A megbízó a kereskedelmi ügynöki tevékenységért díjat köteles fizetni.

(2) A megbízó az adott helyzetben általában elvárható módon köteles a kereskedelmi ügynök kötelezettségei teljesítését elősegíteni, így különösen a szükséges iratokat, illetve dolgokat a kereskedelmi ügynök rendelkezésére bocsátani, továbbá köteles a kereskedelmi ügynöknek a kereskedelmi ügynöki szerződés teljesítéséhez szükséges tájékoztatást megadni.

(3) A megbízó köteles a kereskedelmi ügynököt kellő időben értesíteni arról, ha csak lényegesen kisebb mennyiségben szándékozik vagy képes szerződéseket kötni annál, mint amit a kereskedelmi ügynök ésszerűen feltételezhet, továbbá a kereskedelmi ügynök által közvetített szerződés megkötéséről, illetve a szerződéskötés meghiúsulásáról, valamint a kereskedelmi ügynök által közvetített szerződés teljesítésének elmaradásáról.

(4) A kereskedelmi ügynöknek átadott dolgok vonatkozásában a kárveszélyt a megbízó viseli.

(5) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezésektől a felek megállapodása nem térhet el.

Díjazás

8. § (1) A felek díj mértékére vonatkozó megállapodása hiányában a kereskedelmi ügynök a tevékenységének helye és a szerződés tárgya szerint szokásos díjra, szokásos díjazás hiányában pedig az ügylettel összefüggő valamennyi körülmény figyelembevételével megállapított méltányos díjra jogosult, feltéve, hogy az eset körülményeiből megállapítható, hogy a felek között a díj mértékének megállapítása hiányában is létrejött a szerződés.

(2) A kereskedelmi ügynök díjazása kiköthető jutalék formájában is. E törvény alkalmazásában jutaléknak minősül a díjnak minden olyan eleme, amely a közvetített ügyletek száma vagy értéke szerint változik. Ha a kereskedelmi ügynök nem jutalék formájában részesül díjazásban, a 9-13. § rendelkezései nem alkalmazhatók.

(3) A kereskedelmi ügynök a díjon felül - ellenkező megállapodás hiányában - készkiadásainak, illetve általános üzleti kiadásainak megtérítését nem követelheti.

(4) A kereskedelmi ügynök a harmadik szerződő féltől a megbízó hozzájárulása nélkül díjazást nem fogadhat el, illetve nem köthet ki.

Jutalék

9. § (1) Amennyiben a felek a szerződésben jutalékot kötöttek ki, a kereskedelmi ügynöki szerződés hatálya alá eső időszakban kötött szerződés után a kereskedelmi ügynök jutalékra jogosult, ha

a) a szerződést a tevékenysége eredményeként kötötték meg, vagy

b) a szerződést az általa korábban azonos jellegű ügylethez félként megnyert személlyel kötötték meg.

(2) Ha a kereskedelmi ügynök kizárólagos közvetítői joggal rendelkezik, azon szerződés után is jogosult jutalékra, amelyet a megbízó a szerződés hatálya alá eső időszakban a közreműködése nélkül, közvetlenül kötött a kizárólagossági jogával érintett földrajzi területhez vagy személyi körhöz tartozó féllel.

(3) A földrajzi területhez tartozónak minősül

a) az a természetes személy, akinek lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye az adott területen van;

b) az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely gazdasági tevékenységét az adott területen fejti ki.

(4) A földrajzi területhez tartozó féllel kötöttnek minősülhet az a szerződés is, amelyet az adott területen kötöttek meg, továbbá amelyet az adott területen kell teljesíteni.

10. § (1) A megbízó jogosult a kereskedelmi ügynököt a 9. § alapján megillető jutalék kifizetésének megtagadására, ha az a (2) bekezdés alapján a korábban azonos körben megbízott kereskedelmi ügynököt illeti meg, feltéve, hogy a korábbi kereskedelmi ügynöki szerződés létéről a megbízó a kereskedelmi ügynököt a szerződés megkötésekor tájékoztatta.

(2) Amennyiben a felek a szerződésben jutalékot kötöttek ki, a kereskedelmi ügynöki szerződés megszűnése után kötött szerződés alapján a kereskedelmi ügynök jutalékra jogosult, ha

a) a harmadik személy - a 9. § szerint jutalékkötelesnek minősülő - szerződés megkötésére irányuló ajánlata a kereskedelmi ügynöki szerződés megszűnése előtt a megbízóhoz vagy a kereskedelmi ügynökhöz megérkezett, vagy

b) a szerződéskötés túlnyomórészt a kereskedelmi ügynöki szerződés tartama alatt kifejtett tevékenységére vezethető vissza, és a kereskedelmi ügynöki szerződés megszűnésétől számított ésszerű időn belül kerül sor a szerződéskötésre.

(3) Ha a szerződés megkötése az azonos tevékenységi területen megbízott, időben egymást követő kereskedelmi ügynökök tevékenységének közös eredménye, a jutalék arányos megosztásának van helye.

11. § (1) A felek megállapodhatnak abban, hogy a kereskedelmi ügynököt külön jutalék illeti meg az általa beszedett pénzösszegek után (inkasszójutalék).

(2) Ha a kereskedelmi ügynök felelősséget vállal a megbízóval szemben a harmadik szerződő fél szerződésből folyó kötelezettségeinek teljesítéséért, a felelősség elvállalásáért külön jutalék köthető ki (del credere-jutalék).

12. § (1) A jutalék - a felek megállapodása szerint - akkor és olyan mértékben esedékes, amikor és amilyen mértékben

a) a harmadik féllel a szerződés létrejött és a megbízó teljesítette azt, vagy teljesítenie kellett volna, vagy

b) a harmadik féllel a szerződés létrejött és a harmadik fél teljesítette azt.

(2) A jutalék legkésőbb akkor esedékes, amikor a harmadik szerződő fél teljesítette a szerződést, vagy teljesítenie kellett volna, ha a megbízó is teljesített volna.

(3) Ha a felek úgy rendelkeznek, hogy a kereskedelmi ügynök jutalékhoz való jogát a szerződés létrejötte önmagában megalapozza, illetve azt a teljesítés elmaradása nem érinti, a jutalék a szerződés megkötésekor esedékes.