2000. évi CXXIII. törvény
a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a szociális biztonságról szóló, 1999. március 31-én, Budapesten aláírt Egyezmény kihirdetéséről1
1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a szociális biztonságról szóló, 1999. március 31-én, Budapesten aláírt Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e törvénnyel kihirdeti.
(Az Egyezmény megerősítéséről szóló okiratok cseréje 2000. október 9-én, Bécsben megtörtént.)
2. § Az Egyezmény hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
„Egyezmény
az Osztrák Köztársaság
és a Magyar Köztársaság között
a szociális biztonságról
Az Osztrák Köztársaság és a Magyar Köztársaság
attól az óhajtól vezettetve, hogy a két állam közötti kölcsönös kapcsolataikat a szociális biztonság területén szabályozzák,
az alábbi Egyezmény megkötésében állapodtak meg:
I. Szakasz
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Cikkely
Fogalommeghatározások
(1) Jelen Egyezményben a kifejezések jelentése a következő:
1. „jogszabályok”
a szociális biztonság terén a 2. Cikkely (1) bekezdésében megjelölt, a szociális biztonság ágazataira vonatkozó törvények, rendeletek és minden más végrehajtási előírás;
2. „illetékes hatóság”
a 2. Cikkely (1) bekezdésében megjelölt jogszabályok terén illetékes szövetségi miniszterek, miniszterek, illetve megfelelő hatóságok;
3. „teherviselő”
az az intézmény vagy hatóság, amelynek feladata a 2. Cikkely (1) bekezdésében megjelölt jogszabályok vagy ezek egy részének végrehajtása;
4. „illetékes teherviselő”
az a teherviselő, akinél az illető személy az ellátási kérelem benyújtásakor ellátás szempontjából biztosítva van, vagy akivel szemben ellátási igényjogosultsággal rendelkezik, vagy még rendelkezne, ha annak a szerződő államnak a területén tartózkodna, amelyben utoljára biztosítva volt;
5. „lakóhely”
a szokásos tartózkodási hely;
6. „tartózkodási hely”
az átmeneti tartózkodási hely;
7. „családtag”
annak a szerződő államnak a jogszabályai szerinti hozzátartozó, amelyben annak a teherviselőnek a székhelye van, amelynek terhére az ellátásokat nyújtani kell;
8. „biztosítási idők”
járulékfizetési és ezekkel egyenlő megítélés alá eső olyan idők, amelyek a szerződő államok jogszabályai szerint annak minősülnek;
9. „pénzbeli ellátás”, „járadék” vagy „nyugellátás”
a pénzbeli ellátás, járadék vagy nyugellátás, beleértve ezeknek a közpénzekből származó valamennyi részét, valamennyi pótlékot, korrekciós összeget és kiegészítést, továbbá a végkielégítéseket.
(2) A jelen Egyezményben előforduló más kifejezések jelentése az, amelyet azoknak az idevonatkozó jogszabályok tulajdonítanak.
2. Cikkely
Tárgyi hatály
(1) Jelen Egyezmény
1. az osztrák jogszabályok tekintetében
a) a betegbiztosításról,
b) a balesetbiztosításról,
c) a nyugdíjbiztosításról, a közjegyzőkre vonatkozó különbiztosítás kivételével,
d) a munkanélküli biztosítottak járadékáról,
2. a magyar jogszabályok tekintetében
a) a társadalombiztosítás által nyújtandó természetbeni és pénzbeli ellátásokról, illetve azok fedezetéről,
(i) a nyugdíjakról,
(ii) a betegség és anyaság esetén járó ellátásokról,
(iii) a baleseti ellátásokról,
b) a munkanélküli járadékról
szóló jogszabályokra vonatkozik.
(2) Jelen Egyezmény minden olyan jogszabályra is vonatkozik, amely összefoglalja, módosítja vagy kiegészíti az (1) bekezdésben felsorolt jogszabályokat.
3. Cikkely
Személyi hatály
Jelen Egyezmény hatálya kiterjed
a) mindazokra a személyekre, akik a szerződő államok egyikének vagy mindkettőnek a jogszabályai hatálya alatt vannak vagy hatálya alatt voltak;
b) más személyekre, amennyiben jogaikat az a) pontban nevezett személyektől származtatják.
4. Cikkely
Azonos elbírálás elve
(1) Amennyiben jelen Egyezmény nem rendelkezik másképpen, az egyik szerződő állam jogszabályainak alkalmazása során annak állampolgárai a másik szerződő állam állampolgáraival azonos elbírálás alá esnek.
(2) Az (1) bekezdés nem érinti
a) a két szerződő államnak a biztosítottak és a munkáltatók között a teherviselők és szövetségek szerveiben, valamint a szociális biztonsággal kapcsolatos bíráskodás terén folytatott együttműködésére vonatkozó jogszabályait;
b) a szerződő államoknak más államokkal államközi szerződésekben rögzített biztosítási teherviselési szabályait;
c) a két szerződő államnak a két szerződő állam valamelyikének harmadik országbeli hivatalos képviseleténél, vagy egy ilyen képviselet tagjainál foglalkoztatott személyekre vonatkozó jogszabályait.
(3) Az (1) bekezdés az osztrák jogszabályok értelmében a háború idején teljesített szolgálati idők, vagy ezekkel azonos elbírálás alá eső idők figyelembevétele tekintetében csak azon magyar állampolgárokra vonatkozik, akik közvetlenül 1938. március 13-át megelőzően osztrák állampolgársággal rendelkeztek.
5. Cikkely
A területek azonos jogállása
(1) Amennyiben jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, a nyugdíjak, járadékok és más pénzbeli ellátások, amelyek tekintetében valamely szerződő állam jogszabályai szerint igényjogosultság áll fenn, nem csökkenthetők, nem módosíthatók, nem függeszthetők fel, nem vonhatók meg vagy vonhatók el azért, mert a jogosult a másik szerződő állam területén lakik.
(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik:
a) a munkanélküliség esetén nyújtandó ellátásokra,
b) az osztrák jogszabályok szerinti kiegyenlítő pótlékokra.
II. Szakasz
RENDELKEZÉSEK AZ ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYOKRÓL
6. Cikkely
Általános rendelkezés
Valamely keresőtevékenységet folytató személy biztosítási kötelezettsége, amennyiben a 7. és 8. Cikkely másként nem rendelkezik, azon szerződő állam jogszabályaihoz igazodik, amelynek a területén a keresőtevékenységet végzik. Ez valamely nem önálló keresőtevékenység gyakorlása során akkor is érvényes, ha a munkavállaló lakóhelye vagy a munkaadó székhelye a másik szerződő állam területén található.
7. Cikkely
Különleges rendelkezések
(1) Amennyiben az egyik szerződő állam területén székhellyel rendelkező vállalat munkavállalóját a másik szerződő állam területére küldik, úgy a kiküldetést követő 24. naptári hónap végéig továbbra is az első szerződő állam jogszabályai alkalmazandók, mintha az illető személyt még ennek a területén foglalkoztatnák.
(2) Amennyiben az egyik szerződő állam területén székhellyel rendelkező légitársaság munkavállalóját a másik szerződő állam területére küldik, úgy továbbra is az első szerződő állam jogszabályai alkalmazandók, mintha az illető személyt még ennek a területén foglalkoztatnák.
(3) A tengerjáró hajók személyzete, továbbá a tengerjáró hajón nem csak átmenetileg foglalkoztatott más személyek is annak a szerződő államnak a jogszabályai hatálya alá tartoznak, amelynek lobogója alatt a hajó hajózik.
(4) Azok a közszolgálati alkalmazottak, akiket az egyik szerződő államból a másikba küldenek, a kiküldő szerződő állam jogszabályainak hatálya alá tartoznak.
(5) Amennyiben a munkavállalókat olyan üzemben foglalkoztatják, amely az egyik szerződő állam határterületéből átnyúlik a másik szerződő állam határterületébe, úgy ezek a munkavállalók úgy minősülnek, mint akiket annak a szerződő államnak a területén foglalkoztatnak, amelyben a vállalat székhelye van.
8. Cikkely
Diplomáciai és konzuli személyzet
(1) A diplomáciai vagy konzuli képviseletek tagjai és ezen képviseletek tagjainak magánalkalmazottai, akiket a másik szerződő államba küldenek ki, a kiküldő szerződő állam jogszabályainak hatálya alá tartoznak.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt munkavállalók, akik nem kiküldöttek, azon szerződő állam jogszabályainak hatálya alá tartoznak, amelynek területén foglalkoztatják őket. Amennyiben azonban e személyek a másik szerződő állam állampolgárai, a foglalkoztatás megkezdését követő három hónapon belül nyilatkozhatnak a másik szerződő állam jogszabályainak rájuk vonatkozó alkalmazásáról.
9. Cikkely
Kivételek
(1) A munkavállaló és munkaadója közös kérelmére mindkét szerződő állam illetékes hatóságai egyetértőleg kivételt tehetnek a 6-8. Cikkely alól, amely esetben tekintettel kell lenniük a foglalkoztatás jellegére és körülményeire.
(2) Amennyiben valamely az (1) bekezdés szerinti munkavállaló az egyik szerződő állam jogszabályainak hatálya alá tartozik, jóllehet foglalkozását a másik szerződő állam területén gyakorolja, akkor a jogszabályok úgy alkalmazandók, mintha foglalkozását az első szerződő állam területén gyakorolná.
III. Szakasz
KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK
1. Fejezet
BETEGSÉG ÉS ANYASÁG
10. Cikkely
A biztosítási idők egybeszámítása
Amennyiben valamely személy mindkét szerződő állam jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket, úgy ezek - amennyiben nem ugyanazon időre esnek - az ellátási jogosultság megszerzése szempontjából és az ellátás nyújtásának időtartama vonatkozásában egybeszámítandók.
11. Cikkely
Természetbeni ellátások
(1) Az a személy, aki teljesíti az ellátásokra vonatkozó igényjogosultságnak az egyik szerződő állam jogszabályai szerinti előfeltételeit, és
a) a másik szerződő állam területén lakik, vagy
b) aki a másik szerződő állam területén való tartózkodása során halaszthatatlan ellátásokra szorul, és ha az illető nem orvosi kezelés igénybevétele céljából utazott be a másik szerződő államba, vagy
c) megszerezte vagy megszerzi az illetékes teherviselő hozzájárulását ahhoz, hogy az állapotának megfelelő kezelés céljából utazzon be a másik szerződő állam területére,
az illetékes teherviselő terhére jogosult a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes teherviselőtől természetbeni ellátásokra az erre a teherviselőre érvényes jogszabályok szerint úgy, mintha ennél volna biztosítva.
(2) Az (1) bekezdés esetében művégtagok, nagyobb segédeszközök és más jelentős természetbeni ellátások nyújtása az illetékes teherviselő hozzájárulásától függ. Erre a hozzájárulásra nincs szükség, ha az ellátás nyújtása nem halasztható az illető személy életének vagy egészségének komoly veszélyeztetése nélkül, vagy ha a 15. Cikkely (2) bekezdése értelmében a költségeket átalányban való fizetés útján megtérítik.