(3) A fenti bekezdések a családtagokra nézve is megfelelően alkalmazandók.
(4) Az (1) bekezdés b) és c) pontja Ausztriában szabadfoglalkozású orvosok, fogorvosok és fogtechnikusok által végzett kezelések vonatkozásában csak azon személyekre érvényes, akik
a) foglalkozásuk gyakorlása során Ausztriában tartózkodnak, valamint azok kísérő családtagjaira,
b) Ausztriában lakó családjukat látogatják meg,
c) más okból tartózkodnak Ausztriában, ha számukra a tartózkodási helyük szerint szóba jövő területi betegpénztár számlájára ambuláns kezelést nyújtottak.
12. Cikkely
Pénzbeli ellátások
(1) A 11. Cikkelyhez kapcsolódó esetekben a pénzbeli ellátások az illetékes teherviselő által a rá nézve hatályos jogszabályok szerint folyósítandók.
(2) Amennyiben az egyik szerződő állam jogszabályai szerint a pénzbeli ellátás mértéke a családtagok számától függ, úgy az illetékes teherviselő a másik szerződő fél területén lakó családtagokat is figyelembe veszi.
13. Cikkely
Nyugdíjasok
(1) A szerződő államok nyugdíjbiztosításából eredő nyugdíjjogosultakra azon szerződő állam nyugdíjasainak egészségbiztosításáról szóló jogszabályok alkalmazandók, amelynek a területén a nyugdíjjogosultak laknak. Ennek során valamely nyugdíjnak csak a másik szerződő állam jogszabályai szerinti nyújtása esetén ezen nyugdíj olyannak minősül, mint az első szerződő állam nyugdíja.
(2) Az (1) bekezdés megfelelően érvényes a nyugdíjat kérelmezőkre.
14. Cikkely
A tartózkodási vagy lakóhely szerinti teherviselő
A 11. Cikkely és a 13. Cikkely (1) bekezdés második mondata szerinti esetekben az ellátásokat a következők biztosítják:
Ausztriában az illető személy tartózkodási vagy lakóhelye szerint illetékes területi betegpénztár,
Magyarországon az Országos Egészségbiztosítási Pénztár.
15. Cikkely
A költségek megtérítése
(1) Az illetékes teherviselő az igazgatási költségek kivételével megtéríti a tartózkodási hely szerinti teherviselőnek a 11. Cikkely és a 13. Cikkely (1) bekezdés második mondata szerint ráfordított összegeket.
(2) Az adminisztráció egyszerűsítése érdekében az illetékes hatóságok megállapodhatnak abban, hogy a ráfordítások egyenkénti elszámolása helyett minden esetben vagy az esetek egy bizonyos csoportjánál átalányelszámolást alkalmaznak.
(3) A 13. Cikkely (1) bekezdése második mondata szerinti esetekben az osztrák nyugdíjbiztosítás keretében biztosított igényjogosultakkal kapcsolatos ráfordítások megtérítése az Osztrák Társadalombiztosítási Teherviselők Főszövetségéhez a nyugdíjasok betegbiztosítására befizetett járulékokból történik.
2. Fejezet
MUNKAHELYl BALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI BETEGSÉGEK
16. Cikkely
Természetbeni ellátások
(1) Az a személy, aki munkahelyi baleset vagy foglalkozási betegség következtében az egyik szerződő állam jogszabályai szerinti természetbeni ellátásokra vonatkozó igényjogosultsággal rendelkezik, a másik szerződő állam területén tartózkodik vagy lakik, az illetékes teherviselő terhére a tartózkodási vagy lakóhelye szerint illetékes teherviselőtől az erre a teherviselőre érvényes jogszabályok szerint részesül természetbeni ellátásokban, mintha ennél volna biztosítva. A 11. Cikkely (2) bekezdése megfelelően érvényes.
(2) Az (1) bekezdés eseteiben a természetbeni ellátásokat a következők biztosítják:
Ausztriában az illető személy tartózkodási vagy lakóhelye szerint illetékes területi betegpénztár vagy valamely balesetbiztosítási teherviselő,
Magyarországon az Országos Egészségbiztosítási Pénztár.
(3) Az (1) bekezdés szerint keletkezett költségek megtérítésére a 15. Cikkely megfelelően érvényes.
17. Cikkely
Foglalkozási betegségek
(1) Amennyiben valamely foglalkozási betegség esetén az ellátások nyújtása az egyik szerződő állam jogszabályai szerint attól függ, hogy a betegséget első ízben ezen szerződő állam területén állapították-e meg orvosilag, úgy ez a feltétel teljesítettnek minősül, ha az illető betegséget először a másik szerződő állam területén állapították meg.
(2) Amennyiben az egyik szerződő állam jogszabályai előírják, hogy valamely foglalkozási betegségre vonatkozó ellátások csak abban az esetben nyújthatók, ha azt a tevékenységet, amely a betegséget okozhatja, egy meghatározott minimális ideig gyakorolták, úgy ezen szerződő állam illetékes teherviselője szükség esetén figyelembe veszi egy ilyen tevékenység gyakorlásának olyan időit is, amelyek alatt a másik szerződő állam jogszabályai voltak érvényben.
18. Cikkely
Foglalkozási betegségekből következő károsodások megtérítése
(1) Amennyiben valamely foglalkozási betegség esetén mindkét szerződő állam jogszabályai szerint térítés volna fizetendő, úgy az ellátások a porbelégzés okozta tüdőbetegség esetén fizetett járadék kivételével csak azon szerződő állam jogszabályai szerint nyújtandók, amelynek a területén utoljára gyakorolták az ilyen foglalkozási megbetegedés kiváltására alkalmas tevékenységet, amennyiben az illető személy teljesíti az ezen jogszabályok szerinti előfeltételeket.
(2) A porbelégzés okozta tüdőbetegség esetén mindegyik szerződő állam illetékes teherviselőjének a járadéknak csak azt a részét kell viselnie, amely az ezen szerződő állam jogszabályai szerint a 19. Cikkely (1) bekezdése szerinti időtartam és a két ország jogszabályai szerinti összidőtartam alapján figyelembe veendő biztosítási idők arányának megfelel.
(3) Amennyiben valamely személy, aki egy ilyen foglalkozási betegséget szerzett, az egyik szerződő állam teherviselője terhére ellátásokban részesült vagy részesül, és miután a másik szerződő állam jogszabályai szerint olyan tevékenységet is folytatott, amely foglalkozási megbetegedést okozhat, állapotának rosszabbodása miatt ellátásokat igényel a másik szerződő állam teherviselőjétől, úgy az első szerződő állam teherviselője a rá nézve érvényes jogszabályok szerint a rosszabbodás figyelembevétele nélkül továbbra is viseli az ellátások költségeit; így a másik szerződő állam illetékes teherviselője az ellátást a rosszabbodás után járó ellátás és azon ellátás közötti különbség értékében nyújtja, amelyet a rosszabbodás előtt a rá nézve érvényes jogszabályok értelmében nyújtania kellett volna, ha a betegség ezen jogszabályok szerint következett volna be.
3. Fejezet
ÖREGSÉG, ROKKANTSÁG ÉS ELHALÁLOZÁS (NYUGELLÁTÁSOK)
19. Cikkely
A biztosítási idők egybeszámítása
(1) Amennyiben az egyik szerződő állam jogszabályai szerint egy ellátásra való jogosultság megszerzése, fenntartása vagy feléledése biztosítási idők megszerzésétől függ, akkor ennek a szerződő államnak az illetékes teherviselője szükség esetén figyelembe veszi a másik szerződő állam jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket is, mintha azokat az általa alkalmazott jogszabályok szerint szerezte volna.
(2) Amennyiben az egyik szerződő állam jogszabályai szerint bizonyos ellátások nyújtása egy olyan adott foglalkozásban szerzett biztosítási idő megszerzésétől függ, amelyre külön rendszer létezik, vagy egy meghatározott szakmában vagy foglalkoztatásban töltött időtől függ, úgy ezen ellátások nyújtására a másik szerződő állam jogszabályai szerint szerzett biztosítási idők csak akkor veendők figyelembe, ha azokat egy ilyennek megfelelő rendszerben, ennek hiányában pedig azt ugyanabban a szakmában vagy ugyanolyan foglalkoztatás mellett szerezték.
(3) Amennyiben az egyik szerződő állam jogszabályai szerint a nyugdíj folyósításának ideje meghosszabbítja azt az időt, amely alatt a biztosítási idők megszerzendők, akkor az az idő a másik szerződő állam jogszabályai szerint is meghosszabbodik a nyugdíj folyósításának megfelelő időtartammal.
20. Cikkely
Egy évet meg nem haladó biztosítási idők
(1) Amennyiben az egyik szerződő állam jogszabályai szerint figyelembe veendő biztosítási idők összességükben nem érik el az ellátás kiszámításához az osztrák jogszabályok szerint szükséges 12 hónapot vagy a magyar jogszabályok szerinti 365 napot, úgy ezen jogszabályok értelmében nem folyósítandók ellátások. Ez nem érvényes abban az esetben, ha e jogszabályok értelmében az igényjogosultság csakis e biztosítási idők alapján áll fenn.
(2) Az (1) bekezdés első mondata szerinti biztosítási időket a másik szerződő állam teherviselője valamely ellátási igény megszerzése, fenntartása vagy újraéledése, valamint annak mértéke szempontjából úgy köteles figyelembe venni, mintha ezek az általa alkalmazandó jogszabályok szerint teljesített biztosítási idők lennének.
21. Cikkely
Az ellátások megállapítása
Amennyiben az ellátásra való igényjogosultság az egyik szerződő állam jogszabályai szerint a 19. Cikkely alkalmazása nélkül is fennáll, úgy az ellátást ennek a szerződő államnak az illetékes teherviselője kizárólag az ezen jogi előírások alapján figyelembe veendő biztosítási idők alapján állapítja meg.
22. Cikkely
Az osztrák részellátások kiszámítása
Amennyiben az osztrák jogszabályok értelmében az igényjogosultság csak a 19. Cikkely alkalmazásával áll fenn, akkor az illetékes osztrák teherviselő az ellátást köteles kizárólag az osztrák jogszabályok alapján figyelembe veendő biztosítási idők, valamint az alábbi rendelkezések alapján megállapítani:
1. Az olyan ellátások vagy részellátások, amelyek összege nem függ a megszerzett biztosítási idők tartamától, az osztrák jogszabályok szerint az ellátás megállapításánál figyelembe veendő harmincévnyi biztosítási idő arányában járnak, legfeljebb azonban a felső összeghatárig.
2. Amennyiben a rokkantság esetén vagy a hátramaradt hozzátartozók részére nyújtandó ellátások kiszámítása során a biztosítási esemény bekövetkezte után szerzett időket is figyelembe kell venni, akkor ezeket az időket csak az osztrák jogszabályok szerint az ellátás megállapításánál figyelembe vehető idők és az érintett személy 16. életéve betöltése és a biztosítási esemény bekövetkezése közötti naptári hónapok kétharmada közötti arányban kell figyelembe venni, legfeljebb azonban a felső összeghatárig.
3. Az 1. pont nem vonatkozik:
a) a kiegészítő biztosításból származó ellátásokra,
b) a jövedelemtől függő ellátásokra vagy részellátásokra a minimális jövedelem biztosítása érdekében.
23. Cikkely
A magyar részellátások megállapítása
A magyar teherviselők az alábbiak szerint alkalmazzák a 19. Cikkelyt:
1. Ha egy személy csak a 19. Cikkely (1) bekezdésének figyelembevételével rendelkezik a magyar jogszabályok szerinti nyugdíjra való jogosultsággal, úgy a magyar teherviselő kiszámítja a nyugdíj azon összegét, amelyet viselnie kellene, ha a nyugdíj kiszámításánál mindkét szerződő állam jogszabályai szerint megszerzett összes biztosítási időket kellene figyelembe venni. Az első mondat szerint kiszámított nyugdíjnak azon részét folyósítja, amely a magyar jogszabályok szerint megszerzett biztosítási időknek a mindkét szerződő állam jogszabályai szerint szerzett összes biztosítási időkhöz viszonyított arányának megfelel.
2. Ha az igénylő azért nem rendelkezik a nyugdíj kiszámításához szükséges - a magyar jogszabályokban meghatározott időtartamokra vonatkozó - keresettel, mert a magyar biztosításban töltött ideje annál rövidebb, nyugdíját az általa Magyarországon utoljára betöltött munkakörre irányadó, a nyugdíj megállapítását megelőző évben érvényes szakmai átlagkereset alapján kell kiszámítani.