„(1) A pénzügyi vállalkozás
a) az a pénzügyi intézmény, amely - az 5. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység kivételével -, egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végez, illetve
b) a pénzügyi holding társaság.
(2) A 3. § (1) bekezdésének m) pontjában és a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet - hitelintézet kivételével - pénzügyi vállalkozás csak kizárólagos tevékenységként végezheti.”
(2) A Hpt. 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
„(3) A 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységet végző pénzügyi vállalkozás e tevékenysége keretében a 3. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott tevékenységet is végezheti.”
(3) A Hpt. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Pénzügyi szolgáltatás közvetítését [3. § (1) bekezdés h) pontja], - a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pont a) alpontja szerint - valamint kiegészítő pénzügyi szolgáltatást - a 3. § (2) bekezdésének b) és d) pontja kivételével - pénzügyi intézménynek nem minősülő, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagy szövetkezet is végezhet.
(4) Pénzügyi szolgáltatás közvetítését [3. § (1) bekezdés h) pontja] - a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pont b) alpontja szerint - pénzügyi intézménynek nem minősülő gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéni vállalkozó is végezheti.”
8. § (1) A Hpt. 9. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Pénzügyi vállalkozás - kivéve a pénzügyi holding társaságot - legalább ötvenmillió forint jegyzett tőkével alapítható.
(5) Pénzügyi intézmény a 3. § (1) bekezdés l), illetőleg n) pontjában meghatározott tevékenységet, ha a kezelt pénztári vagyon eléri vagy meghaladja a kettőmilliárd forintot, csak akkor végezhet, ha legalább ötszázmillió forint jegyzett és befizetett tőkével rendelkezik.”
(2) A Hpt. 9. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Pénzügyi holding társaság legalább kettőmilliárd forint jegyzett tőkével alapítható.”
9. § (1) A Hpt. 10. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Hitelintézet jegyzett tőkéje a működési engedély kiadásáig kizárólag az alapítás, illetőleg a működés e törvényben meghatározott feltételeinek megteremtése érdekében használható fel.”
(2) A Hpt. 10. § (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ha a Magyar Állam hajt végre alaptőke-emelést új részvények jegyzésével, akkor az alaptőke emelését állampapír rendelkezésre bocsátásával is végre lehet hajtani olyan esetben, amikor egy hitelintézet fizetésképtelensége az ország vagy valamely nagyobb régió gazdasági érdekeit, vagy a bankrendszer megbízható működését súlyosan veszélyeztetné, és a fizetésképtelenség, illetve a felszámolás csak az állam beavatkozásával hárítható el.”
10. § (1) A Hpt. 13. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A pénzügyi szolgáltatási tevékenység csak]
„f) a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési rendszer, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv”
[(a továbbiakban együtt: személyi és tárgyi feltételek) megléte esetén kezdhető meg, illetve folytatható.]
(2) A Hpt. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénzügyi intézmény - a pénzügyi holding társaság kivételével - csak olyan helyiségben működhet, amely megfelel a külön jogszabályban meghatározott biztonsági és ügyfélszolgálati követelményeknek.”
11. § A Hpt. a 13. §-t követően a következő címmel és 13/A. §-sal egészül ki:
„Kiszervezés
13/A. § (1) A hitelintézet által kiszervezhető ügyviteli tevékenységek körét, valamint azt, hogy ezek közül melyek kiszervezését kell a Felügyelet részére bejelenteni, pénzügyi felügyeleti rendelkezés állapítja meg.
(2) A bejelentéshez kötött tevékenységek kiszervezését a szerződéskötés előtt harminc nappal kell a Felügyelethez bejelenteni. A bejelentéshez a hitelintézetnek mellékelnie kell:
a) a kiszervezésre vonatkozó szerződés tervezetét;
b) az adatvédelemre vonatkozó előírások érvényesülésének bemutatását, illetve a hitelintézet nyilatkozatát arról, hogy ennek teljesülését belső ellenőrzése útján látja el;
c) a kiszervezési tevékenységre vonatkozó szerződéstől eltérő tevékenység végzéséből eredő rendkívüli helyzetek kezelésére kidolgozott intézkedési tervet;
d) a kiszervezés indokolását.
(3) A hitelintézet és a gazdasági társaság között kötött szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a gazdasági társaság hozzájárulását a kiszervezett tevékenység hitelintézet belső ellenőrzése, külső könyvvizsgálója, az MNB és a Felügyelet helyszíni, illetve helyszínen kívüli ellenőrzéséhez,
b) a gazdasági társaság felelősségét a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért, illetve a szerződés hitelintézet részéről történő azonnali felmondási lehetőségét a szerződés gazdasági társaság által történő ismételt vagy súlyos megsértése esetére,
c) a gazdasági társaságtól elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket,
d) a gazdasági társaság részéről a bennfentes kereskedelem elkerülése érdekében alkalmazandó szabályokat.
(4) A Felügyelet a kiszervezést megtilthatja, ha a szerződés nem tartalmazza a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat.
(5) A hitelintézet belső ellenőrzése köteles a kiszervezett tevékenységnek a szerződésben foglaltaknak megfelelő végzését legalább évente megvizsgálni.
(6) A hitelintézet felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző gazdasági társaság a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. A hitelintézetnek haladéktalanul jelentenie kell a Felügyelet részére, amennyiben a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik.
(7) A Felügyelet a hitelintézet (6) bekezdésben foglalt bejelentése vagy a helyszíni ellenőrzése során feltárt hiányosságok alapján a tevékenység kiszervezését megtilthatja.
(8) Az a gazdasági társaság, amely egyidejűleg több hitelintézet részére végez tevékenységet, köteles az így tudomására jutott tényt, adatot elkülönítetten kezelni. A kiszervezett tevékenységet végző gazdasági társaság alvállalkozót nem alkalmazhat.
(9) A hitelintézet nem szervezheti ki a tevékenységet olyan gazdasági társasághoz, amelyben a hitelintézet vezető tisztségviselőjének vagy annak közeli hozzátartozójának tulajdonosi részesedése van.
(10) A hitelintézet a kiszervezett tevékenységek körét az üzletszabályzatban köteles feltüntetni.
(11) Pénzügyi vállalkozás a Felügyelethez történő bejelentés nélkül szervezheti ki ügyviteli tevékenységét, ha azonban a kiszervezni kívánt ügyviteli tevékenység banktitkot is érint, akkor az (1)-(10) bekezdésekben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”
12. § (1) A Hpt. 14. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet engedélye szükséges - a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a hitelintézet:”
(2) A Hpt. 14. §-a (1) bekezdésének h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet engedélye szükséges - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a hitelintézet:]
„h) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének a 2. számú melléklet I. fejezet 12. a) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatás közvetítésére jogosult (a továbbiakban: ügynök) igénybevételével történő végzéséhez;
i) képviseletének, fióktelepének - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szmt.) szerinti - leányvállalatának (hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy egyéb vállalkozás) külföldön történő létesítéséhez;”
(3) A Hpt. 14. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet engedélye szükséges - a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a hitelintézet:]
„i) képviseletének, fióktelepének - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szmt.) szerinti - leányvállalatának (hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy egyéb vállalkozás) harmadik országban történő létesítéséhez;”
(4) A Hpt. 14. §-ának (1) bekezdése a következő o) és p) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet engedélye szükséges - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a hitelintézet:]
„o) alárendelt kölcsöntőkéjének a szerződésben rögzített határidő, illetőleg öt év előtt történő visszafizetéséhez;
p) kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéjének a szerződésben rögzített határidő, illetőleg kettő év előtt történő visszafizetéséhez.”
(5) A Hpt. 14. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Felügyelet (1) bekezdés szerinti engedélye nem szükséges hitelintézet fióktelepének az Európai Unió másik tagállamában történő létesítéséhez.
(4) A (2) bekezdés szerinti engedély nem szükséges olyan hitelintézet fióktelepe esetén, amelynek székhelye az Európai Unió másik tagállamában van.”
13. § A Hpt. 15. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (2) bekezdésben meghatározott engedély nem szükséges, ha a pénzügyi vállalkozás székhelye az Európai Unió másik tagállamában van, és
a) a pénzügyi vállalkozás
1. leányvállalata vagy közös vezetésű vállalata olyan hitelintézetnek, melynek székhelye a pénzügyi vállalkozás székhelyével azonos tagállamban van, vagy
2. leányvállalata vagy közös vezetésű vállalata olyan pénzügyi vállalkozásnak, amely megfelel az 1. pontban meghatározott feltételnek és székhelye a leányvállalatával azonos tagállamban van, valamint
b) tevékenységét abban a tagállamban végzi, ahol a székhelye van,
c) az anyavállalat a szavazati jog legalább kilencven százalékát gyakorolja,
d) az anyavállalat a Felügyeletnek bemutatja a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatósága igazolását arról, hogy a pénzügyi vállalat irányítását óvatos és körültekintő módon látja el,
e) az anyavállalat - az illetékes felügyeleti hatósága hozzájárulásával - egyetemleges felelősséget vállal a pénzügyi vállalkozás kötelezettségéért, és
f) a pénzügyi vállalkozás az anyavállalatával összevont felügyelet alatt áll.”
14. § (1) A Hpt. 16. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 3. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - pénzügyi vállalkozás (a továbbiakban: hitelintézeti elszámolóház) a 3. § (6) bekezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy]