2000. évi CXXVI. törvény
a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központról1
A szervezett bűnözés elleni küzdelem eredményességének növelése, a bűncselekmények felderítésében feladatot ellátó állami szervek együttműködésének hatékonyabbá tétele, a párhuzamos felderítések észlelése, feltárása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § (1) A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (a továbbiakban: Központ) a Kormánynak alárendelt, az e törvényben meghatározott, a bűncselekmények felderítésében törvény alapján közreműködő szervek (a továbbiakban: együttműködő szervek) szervezett bűnözés elleni tevékenységét támogató, koordináló, önálló központi hivatal.
(2) A Központ a Belügyminisztérium költségvetési fejezetén belül önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.
Feladatok
2. § (1) A Központ a törvény 4. §-ában megjelölt bűncselekmények megelőzésének, megszakításának, felderítésének elősegítése céljából a következő feladatokat látja el:
a) gyűjti az együttműködő szervek részéről érkezett adatokat; megvizsgálja, hogy azok a törvény 3-4. §-aiban felsorolt adatcsoportok valamelyikébe tartoznak-e, ellenkező esetben az adatot a küldő szerveknek visszaküldi;
b) figyelemmel kíséri, hogy az együttműködő szerveknél nem folyik-e párhuzamos felderítés, ennek észlelése esetén az érintett szerveket a párhuzamos felderítésről értesíti;
c) az együttműködő szervek megkeresésére, a rájuk vonatkozó törvények szerint általuk kezelhető adatok körének figyelembevételével információkat szolgáltat;
d) megvizsgálja, hogy a beérkezett adatra vonatkozóan más együttműködő szervtől nem érkezett-e információs igény, és amennyiben a jogszabályi feltételek fennállnak, az igénylő szerveknek az adatot továbbítja;
e) a küldő szerv felderítési hatáskörébe nem tartozó adatokat - annak elemzését, értékelését követően - a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező együttműködő szerveknek küldi meg, az elvégzett elemző-értékelő tevékenység eredményeként - szükség szerint - felderítési cselekményre, nyomozási cselekményre, intézkedésre tesz javaslatot;
f) figyelemmel kíséri, hogy a beérkezett adathoz kapcsolható, azt kiegészítő vagy azzal összefüggő adat nem áll-e rendelkezésre, ennek észlelése esetén az érintett együttműködő szerveket az adatok összefüggéseiről értesíti;
g) a szervezett bűnözésben szerepet játszó bűnözői csoportok alakulásának és megszűnésének, egymáshoz való viszonyának figyelemmel kísérésével, jogellenesen szerzett javaik legalizálását szolgáló vállalkozásaik elemzésével segítséget nyújt az ellenük való fellépéshez.
(2) A Központ a szervezett bűnözés elleni stratégiai döntések meghozatalának elősegítése céljából:
a) a rendelkezésre álló adatok elemzésének eredményeként személyazonosításra alkalmatlan statisztikai adatok szolgáltatásával segítséget nyújt a szervezett bűnözés elleni kormányzati döntések meghozatalához;
b) figyelemmel kíséri a szervezett bűnözés terén jelentkező tendenciákat, új jelenségeket, ezekről elemzéseket, tanulmányokat készít.
Adatkezelés
3. § (1) A Központ az e törvényben meghatározott feladatainak ellátása céljából az együttműködő szervek adatszolgáltatásából származó adatokat, ezen belül a következő személyes adatokat kezeli:
a) azon felderítés alá vont személy természetes személyazonosító adatait, valamint a személyének azonosítására alkalmas egyéb adatokat - ide nem értve a személyazonosító, adóazonosító és társadalombiztosító azonosító jelet, valamint az ujjnyomatot, az arcfényképet és a DNS-t -, akivel szemben a törvény 4. §-ában megjelölt bűncselekmény gyanúja merül fel;
b) azon személy bűnös kapcsolatainak természetes személyazonosító adatait, valamint a kapcsolat jellegére vonatkozó adatokat, akivel szemben a törvény 4. §-ában megjelölt bűncselekmény gyanúja merül fel.
(2) Az együttműködő szervek mint adatátadók, a törvény 4. §-ában megjelölt, hatáskörükbe tartozó bűncselekmények felderítése és megelőzése során kezelésükbe került és a Központ törvényes feladatainak ellátásához szükséges adatokat adják át a Központnak.
4. § (1) A Központ az együttműködő szervektől átvett következő adatokat kezeli:
a) a Btk. 175/B. §-ába ütköző emberkereskedelem bűntettére vonatkozó adatokat, ha azt bűnszervezet tagjaként követték el, illetve a Btk. 175/A. §-ába ütköző emberrablás bűntettére, a Btk. 166. §-ába ütköző emberölés bűntettére, a Btk. 170. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (3)-(5) bekezdések szerint minősülő testi sértés bűntettére, a Btk. 174. §-ába ütköző kényszerítés bűntettére, a Btk. 175. §-ába ütköző személyi szabadság megsértése bűntettére vonatkozó adatokat, ha az elkövető bűnszervezet tagja, vagy a bűncselekményt bűnszervezet megbízásából követték el;
b) a Btk. 205. §-ába ütköző üzletszerű kéjelgés elősegítése bűntettére, a Btk. 207. §-ába ütköző kerítés bűntettére vonatkozó adatokat, ha azokat bűnszervezet tagjaként követték el;
c) a Btk. 218. §-ába ütköző embercsempészés bűntettére vonatkozó adatokat, ha azt bűnszervezet tagjaként vagy annak megbízásából követték el;
d) a Btk. 250-254. §-aiba ütköző vesztegetés minősített esetei bűntettére vonatkozó adatokat;
e) a Btk. 263. §-ába ütköző visszaélés robbanóanyaggal vagy robbanószerrel bűntettére, a Btk. 263/A. §-ába ütköző visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel bűntettére, a Btk. 263/B. §-ába ütköző fegyvercsempészet bűntettére vonatkozó adatokat, ha azokat bűnszervezet tagjaként követték el, illetve a Btk. 263/C. §-ába ütköző bűnszervezet létrehozása bűntettére vonatkozó adatokat;
f) a Btk. 259. §-ába ütköző közveszélyokozás bűntettére, a Btk. 264. §-ába ütköző visszaélés radioaktív anyaggal bűntettére, a Btk. 264/C. §-ába ütköző visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel bűntettére, a Btk. 270/A. §-ába ütköző közveszéllyel fenyegetés bűntettére vonatkozó adatokat, ha azt a köznyugalmat súlyosan megzavarva követték el, valamint a Btk. 273. §-ába ütköző önbíráskodás bűntettére vonatkozó adatokat, ha az elkövető bűnszervezet tagja, vagy a cselekményt bűnszervezet megbízásából követték el;
g) a Btk. 282. §-ába ütköző visszaélés kábítószerrel bűntettére vonatkozó adatokat, ha azt bűnszervezet tagjaként vagy annak megbízásából követték el;
h) a Btk. 303. §-ába ütköző pénzmosás bűntettére, a Btk. 309. §-ába ütköző deviza-bűncselekmény bűntettére, a Btk. 310. §-ába ütköző adó-, társadalombiztosítási csalás bűntettére, a Btk. 312. §-ába ütköző csempészet és vámorgazdaság bűntettére vonatkozó adatokat, ha azokat bűnszervezet tagjaként követték el, továbbá a Btk. 307. §-ába ütköző bélyeghamisítás bűntettére vonatkozó adatokat, ha azt bűnszövetségben követték el, valamint a Btk. 287. §-ába ütköző nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegésének bűntettére és a Btk. 304. §-ába ütköző pénzhamisítás bűntettére vonatkozó adatokat, amennyiben az elkövető bűnszervezet tagja, vagy a cselekményt bűnszervezet megbízásából követték el;
i) a Btk. 316. §-ába ütköző lopás bűntettére, a Btk. 318. §-ába ütköző csalás bűntettére, a Btk. 321. §-ába ütköző rablás bűntettére, a Btk. 323. §-ába ütköző zsarolás bűntettére, a Btk. 326. §-ába ütköző orgazdaság bűntettére vonatkozó adatokat, ha azokat bűnszervezet tagjaként követték el.
(2) Az (1) bekezdés a)-i) pontokban felsorolt bűncselekményekre vonatkozó adatok alatt a felderítés során felmerült, illetőleg a gyanúval érintett bűncselekménnyel, az elkövetés módszerével és eszközével összefüggő adatokat - beleértve az ezzel összefüggésben szerzett javakra és azok legalizálására szolgáló vállalkozásokra és egyéb módszerekre, eszközökre vonatkozó adatokat - kell érteni.
(3) Az (1) bekezdés a)-i) pontok alapján kezelt adatok az érintett bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig kezelhetők. A határidő számításának kezdete az a nap, amelyen az együttműködő szerv a felderítés alapjául szolgáló adatot megismerte. Ha a felderítéssel egy időben büntetőeljárás indul, a határidő számításának kezdete a nyomozás elrendelésének napja.
5. § (1) Az együttműködő szervek a büntetőeljárás elrendelését megelőzően birtokukba került, a törvény 4. §-ában felsorolt adatokat kötelesek késedelem nélkül a Központnak megküldeni. Az adatátadás, -átvétel tényét az adat átvevőjénél és átadójánál dokumentálni kell.
(2) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 9. §-ának d) pontjában foglalt feladatkörének ellátása során birtokába került, az e törvény 4. §-ában foglalt adatok körébe eső információk szolgáltatására köteles.
(3) A kötelező adatszolgáltatás alól kivételesen, egyedi esetben, a forrás életének, testi épségének közvetlen veszélyeztetettsége esetén az együttműködő szervet irányító miniszter felmentést adhat.
(4) Az együttműködő szerv nemzetbiztonsági vagy kiemelt súlyú bűnüldözési érdekre tekintettel az átadott adat más együttműködő szervnek történő megküldését megtilthatja, korlátozhatja, előzetes hozzájárulásához kötheti.
(5) A megküldött adattal összefüggésben közölni kell:
a) az adatszolgáltató szerv megnevezését,
b) az adat keletkezésének idejét, valamint azt, hogy az adat titkos információgyűjtés eredménye-e vagy sem,
c) az adat ellenőrzöttségét, továbbá hogy az tényeken, becsléseken, következtetéseken alapul-e,
d) a felhasználás korlátozására vonatkozó tájékoztatást.
6. § (1) Az együttműködő szerv, valamint a Legfőbb Ügyészség a törvény 4. §-ában megjelölt bűncselekmények miatti büntetőeljárás megindításának kezdeményezéséről, illetve a büntetőeljárás megindításának, valamint megszüntetésének tényéről, továbbá a büntetőeljárás alapjául szolgáló bűncselekmény minősítésének megváltozásáról a Központot tájékoztatja.
(2) A büntetőeljárás megindítását követően az együttműködő szervtől és a Legfőbb Ügyészségtől a Központ az adattal érintett bűncselekmény miatti büntetőeljárás megindításának tényére, illetve az eljáró hatóságra vonatkozóan igényelhet adatokat, amelyek alapján az együttműködő szerv a törvényben meghatározott adatkörben köteles adatszolgáltatást teljesíteni.
7. § (1) Az együttműködő szervek, valamint a Legfőbb Ügyészség törvényben meghatározott felderítési és nyomozási feladataik ellátása céljából a rájuk vonatkozó törvény alapján általuk kezelhető adatok körét illetően, a konkrét cél megjelölésével a Központtól adatot igényelhetnek.