16. § A Kkt. 48. § (3) bekezdése b) pontjának 1., 10. és 13. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) Felhatalmazást kap

b) a közlekedési és vízügyi miniszter, hogy]

„1. a közúti közlekedési szolgáltatások végzésének, valamint az azokhoz használt járművek üzemben tartásának részletes szabályait,”

„10. az útépítésre, illetőleg az út üzemeltetésére szolgáló anyagok, szerkezetek és berendezések műszaki követelményeit, valamint megfelelősége igazolásának, továbbá ezen anyagok, szerkezetek és berendezések forgalomba hozatalának, felhasználásának, valamint az újfajta építési módok (műszaki megoldások), technológiák, eljárások engedélyezésének szabályait,”

„13. a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatának szabályait, valamint a szakirányú továbbképzés és az utánképzés részletes szabályait,”

(rendeletben állapítsa meg.)

17. § A Kkt. 48. §-ának (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[(3) Felhatalmazást kap]

„e) a közlekedési és vízügyi miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a közlekedési hatóság eljárási, felügyeleti és egyéb díjait, valamint a díjaknak az eljáró hatóság, illetve az irányítási, a felügyeleti és az ellenőrzési feladatot ellátó szervezetek közötti megosztása szabályait rendeletben állapítsa meg.”

18. § A Kkt. 48. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az e törvényben meghatározott díjat, pótdíjat és bírságot - a 9/C. § (1) bekezdésében és a 33. § (2) bekezdésében meghatározott díj kivételével - a fizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani.”

II. Fejezet

A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

19. § A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 2. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az állam feladatai:]

„i) országos légi forgalmi irányító, repülőtéri koordinációs, repüléstájékoztató, riasztó, légi forgalmi tájékoztató, léginavigációs és távközlési szolgálat fenntartása;”

20. § Az Lt. 3. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A díj fizetésének feltételeit, módját és a díj összegét a miniszter, illetve a honvédelmi miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg.”

21. § Az Lt. VI. fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

„VI. Fejezet

Légi közlekedési balesetek és repülőesemények

64. § (1) Ha a repülés tartama alatt a Magyar Köztársaság területén, illetve a magyar légtérben légi járművet légi közlekedési baleset ér - ideértve a légi jármű eltűnését is - vagy súlyos személyi sérülés, illetve halál következik be, továbbá, ha a légi jármű olyan károsodást vagy szerkezeti hibát szenved (a továbbiakban együtt: légi közlekedési baleset), amely veszélyezteti a légi közlekedés biztonságát, az egyéb vizsgálatoktól független szakmai vizsgálatot kell lefolytatni.

(2) Szakmai vizsgálat keretében vizsgálni kell azt a légi közlekedési balesetet nem okozó esetet is, amely a légi közlekedés és az üzemelés biztonságát hátrányosan befolyásolja vagy befolyásolhatja (a továbbiakban: repülőesemény).

(3) A szakmai vizsgálat célja a légi közlekedési baleset, illetve a repülőesemény okának és körülményeinek megállapítása és a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések kezdeményezése. A szakmai vizsgálatnak nem célja a felelősség megállapítása.

(4) A szakmai vizsgálat nem minősül államigazgatási eljárásnak.

65. § (1) A polgári légi járművel bekövetkezett légi közlekedési balesettel, repülőeseménnyel kapcsolatos szakmai vizsgálat elvégzésére a közlekedési és vízügyi miniszter által alapított szerv (a továbbiakban: polgári kivizsgáló szerv) illetékes. A polgári kivizsgáló szerv független a légi közlekedési hatóságtól, a repülőtér üzemben tartójától, a légi jármű gyártásával, üzemben tartásával, karbantartásával és javításával, valamint a légi forgalom irányításával foglalkozó szervtől, továbbá bármely más természetes vagy jogi személytől, akinek (amelynek) érdeke ellentétben áll a polgári kivizsgáló szerv feladatával.

(2) Az állami légi járművel bekövetkezett légi közlekedési balesettel és repülőeseménnyel kapcsolatos szakmai vizsgálatok elvégzésére a honvédelmi miniszter által kijelölt szerv (a továbbiakban: állami kivizsgáló szerv) illetékes.

(3) A külön jogszabályban meghatározott súlyosnak nem minősülő repülőesemény szakmai vizsgálatát a polgári kivizsgáló szerv és az állami kivizsgáló szerv (a továbbiakban: illetékes kivizsgáló szerv) a légi jármű vagy repülőtér üzemben tartójának, illetve a légi forgalmi szolgálatnak a hatáskörébe utalhatja (a továbbiakban: üzemben tartói vizsgálat).

65/A. § (1) Az illetékes kivizsgáló szerv vezetője a légi közlekedési baleset, illetve repülőesemény vizsgálatára szakmai bizottságot alakít és küld ki.

(2) A szakmai bizottság létrehozására, tagjaira, a vizsgálat során a bizottságot megillető jogokra, valamint a bizottság eljárására vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

(3) A légi közlekedési baleset, repülőesemény helyszínének megbontására a külön jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve a szakmai bizottság vezetőjének a hozzájárulása szükséges. A szakmai bizottság vezetőjének megérkezéséig a helyszínt a rendőrség biztosítja.

66. § (1) Aki légi közlekedési balesetet észlel, köteles azt haladéktalanul a rendőrhatóságnak bejelenteni. A rendőrhatóság haladéktalanul értesíti azokat a szerveket, amelyeknek a feladatkörébe tartozik a baleset következtében veszélybe került személyek részére segítség nyújtása; az élet- és vagyonbiztonság védelme; a baleset szakmai vizsgálata.

(2) Ha a légi jármű és a repülőtér üzemben tartója, a légi forgalmi szolgálat, a légi jármű személyzete légi közlekedési balesetet, illetve repülőeseményt észlel, köteles azt haladéktalanul jelenteni az illetékes kivizsgáló szervnek.

(3) Ha magyar légi járművet külföldön légi közlekedési baleset ér, azt a légi jármű üzemben tartója haladéktalanul köteles az illetékes kivizsgáló szervnek bejelenteni. Az illetékes kivizsgáló szerv a nemzetközi szerződésekben foglaltak alapján jár el.”

22. § Az Lt. 67. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A légi közlekedés védelme érdekében - külön jogszabályban meghatározott körben - a munkavállalókat az illetékes szervek az érintettek tudomásával, törvényben meghatározott módon ellenőrzik.”

23. § Az Lt. 69. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Nyilvános repülőtér üzemeltetésére, légi forgalmi irányítói tevékenység ellátására, valamint légi közlekedési tevékenység végzésére (Lt. 71. § 10. pont) engedély csak akkor adható, ha a kérelmező megfelelő felelősségbiztosítási fedezettel rendelkezik.”

24. § Az Lt. 71. §-ának 3-5. pontja és 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a következő 22. ponttal egészül ki:

(71. § A törvény alkalmazásában:)

„3. ellenőrzött repülőtér: olyan repülőtér, ahol a repülőtéri forgalom részére légi forgalmi irányító szolgálatot nyújtanak;

4. légi forgalom: a levegőben vagy a repülőtér munkaterületén légi járművel végrehajtott valamennyi mozgás;

5. légi jármű: bármely szerkezet, amelynek légkörben maradása a levegővel való olyan kölcsönhatásból ered, amely más, mint a földfelszínre ható légerők hatása;”

„19. repülőtér: szárazföldön vagy vízen kijelölt terület (ideértve valamennyi, a területhez tartozó épületet, felszerelést és berendezést), amely egészében vagy részben a légi járművek indulására és érkezésére, valamint felszíni mozgására szolgál;”

„22. repülőtéri munkaterület: légi járművek fel- és leszállására, gurulására kialakított terület, az előterek kivételével.”

25. § Az Lt. a következő 71/A. §-sal egészül ki:

„71/A. § A törvény VI. fejezetének alkalmazásában

1. súlyos személyi sérülés: olyan sérülés, amelyet egy személy légi közlekedési balesetben szenved el, és amely:

a) több mint 48 órás kórházi kezelést igényel, amely a sérülés elszenvedésétől számított 7 napon belül kezdődik, vagy

b) csonttörést eredményez (kivéve az egyszerű kézujj, lábujj vagy orrtörést), vagy

c) olyan sebesüléssel jár, amely súlyos vérzést, ideg-, izom- vagy ínkárosodást okoz, vagy

d) bármely belső szerv sérülésével jár, vagy

e) másod- vagy harmadfokú égési sérüléssel jár, vagy bármilyen, a test felületének több mint 5%-át érintő égési sérülést okoz, vagy

f) bizonyítottan fertőző anyagokkal vagy káros sugárzással való érintkezés következménye;

2. halálos sérülés: olyan sérülés, amelyet egy személy légi közlekedési balesetben szenved el, és amely a balesettől számított 30 napon belül a halálát okozza.”

26. § Az Lt. 74. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő m) és n) ponttal egészül ki:

(74. § E törvény alapján rendeletben állapítja meg)

„c) a miniszter a honvédelmi és egészségügyi miniszterrel együttesen - a belügyminiszterrel egyetértésben - a légi közlekedési balesetek és repülőesemények szakmai vizsgálatának szabályait;”

„m) a miniszter a számítógépes helyfoglalási rendszerek működtetésének szabályait;

n) a belügyminiszter a miniszterrel együttesen - a honvédelmi miniszterrel egyetértésben - a polgári repüléssel összefüggő rendészeti feladatok ellátásának rendjét.”

27. § Az Lt. a következő 74/A. §-sal egészül ki:

„74/A. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16. napján aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban - a légi közlekedési balesetek és repülőesemények szakmai vizsgálatának szabályairól rendelkező 13/2000. (V. 31.) KHVM-HM-EüM együttes rendelettel együtt - az Európai Közösségek Tanácsának a polgári légi közlekedési balesetek és repülőesemények kivizsgálását szolgáló alapelvek megállapításáról szóló 94/56 EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”

III. Fejezet

Záró rendelkezések

28. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2001. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti:

a) a vízügyi és egyes közlekedési törvények, törvényerejű rendeletek módosítása a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvénnyel összefüggésben című 1992. évi XXXIX. törvény 8. §-ának a Kkt. 9/B. §-a (1) és (2) bekezdését megállapító rendelkezése;