2000. évi CXXXVIII. törvény

a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról1

1. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-ának (1) bekezdésében a „köztestületének” szövegrész helyébe az „a köztestületnek” szövegrész lép.

(2) A Tpvt. 11. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre.”

2. § A Tpvt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § (1) Nem esik a tilalom alá a megállapodás, ha csekély jelentőségű.

(2) Csekély jelentőségű a megállapodás, ha a megállapodást kötő feleknek és az azoktól nem független vállalkozásoknak az együttes részesedése az érintett piacon a tíz százalékot nem haladja meg, kivéve, ha az

a) a vételi vagy az eladási árak versenytársak közötti közvetlen vagy közvetett meghatározására, vagy

b) a piac versenytársak által történő felosztására vonatkozik.

(3) A tíz százalékot meg nem haladó piaci részesedésnek a megállapodás érvényességének időtartama alatt, ha pedig az egy évnél hosszabb, minden naptári évben teljesülnie kell.

(4) Az (1)-(3) bekezdésektől eltérően a tilalom alá esik a megállapodás, ha annak és az érintett piacon érvényesülő további hasonló megállapodások együttes hatásaként a verseny jelentős mértékben megakadályozódik, korlátozódik vagy torzul. A Gazdasági Versenyhivatal eljárása során megállapíthatja, hogy a megállapodás tilalom alá esik. Ilyen esetben bírság kiszabásának nincsen helye.”

3. § A Tpvt. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A megállapodás tárgyát alkotó árun túlmenően figyelembe kell venni az azt - a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesítő árukat (keresleti helyettesíthetőség), továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait.”

4. § A Tpvt. 15. §-ának (1) bekezdésében a „23. § (1) bekezdésének b) és c) pontja” szövegrész helyébe a „23. § (2) vagy (3) bekezdése” szövegrész lép.

5. § A Tpvt. a következő 16/A. §-sal egészül ki:

„16/A. § (1) Nem vonatkozik a versenykorlátozás tilalma alóli csoportos mentesülés a megállapodásra, ha a megállapodás és az érintett piacon érvényesülő további hasonló megállapodások együttes hatásaként a 17. § (1) bekezdésében foglaltak nem teljesülnek.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal eljárása során megállapíthatja, hogy az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel a csoportos mentesülés kedvezménye a jövőre nézve nem vonatkozik a megállapodásra. Ilyen esetben bírság kiszabásának nincs helye.”

6. § (1) A Tpvt. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A mentesítő határozatban a mentesítés időtartamát meg kell határozni. A mentesítés hatálya előzetes vagy utólagos feltételhez köthető, illetve kötelezettség írható elő.”

(2) A Tpvt. 17. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A mentesítés előzetes feltételhez kötése esetén a mentesítés a feltétel teljesülésével válik hatályossá. Az utólagos feltételhez kötött mentesítés megadásától hatályos, azonban a feltétel nem teljesülése esetében hatályát veszíti.”

7. § A Tpvt. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal a 18. § alapján hozott határozatát visszavonja, ha

a) a kötelezett a határozatban előírt valamely kötelezettséget nem teljesítette,

b) a bíróság által felül nem vizsgált határozat a döntés szempontjából fontos tény félrevezető közlésén alapult, vagy

c) a határozat szempontjából fontos piaci körülmények oly módon változtak meg, hogy a 17. § (1) bekezdésében foglaltak nem teljesülnek.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal a 18. § alapján hozott határozatát módosíthatja, ha a kötelezett a határozatban előírt valamely kötelezettséget nem teljesítette, illetve feltételnek nem tud eleget tenni, de a mulasztás neki fel nem róható okra vezethető vissza.

(3) A Gazdasági Versenyhivatal az (1) bekezdés a)-b) pontjában szabályozott esetben a határozat meghozatalának napjára visszaható hatállyal is határozhat a visszavonásról.”

8. § A Tpvt. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyúttal a (3)-(4) bekezdés számozása (2)-(3) bekezdésre változik:

„(1) Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon (14. §), aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.”

9. § (1) A Tpvt. 23. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha]

„b) egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítást szerez további egy vagy több, tőle független vállalkozás egésze vagy része felett, vagy”

(2) A Tpvt. 23. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) E törvény alkalmazásában közvetlen irányítással rendelkezik egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen, ha

a) a másik vállalkozás többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeivel, részvényeivel, illetőleg a szavazati jogok több mint ötven százalékával rendelkezik, vagy

b) jogosult a másik vállalkozás vezető tisztségviselői többségének kijelölésére, megválasztására vagy visszahívására, vagy

c) szerződés alapján jogosult a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására, vagy

d) a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására ténylegesen képessé válik.

(3) E törvény alkalmazásában közvetett irányítással rendelkezik a vállalkozás azon vállalkozás felett, amelyet az általa irányított vállalkozás - vele együtt vagy önállóan - irányít vagy vállalkozások közösen irányítanak.”

(3) A Tpvt. 23. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) E törvény alkalmazásában nem minősül irányításnak a felszámoló és a végelszámoló tevékenysége.

(5) E törvény alkalmazásában vállalkozásrésznek minősülnek az olyan eszközök vagy jogok - ideértve a vállalkozás ügyfél állományát is -, amelynek megszerzése önmagában vagy a megszerző vállalkozás rendelkezésére álló eszközökkel és jogokkal együtt elégséges a piaci tevékenység végzéséhez.”

10. § A Tpvt. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § (1) A vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni, ha az érintett vállalkozások (26. §) előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele a tízmilliárd forintot meghaladja és

a) a vállalkozásrész, a beolvadó, az irányítás alá kerülő, összeolvadás esetén az abban közvetlen résztvevő [26. § (2) bekezdés] legalább két vállalkozás - a vállalkozáshoz kapcsolódó közvetett résztvevőkével [26. § (3) bekezdés] együttes - előző évi nettó árbevétele ötszázmillió forint felett van, vagy

b) a vállalkozásrésznek, a beolvadó, az irányítás alá kerülő vállalkozásnak, illetve az összeolvadás ötszázmillió forint alatti nettó árbevétellel rendelkező közvetlen résztvevőinek az a) pont szerint számított nettó árbevételével együtt a befogadó-, az irányítást megszerző-, illetve az összeolvadásban résztvevő ötszázmillió forint feletti előző évi nettó árbevétellel rendelkező vállalkozás és az ahhoz kapcsolódó közvetett résztvevők [26. § (3) bekezdés] az összefonódást megelőző két éven belül összesen ötszázmillió forintot meghaladó előző évi nettó árbevétellel rendelkező vállalkozással összefonódást valósítottak meg.

(2) A hitelintézetek összefonódásánál a nettó árbevétel helyett a hitelintézet mérlegfőösszegének tíz százalékát kell figyelembe venni. A biztosítóintézetek összefonódásánál a nettó árbevétel helyett a megszolgált díjak értékét kell figyelembe venni. A befektetési szolgáltatók összefonódásánál a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételét, a pénztárak összefonódásánál a tagdíjbevételt kell figyelembe venni.”

11. § A Tpvt. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § Nem minősül összefonódásnak a biztosítóintézet, a hitelintézet, a pénzügyi holding társaság, a vegyes tevékenységű holding társaság, a befektetési társaság vagy a vagyonkezelő szervezet átmeneti - legfeljebb egyéves - irányítás vagy vagyonszerzése, ha annak célja a továbbértékesítés előkészítése és irányítási jogaikat nem, vagy csak az ehhez feltétlenül szükséges mértékben gyakorolják. Ezt az időtartamot a Gazdasági Versenyhivatal kérelemre meghosszabbíthatja, ha a vállalkozás bizonyítja, hogy az elidegenítés egy éven belül nem volt lehetséges.”

12. § A Tpvt. 26. §-a (3) bekezdésének a) pontjában a „23. § (1) bekezdés b) pontjában” szövegrész helyébe a „23. § (2) vagy (3) bekezdésében” szövegrész lép.

13. § (1) A Tpvt. 27. §-ának (1) bekezdésében a „24. § (1)-(2) bekezdése” szövegrész helyébe a „24. § (1) bekezdése” szövegrész lép.

(2) A Tpvt. 27. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Vállalkozásrész esetében az azt értékesítő vállalkozás által az értékesített eszközök és jogok hasznosításával elért előző évi nettó árbevételt kell figyelembe venni.”

14. § (1) A Tpvt. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az összefonódáshoz összeolvadás vagy beolvadás esetén a közvetlen résztvevő, minden más esetben a vállalkozásrészt vagy a közvetlen irányítást megszerző köteles - a 24. § alapján - engedélyt kérni.”

(2) A Tpvt. 28. §-ának (2) bekezdésében a „nyolc napon belül” szövegrész helyébe a „harminc napon belül” szövegrész lép.

(3) A Tpvt. 28. §-ának (3) bekezdésében a „pénzintézetek” szövegrész helyébe a „hitelintézetek” szövegrész lép.

15. § A Tpvt. 30. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyúttal e § a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha - az (1) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve - az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (14. §) vagy annak jelentős részén.

(3) Az összefonódás hátrányos hatásainak mérséklése érdekében a Gazdasági Versenyhivatal határozatában előzetes vagy utólagos feltételt, illetve kötelezettséget írhat elő, így különösen megfelelő határidő megállapításával előírhatja egyes vállalkozásrészek vagy egyes vagyontárgyak elidegenítését vagy a valamely közvetett résztvevő felett gyakorolt irányítás megszüntetését.