(4) Az engedély előzetes feltételhez kötése esetén az engedély a feltétel teljesülésével válik hatályossá. Az utólagos feltételhez kötött engedély megadásától hatályos, azonban a feltétel nem teljesülése esetében hatályát veszíti.

(5) Az összefonódáshoz adott engedély kiterjed mindazokra a versenykorlátozásokra, amelyek az összefonódás megvalósításához szükségesek.”

16. § A Tpvt. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § Ha a versenyfelügyeleti eljárás során megállapítást nyer, hogy az engedély nélkül létrehozott - a 24. § szerint egyébként engedélyköteles - összefonódás nem lett volna engedélyezhető, a Gazdasági Versenyhivatal határozatában megfelelő határidő megállapításával előírja az egyesült vállalkozások vagy vagyon-, illetve üzletrészek különválasztását, elidegenítését, vagy a közös irányítás megszüntetését, vagy más kötelezettséget írhat elő a hatékony verseny helyreállítása érdekében.”

17. § (1) A Tpvt. 32. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Gazdasági Versenyhivatal a 30. § alapján hozott határozatát visszavonja, ha)

„b) a kötelezett vállalkozás nem teljesítette a határozatban előírt valamely kötelezettséget.”

(2) A Tpvt. 32. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:

„(2) A Gazdasági Versenyhivatal a 30. § alapján hozott határozatát módosíthatja, ha a kötelezett a határozatban előírt valamely kötelezettséget nem teljesítette, illetve feltételnek nem tud eleget tenni, de a mulasztás neki fel nem róható okra vezethető vissza.”

18. § A Tpvt. 35. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Gazdasági Versenyhivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A Gazdasági Versenyhivatal két elnökhelyettese személyére javaslatot a Gazdasági Versenyhivatal elnöke tesz a miniszterelnöknek, aki azt - egyetértése esetén - előterjeszti a köztársasági elnöknek. Az elnökhelyetteseket a köztársasági elnök nevezi ki, és egyben megbízza az egyik elnökhelyettest a Versenytanács elnöki teendőinek az ellátásával. Az elnök és az elnökhelyettesek kinevezése hat évre szól. A kinevezett személyek a hat év lejártát követően újból kinevezhetők, azzal, hogy a Versenytanács elnöke esetében újbóli kinevezésnek legfeljebb egy alkalommal lehet helye.”

19. § (1) A Tpvt. 36. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Gazdasági Versenyhivatal elnökével - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - egyeztetni kell minden olyan intézkedés és jogszabály tervezetét, amely érinti a hivatal feladatkörét, így különösen, ha a tervezett intézkedés vagy jogszabály a versenyt - valamely tevékenység gyakorlását vagy a piacra lépést - korlátozza, kizárólagossági jogokat biztosít, továbbá az árakra vagy az értékesítési feltételekre vonatkozó előírásokat tartalmaz.”

(2) A Tpvt. 36. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

„(4) A Gazdasági Versenyhivatal feladatkörét - a (3) bekezdés szerint - érintő helyi önkormányzati rendelet tervezetének egyeztetését a jegyző kezdeményezheti a Gazdasági Versenyhivatal elnökénél.”

(3) A Tpvt. 36. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a Versenytanács elnökével együttesen a Gazdasági Versenyhivatal jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető közleményt adhat ki. A közleménynek kötelező ereje nincs, rendeltetése a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése.”

20. § A Tpvt. a következő 36/A. §-sal egészül ki:

„36/A. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke egy adott gazdasági ágazat vállalkozásaitól - a piaci folyamatok megismerése és értékelése céljából - határozattal, határidő megjelölésével felvilágosítást kérhet, amennyiben az ármozgások vagy más piaci körülmények arra utalnak, hogy az adott piacon egy vagy több vállalkozás a versenyt megakadályozza, korlátozza vagy torzítja, illetve gazdasági erőfölényével visszaél.

(2) A határozat nemteljesítése, késedelmes teljesítése, illetve valótlan vagy megtévesztő válaszadás esetében a vállalkozás bírsággal sújtható. A bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege az előző üzleti évben elért nettó árbevétel egy százaléka. A teljesítésre meghatározott határidő túllépése esetén napi összegben meghatározott bírság szabható ki, melynek legmagasabb összege az előző üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének egy százaléka.

(3) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke az (1) bekezdésben meghatározott esetben a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal által megismerhető egyedi adatokat és az egyedi azonosításra alkalmas összesített adatokat az azokkal rendelkező állami szervtől - a Központi Statisztikai Hivatal kivételével -, illetve a Magyar Nemzeti Banktól is kérheti. A megkeresett szervek kötelesek a kért információkat, ideértve az üzleti titkot is, a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére bocsátani. E bekezdésben meghatározott szervezetekkel szemben bírság kiszabásának nincs helye.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti határozat ellen külön jogorvoslatnak van helye. A keresetnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A külön jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban, soron kívül bírálja el. A bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

(5) Az e §-ban szabályozott eljárásra egyebekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

21. § A Tpvt. 37. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A Versenytanács elnöke)

„e) az eljáró versenytanács tagjaként eljárhat.”

22. § A Tpvt. 38. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A kinevezés hat évre szól. A kinevezett személyek a hat év lejártát követően egy alkalommal újból kinevezhetők.”

23. § A Tpvt. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„42. § A Gazdasági Versenyhivatal elnökét a miniszternek, elnökhelyetteseit a közigazgatási államtitkárnak a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben foglaltak szerint megállapított havi alapilletményével azonos díjazás, illetve azonos juttatások, a Versenytanács tagjait a helyettes államtitkárnak a hivatkozott törvény szerint megállapított havi alapilletményével azonos díjazás illeti meg, azzal az eltéréssel, hogy a vezetői illetménypótlék mértéke az elnök esetén az alapilletménye 100%-a, az elnökhelyettes esetén az alapilletménye 80%-a, a versenytanács tagja esetén az alapilletménye 70%-a.”

24. § A Tpvt. az alábbi 42/A. §-sal egészül ki:

„42/A. § (1) A vizsgálót vizsgáló gyakornok, vizsgáló, vizsgáló tanácsos vagy vizsgáló főtanácsos kategóriába kell sorolni.

(2) Az elnök a vizsgálónak elkülönült szervezeti egység vezetésére vizsgáló irodavezetői megbízást adhat.

(3) A vizsgáló gyakornokot 5, a vizsgálót 10, a vizsgáló tanácsost 11, a vizsgáló főtanácsost 12 munkanap pótszabadság illeti meg. A vezetőt megillető pótszabadság mértéke vizsgáló irodavezetőnél 13 munkanap.

(4) A vizsgáló alapilletménye a külön törvényben megállapított illetményalap szerint:

a) a vizsgáló gyakornok esetében az illetményalap kettő és félszerese,

b) a vizsgáló esetében az illetményalap három és félszerese,

c) a vizsgáló tanácsos esetében az illetményalap négyszerese,

d) a vizsgáló főtanácsos esetében az illetményalap négy és félszerese,

e) a vizsgáló irodavezető esetében az illetményalap ötszöröse.

(5) A vezetői illetménypótlék mértéke a vizsgáló főtanácsos esetén az alapilletménye 20%-a, a vizsgáló irodavezető esetén az alapilletménye 40%-a.

(6) A vizsgáló a közszolgálati jogviszonyban eltöltött ideje alapján

a) pályakezdő köztisztviselőként vizsgáló gyakornoki besorolást kap,

b) vizsgálói besorolást kap, ha a Gazdasági Versenyhivatalban vizsgáló gyakornokként legalább két évet eltöltött és legalább alkalmas minősítésű, illetve abban az esetben, ha a szakterületén legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik, és közigazgatási alapvizsgát vagy azzal egyenértékű képesítést szerzett.

(7) A vizsgáló munkája minősége alapján

a) vizsgáló tanácsosi besorolást kaphat, ha kiválóan alkalmas minősítésű,

b) vizsgáló főtanácsosi besorolást kaphat, ha kiválóan alkalmas minősítésű és közigazgatási szakvizsgával vagy azzal egyenértékű képesítéssel rendelkezik.

(8) Vizsgáló irodavezetői megbízást közigazgatási szakvizsgával vagy azzal egyenértékű képesítéssel rendelkező köztisztviselő kaphat.

(9) A Gazdasági Versenyhivatal nem vizsgálói irodavezetője a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerinti főosztályvezetői alapilletményre és illetménykiegészítésre jogosult.”

25. § A Tpvt. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„44. § A versenyfelügyeleti eljárásra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a 3. § (1) bekezdése, (3)-(5) és (7)-(8) bekezdése, 4. § (1)-(4) bekezdése, 5. § (1)-(3) bekezdése, 6. §, 7. § (2) bekezdése, 8. § (2) bekezdésének a) pontja, 9. §, 11. §, 12. §, 13. § (1) bekezdése, 14. §, 15. §, 16. § (1)-(2) és (4) bekezdése, 17. § (3) bekezdése, 19. § (2)-(8) bekezdése, 23. § (4) és (5) bekezdése, 24. § (2) és (7) bekezdése, 27. § (1) bekezdésének első mondata, 27. § (3)-(4) bekezdése, 32. § (3) bekezdése, 35. §, 36. § (4) bekezdése, 37. § (3) bekezdése, 38. §, 40. §, 41. § (1)-(2) bekezdése, 49-60. §, 61. § (1), (3) és (5) bekezdése, 62-72. §, 75. §, 77. §, 78. §, 82. § (1) bekezdésének c) pontja, illetve (2) és (3) bekezdése, 84. §, 85. §, 89. § (1)-(2) és (4)-(5) bekezdése, 90-96. § kivételével.”

26. § A Tpvt. 51. §-a az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a Versenytanács elnöke az eljáró versenytanács tagjaként részt vesz az eljárásban, a kizárásával kapcsolatos eljárásra a vizsgáló kizárására irányadó szabályok alkalmazandók.”

27. § A Tpvt. 55. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„55. § (1) Az ügyfél és képviselője, valamint az ügyész az eljárás során bármikor betekinthet az iratokba, és azokról másolatot, feljegyzést készíthet. A szakértő az eljárás, illetve a 36/A. §-ban meghatározott ágazati vizsgálat során betekinthet a munkája ellátásához szükséges iratokba, ideértve az üzleti titkot, banktitkot, biztosítási titkot, illetve külön törvényben meghatározott értékpapírtitkot vagy pénztártitkot tartalmazó iratokat is.”

28. § A Tpvt. 61. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján kiszabott rendbírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege vállalkozás esetében az előző üzleti évben elért nettó árbevételének egy százaléka, a vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötszázezer forint. Eljárási kötelezettség teljesítésére megadott határidő túllépése esetén a rendbírság napi összege vállalkozás esetében legfeljebb az előző üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének egy százaléka, a vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében legfeljebb napi ötvenezer forint. A rendbírságot kiszabó határozat ellen külön jogorvoslatnak van helye (82. §). A keresetnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. Rendbírságot kiszabó határozatát a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács maga is megváltoztathatja.”