2000. évi CXL. törvény

a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról1

1. § A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Nkat.) 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A szakmai kollégium a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a szakmai kollégium vezetőjének szavazata dönt.”

2. § (1) Az Nkat. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A jogszabály alapján működő művészeti zsűrik által minősített képző-, ipar- és fotóművészeti alkotások járulékmentesek. Járulékmentes továbbá a szerző által értékesített, szerzői jogi védelem alatt álló eredeti alkotás és szolgáltatás (SZJ 92.31.2-ből) - ideértve a bizományosi értékesítést is (SZJ 52.48.37) -, valamint az előadóművészi tevékenység (SZJ 92.31.21).”

3. § Az Nkat. a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § (1) A kulturális járulék alapja a - melléklet szerinti - kulturális járulékköteles termékek és szolgáltatások értékesítésének a számviteli törvény szerint az üzleti évben elszámolt árbevétele.

(2) A kulturális járulék alapja - a melléklet szerinti - épületek és egyéb építmények (a továbbiakban: építmények) kivitelezése esetén a mindenkori éves költségvetési törvényben az előminősítési eljárási értékhatár 50 százalékát elérő vagy meghaladó összértékű építmények létrehozásának bekerülési költsége. Járulékfizetési szempontból bekerülési költségnek minősülnek az építmény megvalósításának (megépítésének) anyagköltségei és munkadíja.

(3) A személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó járulékfizetésre kötelezett egyéni vállalkozó, valamint önálló tevékenységet végző magánszemély esetében a kulturális járulék alapja a járulékköteles termékeknek és szolgáltatásoknak a személyi jövedelemadó alapjába beszámító bevétele.

(4) A járulékfizetésre kötelezettnek olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből a kulturális járulék alapjának számítása egyértelműen megállapítható.”

4. § Az Nkat. 7. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a következő h) ponttal egészül ki:

„d) a művészeti alkotások új irányzatainak, új kulturális kezdeményezéseknek, a kultúrával kapcsolatos tudományos kutatásoknak, az épített örökséggel, az építőművészettel kapcsolatos tevékenységek támogatására;

h) a nemzetközi tagdíjakra.”

5. § Az Nkat. a következő 9/A. §-sal egészül ki:

„9/A. § E törvény alkalmazásában

1. erőszaktartalmú mű: minden olyan mű, amelynek célja és egyben legfőbb hatáskeltő eszköze - a mű egészéből megállapíthatóan - az erőszakos, illetve az erőszakos cselekedetre ösztönző jelenetek ábrázolása;

2. forgalmazó: a termék kis- és nagykereskedelmi forgalomba hozatalával foglalkozó természetes személy, jogi személy vagy a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet, beleértve a gyártót is, mint első forgalombahozót;

3. gyártó: a termék és a félkész termék előállítója;

4. importáló: az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 13. § (3) bekezdésében meghatározott természetes személy, jogi személy vagy a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet;

5. kiadó: a művet, annak példányát vagy más terméket sajátjaként megjelentető, illetve más módon nyilvánosságra hozó természetes személy, jogi személy vagy a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet;

6. kivitelező: építmény létrehozására - az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerint - jogosult természetes személy, jogi személy vagy a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet;

7. pornótartalmú mű: olyan mű, amelynek célja - a mű egészéből megállapíthatóan - a szexuális ingerkeltés, és amelyben a szexuális cselekményeket nyíltan, kendőzetlenül ábrázolják;

8. szolgáltató: a Központi Statisztikai Hivatal elnökének 9007/1998. (SK 12.) KSH közleményének mellékleteként kiadott Szolgáltatások Jegyzéke hatálya alá sorolt tevékenységet végző természetes személy, jogi személy vagy a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet;

9. építmény létrehozásának bekerülési költsége: átalánydíjas szerződés alapján végzett munkánál a kivitelező által számlázott - általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeg, szerződés alapján tételesen elszámolt munkánál az építmény megvalósulása (megépítése) számlázott anyagköltségének és munkadíjának együttes összege, a számla - általános forgalmi adó nélküli - végösszege;

10. építmény megvalósításának anyagköltsége: magában foglalja az építmény megvalósítása (megépítése) során felhasznált vásárolt anyagok és saját előállítású termékek bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét, ezen anyagoknak, termékeknek a felhasználás helyéig felmerült szállítási, rakodási költségeit, továbbá az egyéb rakodási költségeket;

11. építmény megvalósításának munkadíja: magában foglalja az építmény megvalósításához (megépítéséhez) igénybe vett munkaerő bérköltségét és annak járulékait, az igénybe vett gépek és szolgáltatások költségeit, az ezekre jutó általános költségek hasznos fedezetét.”

6. § Az Nkat. melléklete helyébe e törvény melléklete lép.

7. § Felhatalmazást kap a nemzeti kulturális örökség minisztere, hogy

a) a pénzügyminiszterrel együtt a kivitelezőt terhelő járulékalap megállapításának és megfizetésének módját és részletes szabályait rendeletben meghatározza;

b) az Nkat. mellékletében foglalt - a Kombinált Nómenklatúrának megfelelő - besorolási kódszámok részletes bontását besorolási segédletként közzétegye a Magyar Közlönyben.

8. § Ez a törvény a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg az Nkat. 4. §-ának (1) bekezdésének f) pontja és a 7. § g) pontja hatályát veszti.

Melléklet a 2000. évi CXL. törvényhez

[Melléklet az 1993. évi XXIII. törvényhez]

A kulturális járulék fizetésére kötelezett termékek és szolgáltatások köre a 2000. január 1-jén hatályos Kereskedelmi Vámtarifa alapját képező (8-számjegyű) Kombinált Nómenklatúra (KN), valamint a Szolgáltatások Jegyzéke (SZJ) és az Építményjegyzék (ÉJ) szerint

I. TERMÉKEK