2000. évi CXLI. törvény
az új szövetkezetekről1
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény tárgya
1. § (1) Ez a törvény szabályozza a szövetkezet alapítását, szervezetét és működését, a szövetkezet és tagjai közötti jogviszonyt, a szövetkezet szervezeti változásait, illetve megszűnését, valamint a szövetkezeti szövetségek törvényi szabályozást igénylő kérdéseit.
(2) E törvény rendelkezéseit a biztosító szövetkezetre, a szövetkezeti formában működő pénzügyi intézményre a külön törvényben megállapított eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Az oktatási intézményhez kapcsolódó szövetkezetre (a továbbiakban: iskolaszövetkezet) vonatkozó szabályokat e törvény keretei között a Kormány rendeletben állapítja meg.
(4) A lakásszövetkezetről külön törvény rendelkezik.
2. § A szövetkezetnek és tagjainak e törvényben nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyaira a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.
A szövetkezet fogalma
3. § (1) A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok saját gazdálkodása eredményességének előmozdítását - ideértve a természetes személy tagok fogyasztását is -, illetve esetenként tagjai, munkavállalói és azok hozzátartozói kulturális, oktatási, szociális szükségletei kielégítését szolgáló, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet.
(2) A szövetkezet a kulturális, oktatási és szociális feladatainak a tagok, munkavállalók, illetve azok hozzátartozói támogatásával, vagy a szövetkezeti szövetségek (86. §) számára nyújtott hozzájárulással tehet eleget.
Külföldi székhelyű szövetkezetek
4. § A külföldi székhellyel alapított szövetkezetet - a külön törvényben meghatározott rendelkezések szerint Magyarországon bejegyzett fióktelepe által folytatott üzletszerű gazdasági tevékenysége során - az e törvény szerint alapított szövetkezetekkel azonos jogok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik.
II. Fejezet
SZÖVETKEZET ALAPÍTÁSA
A szövetkezet alapítói
5. § (1) Szövetkezetet természetes személyek és - a (2) bekezdésben meghatározott korlátozásokkal - jogi személyek alapíthatnak.
(2) A szövetkezet alapításakor és működése során a jogi személy tagok száma nem érheti el a taglétszám ötven százalékát. Nem vonatkozik ez a rendelkezés a kizárólag szövetkezetek által a tagjaikkal folytatott gazdasági együttműködés céljából alapított szövetkezetre.
6. § (1) Szövetkezetet legalább öt, iskolaszövetkezetet legalább tizenöt tag alapíthat. Iskolaszövetkezetben a tanulókon kívül felvett tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám tizenöt százalékát.
(2) Tilos a szövetkezet tagjait nyilvános felhívás útján gyűjteni.
Alakuló közgyűlés
7. § (1) A szövetkezet alapítását az alapító tagok részvételével tartott alakuló közgyűlés határozza el.
(2) Az alakuló közgyűlés
a) dönt a szövetkezet megalakulásáról;
b) elfogadja a szövetkezet alapszabályát;
c) megállapítja, hogy a tagok az alapszabályban meghatározott részjegytőke teljesítésére kötelezettséget vállaltak;
d) megválasztja a szövetkezet igazgatóságát és a felügyelőbizottságot;
e) dönt az alakuló közgyűlésig kötött szerződések jóváhagyásáról.
8. § (1) Az alakuló közgyűlés a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, az alapszabály elfogadásához azonban kétharmados szavazati többség kell. Az iskolaszövetkezet alapszabályának érvényességéhez ezen kívül az oktatási intézmény vezetőjének jóváhagyása is szükséges.
(2) Az alakuló közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amit a közgyűlésen erre megválasztott két szövetkezeti tag hitelesít.
Az alapszabály
9. § (1) Az alapszabály a szövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya; tartalmát a szövetkezet tagsága a szövetkezet célját és adottságait figyelembe véve állapítja meg.
(2) Az alapszabálynak tartalmaznia kell:
a) a szövetkezet cégnevét és székhelyét;
b) a szövetkezet alapításának célját;
c) a tag és a szövetkezet közötti gazdasági együttműködés tárgyát, feltételrendszerét;
d) a tag személyes közreműködésének egyéb formáit;
e) a szövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenysége körét;
f) a szövetkezet által nyújtott, illetve támogatott kulturális, oktatási, szociális szolgáltatások tárgyát, feltételrendszerét;
g) a részjegytőkének a szövetkezet alapításakori összegét, valamint a tagok vagyoni hozzájárulásának kötelező mértékét, szolgáltatásának feltételeit;
h) a szövetkezet fel nem osztható vagyona képzésének módját és a felhasználás során irányadó szempontokat;
i) a tagfelvételi és kizárási ügyekben eljáró testületet, az eljárás szabályait, valamint a tag kizárásának lehetséges okait;
j) a tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt taggal, örökösével (jogutódjával) való elszámolás módját és határidejének meghosszabbítását;
k) a szövetkezet testületi szerveinek létszámát, a szövetkezet vezető tisztségviselői megbízatásának időtartamát;
l) iskolaszövetkezetnél az oktatási intézmény és a szövetkezet kapcsolatát.
(3) Szükség szerint az alapszabályban kell rendelkezni:
a) az alapszabályon kívül más szabályzat megalkotásának lehetőségéről;
b) a szövetkezet határozott időre történő alapításáról;
c) a közgyűlés hirdetmény útján történő összehívásának módjáról;
d) a szövetkezet szervezeti egységeinek jogköréről és a szövetkezet központi szerveivel való kapcsolattartásuk módjáról;
e) a szövetkezetből történő kilépés bejelentésének módjáról, feltételeiről;
f) a tagi kölcsön szabályairól;
g) a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás lehetőségének kizárásáról;
h) a pótbefizetés elrendelésének részletes szabályairól;
i) a taggal való elszámolás késedelme esetén irányadó késedelmi kamat számítási módjáról;
j) egyéb, törvény által előírt vagy a közgyűlés által szükségesnek tartott kérdésekről.
10. § (1) Az alapszabályt és annak módosítását közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.
(2) Az alapszabály e törvény rendelkezéseitől csak annyiban térhet el, amennyiben azok azt megengedik.
A szövetkezet nyilvántartásba vétele
11. § (1) A szövetkezet alapítását az alapszabály elfogadásától számított harminc napon belül - bejegyzés és közzététel céljából - be kell jelenteni a cégnyilvántartást vezető bíróságnak (a továbbiakban: cégbíróság). A szövetkezet a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását követően végezhet gazdasági tevékenységet.
(2) A szövetkezetet csak azt követően lehet bejegyezni, hogy a tagok a részjegytőke harminc százalékát pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátották.
(3) A szövetkezet - a cégeljárásról szóló jogszabályokban meghatározott feltételek szerint - a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre.
(4) Ha a cégbíróság a szövetkezet bejegyzési kérelmét jogerősen elutasítja, a szövetkezet köteles a gazdasági tevékenységét megszüntetni. A tagok a szövetkezet jogutód nélküli megszűnésére irányadó szabályok szerint kötelesek helytállni.
12. § (1) Azok, akik a cégbejegyzés megtörténte előtt saját nevükben, de a szövetkezet javára eljártak, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a vállalt kötelezettségekért. A felelősség kizárása vagy korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan.
(2) A cégbejegyzést megelőzően az (1) bekezdés szerint vállalt kötelezettségekért fennálló felelősség megszűnik, ha a szövetkezet közgyűlése a szerződést utólag jóváhagyja.
A szövetkezet képviselete
13. § (1) A szövetkezetet az igazgatóság elnöke vagy az alapszabályban meghatározott igazgatósági tag képviseli. Más tag vagy munkavállaló az alapszabály felhatalmazása alapján képviselheti a szövetkezetet.
(2) Az igazgatóság elnöke vagy a képviseleti joggal rendelkező igazgatósági tag cégjegyzési joga önálló. Más tag vagy munkavállaló cégjegyzésének érvényességéhez két képviseleti jogkörrel rendelkező személy együttes aláírása szükséges.
(3) Az alapszabályban meghatározott esetekben a közgyűlés vagy a felügyelőbizottság határozata korlátozhatja az igazgatóság képviseleti jogát; a korlátozás jóhiszemű harmadik személyekkel szemben hatálytalan. A korlátozás megsértéséből eredő károkért az igazgatóság tagjai a szövetkezettel szemben egyetemlegesen felelnek.
Törvényességi felügyelet
14. § A szövetkezet törvényességi felügyeletét a szövetkezet székhelye szerint illetékes cégbíróság látja el a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény rendelkezései szerint.
Határozatok bírósági felülvizsgálata
15. § (1) Bármely tag kérheti a bíróságtól a szövetkezet, illetőleg annak testületei által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba vagy a szövetkezet alapszabályába ütközik. Nem illeti meg e jog azt a tagot, aki - a Ptk. 21. §-ában felsorolt eseteket kivéve - a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult.
(2) A jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet a határozat közlésétől számított harmincnapos jogvesztő határidő alatt a szövetkezet ellen kell megindítani. A keresetindításnak nincs halasztó hatálya, de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti.
(3) A jogsértő határozat felülvizsgálata nyomán hozott bírósági határozat hatálya azokra a tagokra is kiterjed, akik a bírósági eljárásban nem vettek részt.
III. Fejezet
A SZÖVETKEZET VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA
A részjegytőke
16. § (1) A szövetkezet részjegytőkéje a tagok vagyoni hozzájárulásainak összege, amelyek teljesítését, illetve az erre vonatkozó kötelezettségvállalást a tagoknak kiállított részjegyek igazolják.
(2) A természetes személyek többségi részvételével alapított szövetkezet részjegytőkéje nem lehet kevesebb hárommillió forintnál.
(3) A szövetkezetek által alapított szövetkezet részjegytőkéje nem lehet kevesebb tízmillió forintnál.
(4) A szövetkezeti hitelintézet részjegytőkéjének legalacsonyabb összegére a külön törvény rendelkezése irányadó.