17. § (1) A szövetkezet a tulajdonában álló és a tagok vagy mások által használatába adott vagyoni eszközökkel gazdálkodik.

(2) A szövetkezet saját tőkéje magában foglalja a részjegytőkét (jegyzett tőke), a jegyzett, de be nem fizetett tőkét, a tőketartalékot, az eredménytartalékot, a lekötött tartalékot, az értékelési tartalékot és a tárgyév mérleg szerinti eredményét.

A szövetkezet vagyona

18. § (1) A szövetkezet tőketartalékának, vagy ha ez nem nyújt fedezetet, eredménytartalékának az alapszabályban meghatározott hányadát fel nem osztható vagyonná minősíti, és ezt a lekötött tartalékba helyezi.

(2) A szövetkezet fel nem osztható vagyona - a szövetkezettel tagsági viszonyban álló személyek körében bekövetkezendő változásokra tekintet nélkül - az alapszabályban meghatározott célok megbízható, tartós teljesítésének fedezetét szolgálja. A szövetkezet kulturális, oktatási, szociális feladatainak megvalósítását a fel nem osztható vagyon e célra elkülönített része biztosítja. Ha a szövetkezet az alapszabályban meghatározott célokra a fel nem osztható vagyon terhére kifizetést eszközöl, a lekötött tartalékot (fel nem osztható vagyont) a kifizetett összegnek megfelelően csökkentenie kell.

19. § (1) A fel nem osztható vagyon a nyereségből való részesedésként, valamint a tagsági jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolás során nem vehető figyelembe.

(2) A szövetkezet átalakulása vagy jogutód nélküli megszűnése esetén - a hitelezőkkel való elszámolást követően - a szövetkezet fel nem osztható vagyonát az alapszabályban meghatározott szövetkezeti célra, más szövetkezet vagy szövetkezeti szövetség számára kell felajánlani.

(3) A törvény hatálybalépésekor működő szövetkezetek, ha van fel nem osztható vagyonuk, annak mértékét az alapszabálynak a törvény rendelkezései szerinti módosítása [89. § (2) bekezdés a) pont] alkalmával újólag megállapíthatják.

Felelősség

20. § A tag felelőssége a szövetkezettel szemben a vagyoni hozzájárulás szolgáltatására, valamint - ha azt az alapszabály előírja - pótbefizetés (56. §) teljesítésére terjed ki. A szövetkezet kötelezettségeiért a tag egyébként nem felel.

A szövetkezet gazdasági tevékenysége

21. § (1) A szövetkezet gazdasági tevékenységet - ideértve gazdasági társaság alapítását és az abban való tagsági részesedés szerzését is - a tagjai gazdasági tevékenységével összefüggésben, annak eredményessége érdekében, valamint tagjai kulturális, oktatási és szociális igényeinek kielégítése céljából végezhet. A szövetkezet e tevékenysége a tagjaival folytatott együttműködést - azaz nem üzletszerű tevékenységet - és a harmadik személyek vonatkozásában végzett üzletszerű gazdasági tevékenységet foglalja magába.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés megsértése nem érinti a szövetkezetnek jóhiszemű harmadik személyekkel kötött szerződései érvényességét.

(3) Szövetkezet csak olyan gazdasági társaság alapítója, illetve tagja lehet, amelyben felelőssége nem haladja meg az általa szolgáltatott vagyoni hozzájárulás összegét.

IV. Fejezet

A SZÖVETKEZET SZERVEZETE

A közgyűlés

22. § (1) A szövetkezet legfőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés. A közgyűlés hatáskörébe tartozik - a (2) bekezdésben megállapított hatáskörökön kívül - a szövetkezet minden olyan ügye, amelyet a törvény vagy az alapszabály nem utal más testület vagy vezető tisztségviselő hatáskörébe.

(2) A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály megállapítása, módosítása;

b) az igazgatóság tagjainak és az igazgatóság elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása;

c) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása;

d) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;

e) döntés a szövetkezet vagyonának, illetőleg meghatározott részének fel nem osztható vagyonná történő minősítéséről;

f) az éves beszámoló elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról;

g) az alapszabályban meghatározott esetekben a tag kizárásáról, illetőleg a tagot kizáró határozat felülvizsgálatáról való döntés;

h) a pótbefizetés elrendelése;

i) a szövetkezet vezető tisztségviselője elleni kártérítési per megindításáról, illetőleg büntető feljelentés megtételéről való döntés;

j) szövetkezeti szövetségbe történő belépésről, illetőleg az abból történő kilépésről való döntés;

k) a szövetkezet más szövetkezettel történő összeolvadásának, illetőleg beolvadásának, valamint a szövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulásának, szétválásának, a kiválásnak és a jogutód nélküli megszűnésnek az elhatározása;

l) a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról, valamint a csődegyezség jóváhagyásáról való döntés;

m) a szövetkezet felszámolásának kezdeményezése, valamint a felszámolási eljárás során kötött egyezség jóváhagyására vonatkozó döntés.

23. § (1) A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Kötelező a közgyűlés soron kívüli összehívása, ha olyan ügyről kell határozni, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, és a késedelmes döntés a szövetkezet működőképességét veszélyeztetné, illetve a szövetkezet jogszabályban vagy az alapszabályban előírt kötelezettségének megsértésével járna (rendkívüli közgyűlés).

(2) Ha a tagok legalább tíz százaléka vagy a felügyelőbizottság írásban, az ok megjelölésével indítványozza, a közgyűlést az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül is össze kell hívni.

24. § (1) A közgyűlést - ha e törvény másként nem rendelkezik - az igazgatóság hívja össze.

(2) A közgyűlést, annak időpontját legalább tizenöt nappal megelőzően, a tárgysorozati javaslat közlésével írásban kell összehívni. A rendkívüli közgyűlés összehívása esetén a közgyűlés meghirdetése és megtartása közötti időtartam nem lehet kevesebb nyolc napnál. Ha az alapszabály lehetővé teszi, a közgyűlést hirdetményi úton is össze lehet hívni.

(3) A közgyűlési meghívónak vagy hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a szövetkezet cégnevét és székhelyét;

b) a közgyűlés időpontját és helyét;

c) részközgyűlések tartása esetén az erre a körülményre történő utalást;

d) a közgyűlés napirendjét;

e) a megismételt közgyűlés (28. §) időpontját és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást;

f) a közgyűlés későbbi időpontban történő esetleges folytatásának időpontját.

25. § (1) A tagok legalább tíz százalékának írásbeli indítványára bármely ügyet fel kell venni a tárgysorozati javaslatba. Az indítványt legkésőbb a közgyűlés megtartását megelőző három nappal kell benyújtani az igazgatóságnak.

(2) A közzétett tárgysorozatban nem szereplő ügyben a közgyűlés csak akkor dönthet, ha valamennyi tag jelen van, és ahhoz egyhangúlag hozzájárul.

(3) A közgyűlés tárgysorozatára javasolt ügyekre vonatkozóan az igazgatóság minden tagnak köteles felvilágosítást adni.

26. § (1) A közgyűlésen valamennyi tag részt vehet, a szövetkezet testületeitől és vezető tisztségviselőitől felvilágosítást kérhet, és észrevételeket tehet. A tag joga, hogy a közgyűlésen tárgysorozatba vett ügyekkel összefüggésben indítványt tegyen és szavazzon. A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van.

(2) Nem gyakorolhatja szavazati jogát az a tag, aki az alapszabályban előírt, esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette.

27. § (1) A szövetkezet vezető tisztségviselői, illetőleg vezető munkavállalói akkor is megjelenhetnek és felszólalhatnak a közgyűlésen, ha nem tagjai a szövetkezetnek.

(2) A szövetkezettel munkaviszonyban álló személyek képviseletét ellátó testületek, illetőleg érdek-képviseleti szervezetek a közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a munkavállalók egyben a szövetkezet tagjai is.

28. § (1) A közgyűlés határozatképes, ha azon a szövetkezeti tagok több mint a fele megjelent.

(2) A tag képviselő útján is gyakorolhatja tagsági jogait. Nem lehet képviselő az igazgatóság, a felügyelőbizottság tagja, valamint más, az alapszabályban meghatározott tisztséget betöltő személy, továbbá a könyvvizsgáló. A meghatalmazást közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni. A képviselő csak egy tagot képviselhet.

(3) Ha a közgyűlés határozatképtelen, a nyolc napon belüli időpontra azonos tárgysorozattal összehívott újabb közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyűlés csak az eredeti tárgysorozati javaslatba felvett kérdésekben hozhat határozatot.

(4) Ha a közgyűlési meghívó vagy hirdetmény ezt tartalmazta, a közgyűlés határozhat arról, hogy a tárgysorozatba vett kérdésben a közgyűlést későbbi időpontban folytatja. Az így megtartott közgyűlésen más kérdés nem vehető tárgysorozatba.

29. § (1) A közgyűlés a határozatait - ha e törvény vagy az alapszabály másként nem rendelkezik - a leadott szavazatok egyszerű többségével hozza meg.

(2) A leadott szavazatok kétharmadát kitevő szavazattöbbség szükséges a 22. § (2) bekezdésének a), e) és k)-m) pontjaiban meghatározott ügyekben.

30. § (1) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell különösen:

a) a közgyűlés megtartásának helyét, a közgyűlés kezdő, illetve záró időpontját, a közgyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, valamint a jegyzőkönyv hitelesítésére felkért tagok nevét;

b) a megjelent tagok, illetőleg a tagok által meghatalmazott személyek nevét;

c) a közgyűlés határozatképességének megállapítását;

d) a közgyűlés tárgysorozatának megállapítását, illetőleg azoknak az ügyeknek a számbavételét, amelyeket az erre vonatkozó indítvány ellenére nem vettek tárgysorozatba;

c) a közgyűlés által meghozott döntéseket, illetőleg a szavazás eredményére vonatkozó adatokat;

f) a közgyűlés által elutasított javaslatok megnevezését, az ezekre vonatkozó szavazás eredményét;

g) azokat a nyilatkozatokat, amelyeknek jegyzőkönyvbevételét kérték.

(2) A jegyzőkönyvet az alapszabályban meghatározott módon megválasztott levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető írja alá, és a jegyzőkönyv hitelesítésére felkért két szövetkezeti tag hitelesíti.

(3) Bármely tag kérheti az igazgatóságtól a közgyűlési jegyzőkönyv kivonatának vagy másolatának a kiadását.

31. § Az alapszabály lehetővé teheti, hogy a tagok az igazgatóság kezdeményezésére - közgyűlés összehívása nélkül - írásban szavazzanak, ha a döntés ily módon is meghozható. Ez esetben az alapszabályban meg kell határozni az írásbeli szavazás eljárási szabályait, valamint azt a módot, ahogyan a tagok a döntésről és annak időpontjáról tájékoztatást kapnak.