2000. évi CXLV. törvény
a sportról1
A Magyar Köztársaság polgárai számára a sport mint önszerveződésre épülő autonóm civil tevékenység a magyar és az egyetemes kultúra része, a nemzeti egészségfejlesztés alapvető eszköze, valamint a szabadidő eltöltésének társadalmilag is hasznos módja. A sport jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, a személyiség formálásában és hozzájárul a testi-lelki jóléthez.
Mindezeket figyelembe véve az állam aktív magatartásával elősegíti a polgárok sportoláshoz fűződő jogának gyakorlati érvényesülését, támogatja a tisztességes játék (fair play) és az esélyegyenlőség eszményének jegyében kifejtett sporttevékenységet, sportolóinknak a kiemelkedő nemzetközi sportrendezvényeken való részvételét, az olimpiai eszmét, valamint előmozdítja a mozgásgazdag életmód terjedését, a rendszeres testmozgás hagyománnyá válását. Az állam ösztönzi a sporttal kapcsolatos üzleti vállalkozásokat, elősegíti azon feltételrendszerek kialakítását, amelyek hozzájárulnak a sport piaci típusú átalakításához. Az állam további feladata a sportolással járó kockázatok csökkentése, a káros önveszélyeztető tendenciák (dopping- és drogfogyasztás) korlátozása, a sportrendezvények biztonságáról való gondoskodás, valamint a sporttevékenység összeegyeztetése a környezetvédelemmel és a területfejlesztéssel.
Az Országgyűlés e célok jegyében és az Európai Sport Chartával összhangban a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
A SPORTOLÓ
I. Fejezet
A SPORTOLÓRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. § A versenyszerű sportoló köteles:
a) a tisztességes játék (fair play) elvei szerint felkészülni és versenyezni;
b) a sportág jellegének megfelelő - külön jogszabályban meghatározott - sportorvosi vizsgálatokon részt venni;
c) a sportág hazai és nemzetközi versenyszabályzatában, valamint egyéb szabályzataiban foglaltakat betartani;
d) annak a sportszervezetnek az érdekeit figyelembe venni, amellyel tagsági vagy szerződéses viszonyban áll.
2. § (1) A sportoló nem használhat, illetve nem alkalmazhat külön jogszabályban meghatározott, tiltott teljesítményfokozó szereket, készítményeket, illetve módszereket (a továbbiakban együtt: doppingtilalom).
(2) A sportoló a külön jogszabályban meghatározottak szerint köteles részt venni a doppingtilalom betartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálaton (a továbbiakban: doppingvizsgálat), valamint az egészségügyi alkalmassági és szűrővizsgálaton (a továbbiakban: sportegészségügyi ellenőrzés).
(3) A doppingvizsgálatot és a sportegészségügyi ellenőrzést az országos sportegészségügyi hálózat végzi.
(4) Az országos sportegészségügyi hálózat működtetése állami feladat, amelynek költségeire a fedezetet a központi állami, valamint társadalombiztosítási költségvetésben kell biztosítani.
(5) A doppingtilalomra és a doppingvizsgálatra vonatkozó részletes előírásokat külön jogszabály állapítja meg.
II. Fejezet
AZ AMATŐR SPORTOLÓRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
Amatőr sportolói sportszerződés
3. § (1) Amatőr sportoló sportszervezettel - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - amatőr sportolói sportszerződést (a továbbiakban: sportszerződés) köthet.
(2) Amatőr sportoló sportvállalkozás keretében csak sportszerződés alapján sportolhat.
(3) A sportszerződés érvényesen csak határozott időre, legfeljebb öt évre köthető, azonban érvényessége meghosszabbítható.
(4) A sportszerződést írásba kell foglalni, amelyben rögzíteni kell a sportszervezet által az amatőr sportoló részére nyújtandó támogatás formáit, valamint a sportoló sporttevékenységgel kapcsolatos együttműködési kötelezettségének részletes feltételeit.
(5) A sportszerződésre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Az amatőr sportoló jogállása
4. § (1) Az amatőr sportoló sporttevékenységéért a sportszervezettől díjazásban nem részesülhet.
(2) Nem minősül díjazásnak:
a) az amatőr sportoló versenyzéssel összefüggő indokolt költségeinek megtérítése,
b) a versenyzéssel, illetve az arra való felkészüléssel összefüggésben nyújtott természetbeni juttatás,
c) a kiemelkedő sportteljesítmény elérését követően adott eredményességi jutalom,
d) a szponzorálási szerződés keretében nyújtott támogatás;
e) a vegyes (nyílt) versenyrendszerben szerzett érem, trófea.
(3) A sportági országos szakszövetség (a továbbiakban: szakszövetség) e törvény keretei között versenyszabályzatában szabályozza, hogy az amatőr sportoló milyen feltételekkel vehet részt hazai vagy nemzetközi szervezésű pénzdíjas versenyen, illetve hivatásos versenyrendszerben.
(4) Az amatőr sportoló által a tagsági vagy szerződéses jogviszony keretében a sportszervezetnek okozott kár megtérítésére a Ptk.-nak a kártérítésre vonatkozó általános szabályai az irányadóak.
Amatőr versenyengedély
5. § (1) Az amatőr sportoló versenyrendszerben szervezett versenyen csak akkor vehet részt, ha - a külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján megszerezhető - versenyengedéllyel rendelkezik.
(2) A sportág jellegéhez igazodva, külön jogszabály alapján a szakszövetség határozza meg, hogy melyik versenyrendszer esetén írja elő a sportolóknak a versenyengedély megszerzésének feltételeként a sporttevékenységgel kapcsolatos élet- és baleset-biztosítást.
6. § (1) Az amatőr sportoló a versenyengedélyt mint a sportegyesület tagja vagy mint a sportvállalkozással sportszerződés alapján szerződéses jogviszonyban álló személy kapja meg.
(2) A versenyengedély iránti kérelmet az amatőr sportoló csak a sportszervezeten keresztül nyújthatja be a szakszövetséghez, illetve a sportszövetséghez.
(3) A versenyengedély kiállításáért a szakszövetség, illetve a sportszövetség által megállapított díjat kell fizetni.
(4) A versenyengedéllyel rendelkező amatőr sportolókról a szakszövetség, illetve a sportszövetség nyilvántartást vezet.
(5) Az amatőr sportolói versenyengedély kiadásának feltételeit külön jogszabály határozza meg.
Átigazolás
7. § (1) Az amatőr sportoló a sportszerződés érvényessége alatt csak a sportszervezet hozzájárulásával igazolható át másik sportszervezethez. A sportszervezet a hozzájárulás megadását nevelési költségtérítés megfizetéséhez kötheti.
(2) A sportszerződés érvényessége alatt az amatőr sportoló csak hozzájárulásával igazolható át vagy adható ideiglenesen kölcsön más sportszervezetnek. Az amatőr sportoló a hozzájárulás megadását térítés megfizetéséhez nem kötheti. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis.
(3) Érvényes sportszerződés hiányában az amatőr sportoló korábbi sportszervezetének az átigazolásért nevelési költségtérítés nem fizethető, az ezzel ellentétes megállapodás semmis.
(4) A nevelési költségtérítés az amatőr sportoló kinevelésének ellenértéke, amely az adózás szempontjából szolgáltatásnyújtásnak minősül.
III. Fejezet
A HIVATÁSOS SPORTOLÓRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
A hivatásos sportoló sporttevékenysége
8. § (1) A hivatásos sportoló sporttevékenységgel összefüggő munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a munkaszerződés csak határozott időtartamra köthető;
b) a próbaidő a munkaszerződés időtartamának a felénél, de legfeljebb hat hónapnál hosszabb nem lehet, és ha a sportág versenyszabályzata átigazolási időszakot állapít meg, nem tarthat tovább az átigazolási időszak felénél. A próbaidő időtartama nem hosszabbítható meg;
c) ha a hivatásos sportoló részére a szakszövetség a hivatásos sportolói versenyengedélyt nem adja ki, vagy azt visszavonja, a munkáltató a munkaszerződést az Mt. 88. § (2) bekezdésének alkalmazásával megszünteti azzal - kivéve az egészségügyi alkalmatlanság esetét -, hogy a hivatásos sportoló a szerződéséből még hátralévő időszakra az átlagkereset megtérítésére nem tarthat igényt;
d) a hivatásos sportoló munkaszüneti napokon is rendszeresen foglalkoztatható. A heti pihenőnapra vonatkozó munkajogi rendelkezéseket nem kell alkalmazni, azonban legalább negyven órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidőt biztosítani kell, amelyet a felek eltérő megállapodása hiányában legfeljebb hat havonta összevontan is ki lehet adni. A munkaidő legfeljebb hat havi keretben is meghatározható a napi nyolc óra alapulvételével;
e) a hivatásos sportoló csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthet sporttevékenységgel össze nem függő munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt (a továbbiakban: további jogviszony);
f) a hivatásos sportoló sporttevékenység folytatására sportágában további jogviszonyt nem létesíthet, más sportágban való sporttevékenységre vonatkozó további jogviszony létesítéséhez a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges;
g) a hivatásos sportolónak a nemzeti válogatott keretben történő szereplésére a kirendelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a kirendeléshez a hivatásos sportoló előzetes hozzájárulása is szükséges;
h) a hivatásos sportoló egyéni szponzorálási szerződést a munkaviszony fennállása alatt csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulása esetén köthet;
i) a hivatásos sportoló csak a játékjog rendelkezési jogának kölcsönadása esetén rendelhető ki munkavégzésre más sportszervezethez;
j) a hivatásos sportoló e törvény szerint sportfegyelmi felelősséggel tartozik.
(2) A hivatásos sportolóval kötött munkaszerződés érvényesen csak akkor jön létre, ha az tartalmazza a munkavégzés módjára, a munka- és pihenőidőre, a szabadság kiadására, valamint a munka díjazására vonatkozó megállapodást.
(3) A hivatásos sportolóval a munkaviszony keretében kifejtett sporttevékenysége során történt baleset üzemi balesetnek minősül. A munkáltató köteles a szakszövetség által megállapított követelmények figyelembevételével a hivatásos sportoló javára élet- és baleset-biztosítást kötni.
(4) Semmis az a szerződés, amellyel sportszervezet a hivatásos sportoló sporttevékenységével összefüggésben harmadik személynek a hivatásos sportoló sporttevékenységre kötött munkaszerződésében, illetve munkavégzésre irányuló szerződésében foglaltakon túl díjazást vagy más anyagi előnyt biztosít.
(5) Ha a munkajogi szabályok szerint a hivatásos sportolóval életkorára tekintettel munkaszerződés nem köthető, a tizenhatodik életévének betöltéséig csak megbízási szerződés keretében foglalkoztatható.
(6) Ha a hivatásos sportolót munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatják, a jogviszonyra az (1) bekezdés a) és e)-j) pontjaiban a munkaviszonyra meghatározott rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.