A játékjog rendelkezési jogának átruházása
9. § (1) A hivatásos sportoló játékjogának rendelkezési jogát érvényesen csak a munkaszerződés vagy a munkavégzésre irányuló egyéb szerződés időtartamára ruházhatja át a sportszervezetre. A játékjog rendelkezési joga átruházásának további feltétele, hogy a hivatásos sportoló rendelkezzen a szakszövetség által kiállított hivatásos sportolói versenyengedéllyel.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződés érvényességi időtartama alatt a sportszervezet a hivatásos sportoló hozzájárulásával a játékjog rendelkezési jogát ideiglenesen kölcsön adhatja (kölcsönadás) vagy más sportszervezetre átruházhatja.
(3) A játékjog rendelkezési jogának átruházásakor az új jogosultnak a hivatásos sportolóval munkaszerződést vagy munkavégzésre irányuló egyéb szerződést kötő sportszervezetet kell tekinteni.
(4) A játékjog rendelkezési jogának ideiglenes kölcsönadása nem érinti a kölcsönadó sportszervezetnek a játékjog feletti rendelkezési jogát.
10. § (1) A játékjog rendelkezési jogának hivatásos sportoló által történő átruházásáért a hivatásos sportoló a sportszervezettől térítésre (a továbbiakban: igazolási díj) tarthat igényt.
(2) A játékjog rendelkezési jogának sportszervezet által történő átruházásáért a sportszervezet a másik sportszervezettől ellenérték (a továbbiakban: átigazolási díj) megfizetésére tarthat igényt. A játékjog rendelkezési jogát átruházó sportszervezet a hivatásos sportolónak az átigazolási díj külön megállapodásban foglalt százalékának megfelelő összeget (a továbbiakban: részesedés) fizethet.
(3) A 9. § (1) bekezdés szerinti szerződés érvényessége lejártát követően a játékjog rendelkezési joga ellenérték nélkül visszaszáll a hivatásos sportolóra. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis.
(4) A hivatásos sportoló játékjoga rendelkezési jogának átruházásáról szóló szerződés érvényesen
a) a hivatásos sportoló és a munkáltató sportszervezet között közvetlenül,
b) a munkáltató sportszervezet és a másik sportszervezet között közvetlenül,
c) kereskedelmi ügynök közvetítésével
köthető meg.
(5) A hivatásos sportoló játékjoga rendelkezési jogának kölcsönadásáról szóló szerződés érvényesen a (4) bekezdés b)-c) pontja szerint köthető meg.
(6) A (4)-(5) bekezdések szerinti szerződések kereskedelmi ügynök közvetítésével érvényesen akkor köthetők meg, ha az ügynököt az adott sportág szakszövetsége nyilvántartja. A nyilvántartásba vételre vonatkozó személyi és vagyoni követelményeket a szakszövetség szabályzata határozza meg. E követelmények a sportági nemzetközi szakszövetségek engedélyével rendelkező ügynökök nyilvántartásba vételénél nem alkalmazandók.
(7) Semmis az a szerződés, amely a játékjog elidegenítésére, valamint megterhelésére irányul, továbbá a hivatásos sportolón, valamint a játékjog rendelkezési jogát átruházó sportszervezeten kívül más személy javára biztosít részesedést a játékjog rendelkezési jogának átruházásáért fizetett igazolási, átigazolási díjból. E korlátozás nem érinti a kereskedelmi ügynök részére történő jutalék kifizetését.
(8) A játékjog rendelkezési jogának átruházásáért fizetett igazolási díj, illetve részesedés az adózás szempontjából bevételnek, az átigazolási díj szolgáltatásnyújtásnak minősül.
Hivatásos versenyengedély
11. § (1) A hivatásos sportolónak hivatásos sportolói versenyengedéllyel kell rendelkeznie. A hivatásos sportolói versenyengedélyekről a szakszövetség külön nyilvántartást vezet.
(2) A hivatásos sportolói versenyengedélyt a szakszövetség a külön jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén adja ki. A hivatásos sportolói versenyengedélyre egyebekben az amatőr versenyengedélyre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) A hivatásos sportoló - feltéve, hogy a szakszövetség átigazolási szabályzata azt nem zárja ki - a vele kötött szerződés érvényességi ideje alatt is átigazolható ahhoz a sportszervezethez, amelyre a játékjog használati jogát érvényesen átruházták.
(4) Az a hivatásos sportoló, aki hivatásos sportolói versenyengedéllyel rendelkezik, ugyanazon sportág belföldi amatőr versenyrendszerében nem vehet részt.
(5) A hivatásos sportolói versenyengedély kiadásának feltételeit külön jogszabály határozza meg.
IV. Fejezet
A SPORTTEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
12. § (1) A sportszervezet keretében sporttevékenységet folytató sportoló számára a sportszervezet köteles biztosítani a sportág jellege szerinti, továbbá a versenyszabályzatban meghatározott biztonságos sporttevékenység folytatásához szükséges feltételeket.
(2) A sportoló a sportszervezet és a saját adottságaihoz igazodó mértékben igényelheti a sportszervezettől az eredményes sporttevékenységéhez szükséges felkészülési, illetve versenyzési lehetőség biztosítását.
(3) A sportoló az (1)-(2) bekezdésben foglalt feltételek és lehetőségek biztosítása esetén a sportszervezet által meghatározottak szerint pénzeszközökkel is hozzájárul sporttevékenysége gyakorlásához.
(4) Nem tartozik az (1) bekezdés szerinti feltételek közé a sportoló sportfelszerelése.
13. § (1) Sportegyesület keretében sportolni szabadidős vagy amatőr sportolóként tagként, illetve hivatásos sportolóként munkaszerződés vagy munkavégzésre irányuló egyéb szerződés alapján lehet.
(2) Hivatásos sportoló sportegyesületben sporttevékenységet hivatásos versenyrendszerben csak akkor végezhet, ha abban a sportegyesület is részt vesz.
(3) Ha a sportegyesület hivatásos versenyrendszerben vesz részt, alapszabályában a sportágban tevékenykedő szakosztályát jogi személynek nyilváníthatja és gazdálkodását számvitelileg elkülönítheti.
(4) A (3) bekezdés szerinti szakosztály köteles a hivatásos versenyrendszer gazdasági és adminisztratív követelményeit teljesíteni.
A Magyar Sport Napja
14. § A Magyar Sport Napja minden év május 6-a.
V. Fejezet
A SPORTFEGYELMI FELELŐSSÉG
15. § (1) Sportfegyelmi eljárást lehet lefolytatni a sportolóval szemben, ha
a) a sportági nemzetközi szakszövetség vagy a szakszövetség játék-, verseny-, igazolási, átigazolási, illetve egyéb szabályzataiban foglalt kötelezettségeket,
b) a hivatásos sportoló a sporttevékenységgel összefüggő munkaviszonyból, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó kötelezettségeket,
c) az amatőr sportoló a tagsági vagy szerződéses jogviszonyból a sporttevékenységre vonatkozó kötelezettségeket
vétkesen megszegi.
(2) A sportszakemberrel szemben sportfegyelmi eljárást akkor lehet lefolytatni, ha
a) a sportági nemzetközi szakszövetség vagy a szakszövetség szabályzataiban foglalt, illetve
b) a munkaviszonyból vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó
kötelezettségeit vétkesen megszegi.
(3) A sportfegyelmi eljárást a sportolóval szemben az (1) bekezdés a) pontja esetén a szakszövetség, az (1) bekezdés b) és c) pontja esetén a sportszervezet folytatja le.
(4) A sportfegyelmi eljárást a sportszakemberrel szemben a munkáltatója (megbízója) folytatja le.
(5) A sportolóra és a sportszakemberre sportfegyelmi büntetésként
a) szóbeli figyelmeztetés,
b) írásbeli megrovás,
c) kedvezmények megvonása (csökkentése),
d) pénzbüntetés
szabható ki.
(6) A sportolóra az (5) bekezdésben foglaltakon kívül:
a) sporttevékenységtől,
b) átigazolástól,
c) kölcsönadástól
meghatározott időre való eltiltás büntetés is kiszabható.
(7) Az (5) és (6) bekezdésben foglaltak mellett a sportegyesületi tag sportoló sportfegyelmi büntetésként a sportegyesületből kizárható. A szakszövetségnek a sportegyesületből való kizárásra vonatkozó indítványát a sportegyesületnek meg kell tárgyalnia és döntenie kell a kizárás kérdésében.
(8) A sportszakemberre az (5) bekezdésben foglaltakon kívül szakmai tevékenységtől, sportági sportesemény látogatásától meghatározott időre való eltiltás büntetés is kiszabható.
16. § (1) A sporttevékenységtől eltiltás lehet:
a) versenyzéstől,
b) edzésen,
c) sportrendezvényen való részvételtől, vagy
d) a szakszövetségen belüli tevékenységtől eltiltás.
(2) A szakmai tevékenységtől eltiltás lehet:
a) edzői,
b) versenybírói,
c) mérkőzésvezetői tevékenységtől,
d) sportrendezvényen való részvételtől, vagy
e) a szakszövetségen belüli tevékenységtől eltiltás.
(3) A büntetés időtartama a 15. § (5) bekezdésének c) pontja esetében az egy évet, a 15. § (6) bekezdése és a 15. § (8) bekezdése esetében a két évet nem haladhatja meg.
(4) A büntetés mértéke a 15. § (5) bekezdésének d) pontja esetében a sportoló sporttevékenységből, a sportszakember szakmai tevékenységből származó éves átlagjövedelmének háromhavi összegét nem haladhatja meg.
(5) A szakszövetség a sportfegyelmi eljárást az általa kiírt vagy szervezett versenyen részt vevő sportszervezet hivatalos képviselőjeként megjelölt sportszakemberrel szemben folytathatja le.
17. § (1) Sportfegyelmi eljárást lehet lefolytatni a sportszervezettel szemben, ha a versenyszabályzatban vagy a versenyzéssel kapcsolatban a szakszövetség egyéb szabályzataiban megállapított előírásokat megszegi.
(2) A szakszövetség a sportfegyelmi eljárást az általa kiírt vagy szervezett versenyen részt vevő sportszervezettel szemben folytathatja le.
(3) Sportszervezetre, illetve annak szervezeti egységére sportfegyelmi büntetésként
a) írásbeli figyelmeztetés,
b) a szakszövetség által adható juttatások csökkentése, megvonása,
c) a rendezői létszám felemelésére kötelezés,
d) szakszövetségi ellenőr fogadására és eljárási költségeinek viselésére kötelezés,
e) sportrendezvény nézők nélkül, zárt sportlétesítményben való megtartása vagy szektor lezárásának elrendelése,
f) pályaválasztási jog határozott időre való megvonása,
g) mérkőzés eredményének megsemmisítése, bajnoki pontok levonása,
h) büntetőpontok megállapítása,
i) nemzetközi sportrendezvényen való részvételtől eltiltás,
j) sportoló igazolásához, átigazolásához való jog megvonása,
k) a versenyrendszer alacsonyabb osztályába sorolás,
l) a versenyrendszerből vagy meghatározott számú versenyből kizárás,
m) a szakszövetségi eljárás költségeinek viselésére kötelezés,
n) a szakszövetségből kizárás,
o) pénzbüntetés
szabható ki.
(4) A büntetés időtartama
a) a (3) bekezdés b) pontja esetében a hat hónapot,
b) a (3) bekezdés e) pontja esetében a három alkalmat,
c) a (3) bekezdés f) pontja esetében a három hónapot,
d) a (3) bekezdés i), j) és l) pontja esetében a kilenc hónapot,