2001. évi XXXI. törvény
a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról1
I. Fejezet
A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosítása
1. § A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló - többször módosított - 1972. évi V. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ügyészség törvényben meghatározott ügyekben nyomozást végez, felügyeletet gyakorol a nyomozás törvényessége felett, törvényben meghatározott egyéb jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, továbbá felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett.”
2. § (1) Az Ütv. 3. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi c)-f) pont megjelölése d)-g) pontra változik:
[Az (1) bekezdésben megjelölt feladatok érdekében az ügyészség]
„c) törvényben meghatározott egyéb jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben,”
(2) Az Ütv. 3. §-a (2) bekezdésének - az (1) bekezdés szerint d) pontra változott - rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben megjelölt feladatok érdekében az ügyészség]
„d) gyakorolja a vádemelés közhatalmi jogkörét; a bírósági eljárásban képviseli a vádat, továbbá gyakorolja a büntetőeljárási törvényben számára biztosított jogorvoslati jogokat;”
(3) Az Ütv. 3. §-ának (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben megjelölt feladatok érdekében az ügyészség]
„h) ellátja a nemzetközi szerződésekből, különösen a jogsegély kérésével és nyújtásával összefüggésben rá háruló feladatokat.”
3. § Az Ütv. 5. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő f)-h) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi h)-i) pont megjelölése i)-j) pontra változik:
(A legfőbb ügyész)
„e) a bűncselekmény nyomozását bármely nyomozó hatóságtól az ügyészség hatáskörébe vonhatja, az ügyek ügyészségi nyomozása során más nyomozó hatóságok tagjait - szolgálati, közszolgálati jogviszonyukat nem érintve - az országos vezető egyetértésével igénybe veheti;
f) a büntetőeljárási törvényben meghatározottak szerint a büntetőügyekben hozott jogerős határozatok ellen felülvizsgálati indítványt vagy a törvényesség érdekében jogorvoslatot nyújthat be a Legfelsőbb Bírósághoz;
g) a Legfelsőbb Bíróság előtti jogegységi eljárásban gyakorolja a külön törvényben meghatározott jogkörét;
h) indítványozza közvádas bűncselekmény vagy szabálysértés miatt a mentelmi jog felfüggesztését, illetőleg, ha törvény az eljárás megindítását valamely szerv, személy hozzájárulásához köti, kezdeményezi a hozzájárulás megadását;”
4. § Az Ütv. 7. §-a (2) bekezdésének d)-e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ügyész a nyomozás törvényességének felügyelete során)
„d) feljelentés kiegészítést, nyomozást vagy pótnyomozást rendelhet el, annak lefolytatására a nyomozó hatóságot utasíthatja;
e) törvényben meghatározott feltételek esetén gondoskodik a nyomozás megtagadásáról vagy megszüntetéséről, illetőleg a vádemelést elhalasztja, vagy pedig az ügyben vádat emel;”
5. § Az Ütv. a 9. §-át követően a következő alcímmel és 9/A. §-sal egészül ki:
„Titkos információgyűjtés az ügyészségi nyomozás során
9/A. § (1) Az ügyészségi nyomozás [az 5. § (2) bekezdésének e) pontja, a 7. § (2) bekezdésének f) pontja és a melléklet 1. pontja, valamint 2. pontja] során bűncselekmény elkövetésének felderítése, megszakítása, az elkövető kilétének megállapítása, az elkövető elfogása, tartózkodási helyének megállapítása, továbbá a bizonyítékok megszerzése céljából az ügyész, illetve megbízása alapján az ügyészségi nyomozó - az e törvényben foglalt eltérésekkel - titkos információgyűjtést végezhet a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) VII. fejezetében meghatározott szabályok szerint. Ahol az Rtv. a titkos információgyűjtés körében a rendőrség számára állapít meg jogokat, ott az ügyészségi nyomozást végző ügyészi szervet kell érteni.
(2) Ha az Rtv. a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés keretében végzett cselekményhez az ügyész engedélyét (hozzájárulását, jóváhagyását) írja elő, az engedélyezés jogkörét a felettes ügyész gyakorolja.
(3) A bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtésre szolgáló eszközök és módszerek (a továbbiakban: különleges eszköz) alkalmazása iránti kérelmet az ügyészségi nyomozást végző ügyészségi szerv vezetője terjeszti elő. A különleges eszköz alkalmazásának sürgősségi elrendelésére az ügyészségi nyomozást végző ügyészségi szerv vezetője jogosult.
(4) Az ügyészségi nyomozás során a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés elvégzésére a felettes ügyész - a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével - bármely titkos információgyűjtés végzésére jogosult szervet utasíthatja. A katonai ügyészségi nyomozás során a katonai ügyész a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés elvégzésére az illetékes nemzetbiztonsági szolgálatot is megkeresheti. A bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés elvégzésére az ügyész a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot keresi meg. A titkos információgyűjtés végzésére jogosult szerv a titkos információgyűjtést köteles elvégezni.
(5) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett bűncselekmény nyomozása során az ügyész titkos információgyűjtést kezd, e tényről tájékoztatja azon szolgálat főigazgatóját, amelynek állományába az említett személy tartozik. A titkos információgyűjtés elvégzésére ilyen esetben az ügyész az érintett nemzetbiztonsági szolgálatot is felkérheti.
(6) A titkos információgyűjtés eszközei, módszerei alkalmazásának részletes szabályait a legfőbb ügyész állapítja meg.”
6. § (1) Az Ütv. 10. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E feladat megvalósítása érdekében az ügyész)
„a) a büntető ügyekben a bíróság előtt képviseli a vádat; a vádat elejtheti vagy módosíthatja, részt vehet a bírósági tárgyaláson, és a bíróság döntése előtt az ügyben felmerülő minden kérdésben indítványt tehet.”
(2) Az Ütv. 10. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E feladat megvalósítása érdekében az ügyész)
„d) gyakorolja a törvényben számára biztosított jogorvoslati jogokat;”
(3) Az Ütv. 10. §-ának (2) bekezdése a következő e)-f) ponttal egészül ki:
(E feladat megvalósítása érdekében az ügyész)
„e) mindazon perekben és peren kívüli eljárásokban, amelyekben az ügyészt külön törvény alapján önállóan, vagy más mellett keresetindítási jog, illetőleg jogorvoslati jog illeti meg, az ügyészi perbelépés (jogorvoslat) megfontolása céljából a bírósági iratokba betekinthet;
f) külön törvény felhatalmazása alapján az ügyész által közérdekből indítható polgári peres eljáráshoz az állami, a helyi önkormányzati és a kisebbségi önkormányzati szervek, a köztestületek és a gazdálkodó szervezetek vezetőitől iratok és adatok rendelkezésre bocsátását, továbbá felvilágosítás adását kérheti; a megkeresett szerv vezetője az ügyészi felkérésnek köteles az ügyész által kitűzött határidőn belül eleget tenni.”
(4) Az Ütv. 10. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A helyi bíróságon ügyészségi titkár is képviselheti a vádat, kivéve, ha a terheltet fogvatartják.”
7. § Az Ütv. 11-12. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„11. § Az ügyész az ezen fejezetben írt felügyeleti tevékenysége során bármely időpontban
a) ellenőrizheti a büntetés-végrehajtási intézetekben és a nyomozó hatóságoknál
aa) az őrizetbe vétel,
ab) az előzetes letartóztatás,
ac) a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés,
ad) a szabadságvesztés,
ae) az idegenrendészeti őrizet,
af) a szabálysértési és a pénzbírságot helyettesítő elzárás, valamint
ag) a nyomozó hatóságok előállító helyiségeiben foganatosított személyes szabadságkorlátozás
törvényességét; a büntetés-végrehajtási szerveknél, a nyomozó hatóságoknál megtekintheti a fogvatartás körülményeit és rendjét szabályozó utasításokat, a fogvatartási iratokat;
b) ellenőrizheti a javítóintézetekben az előzetes letartóztatás foganatosításának, valamint a javítóintézeti nevelés végrehajtásának törvényességét;
c) ellenőrizheti az illetékes szerveknél a büntetések és az intézkedések végrehajtására vonatkozó jogszabályok megtartását, így különösen
ca) a közérdekű munka,
cb) a pénzbüntetés,
cc) a mellékbüntetések,
cd) a kényszergyógyítás végrehajtását, továbbá
ce) a feltételes szabadságra bocsátás, a pártfogó felügyelet, az utógondozás,
cf) a bűnmegelőzési ellenőrzés,
cg) a bűnügyi és körözési nyilvántartás, valamint
ch) a lakhelyelhagyási tilalom keretében elrendelt házi őrizet, és
ci) az idegenrendészeti közösségi szálláshelyeken a kijelölt kötelező tartózkodás foganatosításának
törvényességét, megtekintheti a fogvatartás körülményeit és rendjét szabályozó utasításokat, a fogvatartási iratokat;
d) meghallgathatja a fogvatartottakat, illetve felülvizsgálhatja a büntetőügyben hozott határozatok végrehajtásával kapcsolatos panaszokat;
e) ellenőrizheti a fogvatartottakkal való bánásmód törvényességét, a végrehajtás alatt állók jogvédelmére vonatkozó rendelkezések érvényesülését.
12. § (1) A 11. § a)-c) pontjaiban meghatározott személyes szabadságot korlátozó büntetések, intézkedések és kényszerintézkedések végrehajtására illetékes szervek vezetői kötelesek az ügyésznek a törvények megtartására és a fogvatartás körülményeire vonatkozó rendelkezéseit teljesíteni. E szervek vezetői az ügyész utasításai ellen felettes szerveik útján előterjesztést tehetnek a felettes ügyészhez, melynek nincs halasztó hatálya.