(2) Az ügyész köteles nyomban szabadlábra helyezni azokat, akiket törvényes határozat nélkül vagy a határozatban megjelölt időponton túl tartanak fogva.

(3) Az ügyész a törvényben meghatározott esetben indítványt tesz, a büntetés-végrehajtással kapcsolatos bírósági eljárásban részt vesz, illetve részt vehet a tárgyaláson, illetve a meghallgatáson.

(4) Ha az ügyész a bíróság büntetés-végrehajtási igazgatási tevékenységével összefüggésben intézkedésre okot adó körülményt észlel, a jogszabályi rendelkezés érvényesülésének biztosítása érdekében a megyei (fővárosi) bíróság elnökének intézkedését kezdeményezi.”

8. § Az Ütv. a következő 12/A. §-sal egészül ki:

„12/A. § (1) Felügyeleti jogkörében az ügyész

a) a végrehajtás bármely kérdésében vizsgálatot tarthat, illetve az ellenőrzött szervet vizsgálat tartására kérheti fel,

b) a végrehajtásra illetékes szervek vezetőitől az ügyész iratok és adatok rendelkezésre bocsátását, illetőleg megküldését, továbbá felvilágosítás adását kérheti,

c) a végrehajtási szerveknél általános érvényű rendelkezés (intézkedés, utasítás stb.) kiadását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését kezdeményezheti.

(2) Az illetékes szerv vezetője az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt ügyészi felkérésnek köteles eleget tenni.”

9. § (1) Az Ütv. 13. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ügyész a törvényesség biztosítása érdekében az ügyészi törvényességi felügyelet során)

„e) megtekintheti az ügyészi törvényességi felügyelet körébe tartozó szervek általános érvényű rendelkezéseit és egyedi döntéseit, a törvényesség érdekében szükség esetén vizsgálatot tarthat, illetőleg az ellenőrzési vagy felügyeleti joggal felruházott szervet vizsgálat tartására kérheti fel; ezzel összefüggésben a szervek területére, helyiségeibe beléphet;”

(2) Az Ütv. 13. §-ának (3) bekezdésében „az (1) bekezdés” szövegrész helyébe „a (2) bekezdés” szövegrész lép.

10. § Az Ütv. 14. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a 14. § a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha az ügyész az óvást egyedi ügyben hozott jogerős rendelkezés ellen annak közlését követő egy éven túl nyújtja be, az óvás folytán tett intézkedés jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat nem sérthet, az (5) bekezdésben meghatározott esetek kivételével.

(4) Ha az ügyész az óvást egyedi ügyben hozott jogerős rendelkezés ellen annak közlését követő három éven túl nyújtja be, a (3) bekezdésben és a 17. § (5) bekezdésében meghatározott korlátokon túl az óvás folytán tett intézkedés - az (5) bekezdésben megállapított esetek kivételével - jogot nem korlátozhat vagy vonhat el, illetőleg kötelezettséget és joghátrányt nem állapíthat meg.

(5) Ha az ügyész az óvást egyedi ügyben hozott jogerős rendelkezés ellen annak közlését követő három éven túl nyújtja be, az óvás folytán tett intézkedés jogot korlátozhat vagy vonhat el - annak jóhiszemű szerzésére és gyakorlására tekintet nélkül -, illetőleg kötelezettséget és joghátrányt állapíthat meg, ha

a) az az ügy, amelyben a törvénysértő rendelkezést hozták, nem tartozik az ügyben eljárt szerv hatáskörébe, vagy

b) a szervnek az ügyben eljárt dolgozója a kötelességét a büntető törvénybe ütköző módon megszegte és ez a szerv rendelkezését befolyásolta, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki.

(6) Az egyedi határozatok vagy általános érvényű rendelkezések meghatározott fajtái ellen irányuló ügyészi óvást csak törvény zárhatja ki. Törvény a (3) és (4) bekezdésben megjelöltnél rövidebb időtartamot is megállapíthat az ügyészi óvás folytán tett intézkedések ott írt joghatása tekintetében.”

11. § Az Ütv. 17. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felügyelet során az ügyészt a 13-16. §-ban megállapított jogok illetik meg, óvást azonban a szabálysértési hatóság felettes szervéhez nem nyújthat be. Az óvást - ha azzal a szabálysértési hatóság nem ért egyet - külön törvény szerint a helyi bíróság bírálja el. Az ügyész továbbá kérdésfeltevési, nyilatkozat- és indítványtételi joggal részt vehet a szabálysértési ügyben tartott meghallgatáson.

(3) Az ügyész külön törvényben meghatározott szabályok szerint elbírálja a szabálysértési hatóság intézkedése és határozata ellen benyújtott panaszt, és ellenőrzi a szabálysértési hatóság eljárást megszüntető határozatának törvényességét.

(4) Az ügyésznek az elzárásra, a pénzbírságot helyettesítő elzárásra, illetőleg a szabadon bocsátásra, valamint a fogvatartás körülményeire vonatkozó, egyedi ügyekben adott utasításait az eljáró szervek teljesíteni kötelesek. Az ügyészség utasítása ellen az érintett szerv a felettes ügyészhez előterjesztéssel élhet. Az előterjesztésnek nincs halasztó hatálya.”

12. § Az Ütv. 18. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a 18. § jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:

„(2) Az ügyészség tudományos és kutató szerve az Országos Kriminológiai Intézet.”

13. § Az Ütv. 21. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az ügyészségi nyomozás teljesítésében az 5. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott hatóságok tagjai is részt vehetnek.”

14. § (1) Az Ütv. 21. §-ának (2) bekezdésében az „ügyészségi fogalmazók és ügyészségi nyomozók” szövegrész helyébe az „ügyészségi fogalmazók, ügyészségi nyomozók és ügyészségi ügyintézők” szövegrész lép.

(2) Az Ütv. 22. §-ának (1) bekezdésében „az ügyészségi fogalmazók és az ügyészségi nyomozók” szövegrész helyébe „az ügyészségi fogalmazók, az ügyészségi nyomozók és az ügyészségi ügyintézők” szövegrész lép.

(3) Az Ütv. 23. §-ában a „fogalmazót és nyomozót” szövegrész helyébe a „fogalmazót, nyomozót és ügyészségi ügyintézőt” szövegrész lép.

15. § Az Ütv. a következő 24/D. §-sal egészül ki:

„24/D. § (1) Ahol törvény az ügyésznek utasítási jogkört biztosít, az utasított szervek az utasításnak kötelesek eleget tenni.

(2) Az ügyész törvényben szabályozott eljárása során az eljárással érintett szerv, személy rendelkezése alatt álló területre, helyiségbe - ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály másként nem rendelkezik - igazolványa felmutatásával beléphet.”

16. § Az Ütv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § (1) Az ügyész köteles a hozzá beérkezett panaszokat (kérelmeket) késedelem nélkül megvizsgálni vagy megvizsgáltatni, törvénysértés esetén a szükséges intézkedéseket megtenni, és a panasz (kérelem) elintézéséről a panaszost (kérelmezőt) értesíteni.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a panasz (kérelem) elbírálása mellőzhető, ha azt nem jogosult terjesztette elő, illetőleg az ügyész a törvényben biztosított jogorvoslati kérelmet már elbírálta, vagy ha a panaszt a sérelmezett határozat közlésétől számított egy éven túl nyújtották be, és a késedelmet alapos indokkal nem igazolták. Erről a panaszost (kérelmezőt) értesíteni kell.”

17. § Az Ütv. mellékletének

a) 1. b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) A hivatalos személy elleni erőszak, valamint a hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt elkövetett rablás, amennyiben a cselekményt a bíróság, az ügyészség vagy a rendőrség állományába tartozó személy, illetve önálló bírósági végrehajtó vagy önálló bírósági végrehajtó-helyettes ellen követtek el. [Btk. 229. §, valamint 321. § (3) bek. d) pont, (4) bek. b)-c) pont]”,

b) 1. c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) A bírák, ügyészek, bírósági és ügyészségi titkárok, fogalmazók és ügyintézők, az ügyészségi nyomozók, valamint az önálló és a megyei bírósági végrehajtók és a végrehajtó-helyettesek, továbbá a közjegyzők és közjegyző-helyettesek által elkövetett bármilyen bűncselekmény, továbbá az ülnöknek az igazságszolgáltatással összefüggésben elkövetett bűncselekménye”;

c) 1. e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„e) A b) pontban felsoroltak vonatkozásában elkövetett vesztegetés [Btk. 253. §], a vezető beosztású vagy fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott más hivatalos személy által elkövetett vesztegetés [Btk. 250. § (2) bekezdés a) pontja és (3) bekezdésének második tétele] és a befolyással üzérkedés [Btk. 256. §-a (1)-(2) bekezdés]”.

II. Fejezet

Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosítása

18. § Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az alkalmazotti tanács (Országos Tanács) tagja (tisztségviselője) a 4. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott jogosultság gyakorlásával összefüggésben - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a munkáltató nyilvántartásaiba betekinthet, s minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely az ügyészségi alkalmazottak ügyészségi szolgálati viszonyával összefüggő szociális érdekeivel, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó szabályok megtartásával kapcsolatos. A munkáltató a betekintést és a tájékoztatást nem tagadhatja meg.”

19. § Az Üsztv.

a) 8. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „fellebbviteli főügyészségen” szövegrész helyébe a „Fellebbviteli Főügyészségen”,

b) 46/H. §-a (2) bekezdésének d) pontjában a „fellebbviteli főügyészség” szövegrész helyébe a „Fellebbviteli Főügyészség”

szövegrész lép.

20. § Az Üsztv. 10. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az ügyészi tanács póttagjának kell tekinteni, aki az érvényesen leadott szavazatok legalább húsz százalékát megszerezte. Ha az ügyészi tanács tagjának a megbízatása megszűnik, a kieső tag helyére az ügyészi tanácsba a megválasztott póttagok közül - az elért szavazatok sorrendjében - megfelelő számban tanácstagot kell behívni.”

21. § Az Üsztv. a 24. §-át követően a következő alcímmel és 24/A-24/C. §-sal egészül ki:

„Az Igazságügyi Minisztériumba és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalába beosztott ügyész

24/A. § (1) A legfőbb ügyész az ügyészt - hozzájárulásával és az igazságügyminiszter egyetértése esetén - beoszthatja az Igazságügyi Minisztériumba.