2001. évi XXXIII. törvény

a határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény módosításáról1

1. § A határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Hőr. tv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § (1) A határőrizet a Magyar Köztársaság államhatárának rendjét sértő vagy veszélyeztető cselekmények megelőzésére, felderítésére és megszakítására, valamint az államhatár átlépésének feltételeivel nem rendelkező személyek beutazásának és kiutazásának megakadályozására irányuló tevékenységek rendszere.

(2) A határőrizet az Európai Unió közrendjét, közbiztonságát sértő vagy veszélyeztető cselekményeknek a külső határon, továbbá a határterületen történő megelőzésére, felderítésére és megszakítására is irányul.”

2. § A Hőr. tv. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Magyar Köztársaság államhatárának vonalát a terepen elhelyezett határjelek jelölik. Az államhatár vonalára és a határjelek elhelyezkedésére vonatkozó földmérési adatokat nemzetközi határokmányok tartalmazzák.”

3. § A Hőr. tv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) E törvény alkalmazásában:

1. határterület: a határvonaltól számított az a területsáv, amelyet a Kormány rendeletében meghatározott települések közigazgatási területe alkot, továbbá a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtér, vasútállomás és kikötő (kikötőhely) külön-külön meghatározott területe, a nemzetközi forgalomban közlekedő, menet közbeni határforgalom ellenőrzésre kijelölt jármű;

2. államhatár őrzése: a Határőrségnek a határterületen folytatott szolgálati tevékenysége, amely az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető cselekmények megelőzésére, felderítésére és megszakítására irányul;

3. határvonal: az államhatár és a föld (víz) metszési vonala;

4. határátkelőhely: a közúti, vasúti határállomás, a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtér és kikötő (kikötőhely) - ideiglenes határnyitás esetén egyéb helyszín - azon területe, ahol a határforgalomban a személyek, a járművek, az okmányok és szállítmányok ellenőrzése és az államhatáron való átléptetése történik;

5. határfigyelőztetés: a Határőrségnek a határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartási rendszerében olyan jelzések elhelyezése, amelyek alapján a Határőrség - a határforgalom ellenőrzése során - a bűnüldöző hatóságok és a nemzetbiztonsági szolgálatok által meghatározott személyek, járművek, úti okmányok vagy egyéb tárgyak megfigyelésére, jelzésére, felfedésére irányuló, bírói engedélyhez nem kötött, rejtett tevékenységet végez;

6. határforgalom-ellenőrzés: a Határőrségnek a határforgalom számára megnyitott határátkelőhelyen vagy az ellenőrzésre kijelölt más helyen folytatott szolgálati tevékenysége, amely személyek, járművek és szállítmányok ellenőrzésére - ide nem értve a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvényben meghatározott vámellenőrzést -, jogszerű átléptetésére, továbbá az államhatár jogellenes átlépésének megakadályozására és a hatáskörébe tartozó más jogsértő cselekményeknek a megelőzésére, felderítésére és megszakítására irányul;

7. határkörözés: a külön jogszabályokban meghatározott nyilvántartásban szereplő (körözött) személyek, járművek, útlevelek, más okmányok és tárgyak határon történő felfedésére irányuló nyílt szolgálati tevékenység;

8. határrend: az államhatárral kapcsolatos nemzetközi szerződésekben és jogszabályban meghatározott jogok és kötelezettségek érvényesülése;

9. határút: az az út, illetőleg útszakasz, amelynek területén az államhatár vonala az út tengelyével megegyezően vagy azzal párhuzamosan halad;

10. határvíz: nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában mindazon természetes vagy mesterséges, felszíni vagy felszín alatti álló- vagy folyóvíz, amelyen az államhatár vonala halad, a határvonaltól a magyar partig terjedő szélességében, továbbá az államhatár által metszett vizek a határvonaltól számított 50 méter szélességben;

11. konfliktushelyzet: egy vagy több állam területén a határ közelében kialakult olyan fegyveres cselekmény, amely közvetlenül veszélyezteti az államhatár rendjét;

12. menekültügyi veszély: a szomszéd állam területéről emberek tömeges menekülése, amely közvetlenül veszélyezteti az államhatár rendjét;

13. részleges határzár: a határforgalom számára megnyitott határátkelőhelyen meghatározott személyek, járművek és szállítmányok körére kiterjedő átlépés tilalma (szüneteltetése);

14. teljes határzár: az államhatár egyes szakaszain a határforgalom számára megnyitott határátkelőhelyeken személyek, járművek és szállítmányok átléptetésének teljes szüneteltetése;

15. tranzitterület (zóna): a nemzetközi közforgalmú repülőtéren a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága által, a Határőrség Országos Parancsnokságával egyetértésben kijelölt terület, amely a légi jármű ajtajától a határforgalom-ellenőrzés vonaláig tart, és az utazó személyek várakozására szolgál.

(2) E törvény rendelkezéseit a közös határokon történő ellenőrzés fokozatos eltörléséről szóló, Schengenben, 1985. június 14-én létrejött Egyezmény végrehajtásáról rendelkező, Schengenben, 1990. június 19-én aláírt Egyezmény (a továbbiakban: Schengeni Végrehajtási Egyezmény) rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. E tekintetben:

a) a Schengeni Végrehajtási Egyezmény részes állama: amely tekintetében a Schengeni Végrehajtási Egyezmény életbe lépett és annak rendelkezéseit alkalmazhatja;

b) belső határ: a Magyar Köztársaság és a Schengeni Végrehajtási Egyezmény részes államának közös szárazföldi és vízi határszakasza, valamint a nemzetközi légi forgalom számára megnyitott repülőtér és kikötő belső járatok fogadására vagy indítására kijelölt területe;

c) külső határ: a Magyar Köztársaság szárazföldi és vízi határszakasza, repülőterei és kikötői, ha azok nem minősülnek belső határnak;

d) belső forgalomban részt vevő légi járat (a továbbiakban: belső légi járat): olyan légi jármű, amely kizárólag a Schengeni Végrehajtási Egyezmény valamely részes államának területéről érkezik vagy oda indul, feltéve, hogy az harmadik állam területén nem szakítja meg útját;

e) belső vízi járat: olyan vízi jármű, amely kizárólag a Schengeni Végrehajtási Egyezmény valamely részes államának területéről érkezik vagy oda indul, feltéve, hogy harmadik állam területén nem szakítja meg útját.”

4. § A Hőr. tv. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A belső határok átlépésekor a (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.”

5. § A Hőr. tv. 10. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi szöveg megjelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom - a magyar vagy a szomszédos állam illetékes hatóságainak eltérő rendelkezése hiányában - nem vonatkozik a belső határokon lévő határvizeken közlekedő vízi járatokra.”

6. § A Hőr. tv. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Azonos állam területén lévő vasútállomások között, de a másik állam területén áthaladó vasútvonalon az államhatár átlépésére és a közlekedésre (peage forgalom) nemzetközi szerződés rendelkezése az irányadó.”

7. § A Hőr. tv. 12. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Határőrségnek be kell jelenteni:)

„c) az államhatártól számított tíz kilométeren belül légi járművel végzett munkát, a megkezdése előtt legalább 24 órával.”

8. § (1) A Hőr. tv. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az államhatárt a nemzetközi szerződésben és a jogszabályban meghatározott feltételekkel - ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály kivételt nem tesz - kizárólag a forgalom számára megnyitott közúti, vasúti, vízi vagy légi határátkelőhelyen, a Határőrség és jogszabályban feljogosított más hatóságok ellenőrzése mellett szabad átlépni.”

(2) A Hőr. tv. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A légi járművön utazók úti okmányának és a határátlépés egyéb feltételeinek ellenőrzését a légi járműnek az ország területére történő leszállása után, illetőleg felszállása előtt kell végrehajtani.”

9. § A Hőr. tv. a következő 13/A. §-sal egészül ki:

„13/A. § (1) A Magyar Köztársaság államhatárát - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a belső határokon bárhol és bármely időpontban, ellenőrzés nélkül át szabad lépni.

(2) A közbiztonság és a közrend védelme, valamint a nemzetbiztonság érdekében a Kormány - a Schengeni Végrehajtási Egyezmény részes államaival történt egyeztetést követően - rendelettel előírhatja a belső határon az államhatár őrzését és a határforgalom ellenőrzését.

(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott intézkedés bevezetése nem tűr halasztást, a Kormány döntéséig arról a belügyminiszter rendelkezhet, és az intézkedés bevezetéséről a Schengeni Végrehajtási Egyezmény részes államait haladéktalanul tájékoztatja.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglalt intézkedést, valamint a határátlépés céljára kijelölt határátkelőhelyet, illetve a nyitva tartás rendjét közhírré kell tenni.”

10. § A Hőr. tv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § A Határőrség a Vám- és Pénzügyőrséggel együttesen, a Kormány által meghatározott keretek között engedélyezheti ideiglenes határátkelőhely megnyitását. A Határőrség ezzel kapcsolatos többletköltségeinek megtérítésére a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló törvényben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.”

11. § A Hőr. tv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) A légi jármű az államhatárt - a kijelölt légi be- és kilépő pontokon - a polgári repülésre vonatkozó nemzetközi szerződések és jogszabályok megtartásával lépheti át.

(2) A Magyar Köztársaság területére leszálló vagy onnan felszálló - nemzetközi forgalomban közlekedő - polgári és állami légi járművek, utasaik, valamint személyzetük határforgalom- és vámellenőrzés alá tartoznak.

(3) A repülőtér, illetőleg a külön jogszabályban meghatározott nem nyilvános le- és felszállóhely üzemben tartója a nemzetközi forgalomban közlekedő légi jármű határterületen kívül történő le- és felszállásának engedélyezése előtt - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - előzetesen köteles beszerezni a Határőrség, valamint a Vám- és Pénzügyőrség hozzájárulását.