(5) Az Ebtv. 30. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az OEP az egészségügyi szolgáltatások nyújtására - a külön törvényben meghatározott rendelkezések figyelembevételével - finanszírozási szerződést köt az adott szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel és felelősségbiztosítással rendelkező szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóval. Az OEP az alapellátás keretében finanszírozást nyújt, ha a tevékenységet végző szolgáltató a szolgáltatás végzésére jogosító működési engedéllyel és felelősségbiztosítással rendelkezik, és megfelel a jogszabályokban a finanszírozásra vonatkozóan meghatározott egyéb feltételeknek.”
(6) Az Ebtv. 31. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egészségügyi szolgáltatóval kötött finanszírozási szerződésben meg kell határozni)
„a) a lekötött kapacitáson nyújtandó szolgáltatásokat szakterületenkénti bontásban, a területi ellátási kötelezettség és a rendelkezésre állás megjelölésével, ideértve azt is, hogy az adott szolgáltatást saját maga vagy más egészségügyi szolgáltató igénybevételével nyújtja,”
(7) Az Ebtv. 31. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A finanszírozási szerződés mellékletét képezi)
„c) a b) pontban foglalt esetben a feladatot átadó nyilatkozata az egészségügyi miniszter rendeletében meghatározott minimum feltételek körébe tartozó tárgyi feltételeknek az egészségügyi szolgáltató részére történő térítésmentes rendelkezésre bocsátásáról. A tárgyi feltételek, illetve egy részének biztosítását az egészségügyi szolgáltató írásbeli megállapodásban átvállalhatja.”
(8) Az Ebtv. 83. §-a az alábbi s) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány)
„s) a méltányossági eljárások szabályainak”
(meghatározására.)
10. § (1) Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 19. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A kábítószernek, illetve pszichotróp anyagnak minősülő gyógyszer gyártásához, forgalomba hozatalához, forgalmazásához és e gyógyszerekkel folytatott nagykereskedelmi tevékenységhez a külön jogszabályban meghatározott hatóság engedélye is szükséges.”
(2) A Gytv. 23. §-a az alábbi új (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az e törvényben meghatározott hatósági feladatok ellátása során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései szerint kell eljárni.”
11. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. §-a a következő t) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„t) korlátozottan cselekvőképes beteg: akit a bíróság a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően általános jelleggel vagy az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett, valamint az a kiskorú személy, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen. Az ilyen személy egészségügyi ellátással kapcsolatos jognyilatkozataira - ha törvény kivételt nem tesz - a Ptk.-ban foglalt szabályok irányadóak.”
(2) Az Eütv. 10. §-a (4) bekezdésének utolsó mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„Kínzó, kegyetlen, embertelen, megalázó vagy büntető jellegű korlátozó intézkedést tilos alkalmazni. A korlátozó intézkedés csak addig tarthat, ameddig az elrendelés oka fennáll.”
(3) Az Eütv. 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben a beteg az egészségügyi intézményt bejelentés nélkül hagyja el, a kezelőorvos ezt a beteg egészségügyi dokumentációjában feltünteti, továbbá - ha a beteg állapota indokolja - az intézmény elhagyásának tényéről értesíti az illetékes hatóságokat, valamint cselekvőképtelen beteg esetén a törvényes képviselőt. Korlátozottan cselekvőképes beteg esetén a 16. § (1) bekezdés a) pontja szerint megnevezett személyt, ennek hiányában a törvényes képviselőt kell értesíteni.”
(4) Az Eütv. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezéseket a 16. életévét betöltött kiskorú személy esetén is alkalmazni kell.”
(5) Az Eütv. 16. §-a a következő új (6)-(7) bekezdésekkel egészül ki:
„(6) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezéseket a 16. életévét betöltött kiskorú személy esetén is alkalmazni kell.
(7) A (4) bekezdés rendelkezéseit a korlátozottan cselekvőképes beteg törvényes képviselője, illetve a korlátozottan cselekvőképes beteg által a 16. § (1) bekezdés a) pontja alapján megnevezett személy nyilatkozatára is alkalmazni kell.”
(6) Az Eütv. 24. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Cselekvőképtelen személy dokumentációjába való betekintési jog a 16. § (1)-(2) bekezdései szerinti személyt, korlátozottan cselekvőképes személy dokumentációjába való betekintési jog a beteget, illetve a 16. § (1) bekezdés a) pontja szerint megnevezett személyt, ennek hiányában a törvényes képviselőt illeti meg.”
(7) Az Eütv. 159. §-ának (4) bekezdése d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Kutatás cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes személyen kizárólag a következő feltételek együttes fennállása esetén végezhető:)
„d) a 16. § (1)-(2) bekezdései szerinti személy, illetve a korlátozottan cselekvőképes személy esetén a beteg - figyelemmel a 16. § (5) bekezdésben foglaltakra is - a beleegyezését adta.”
(8) Az Eütv. 192. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„192. § (1) Személyes szabadságában bármely módon (fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai módszerrel, illetve eljárással) csak a veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartású beteg korlátozható. A korlátozás csak addig tarthat, illetőleg olyan mértékű és jellegű lehet, amely a veszély elhárításához feltétlenül szükséges.
(2) A korlátozás elrendelésének oka a beteg önmaga, illetve mások életét, testi épségét, egészségét különösen veszélyeztető, környezetét súlyosan fenyegető, támadó magatartása lehet, továbbá ha a beteg engedély nélküli eltávozása másként nem akadályozható meg, valamint ha a beteg a vizsgálattal, gyógykezeléssel szemben aktív ellenállást tanúsít.
(3) A korlátozás elrendelésére és módjára a 10. § (4)-(5) bekezdései az irányadók. A korlátozásról az orvost haladéktalanul értesíteni kell, akinek 2 órán belül azt jóvá kell hagynia. Ennek hiányában a korlátozást haladéktalanul meg kell szüntetni.
(4) A korlátozás ideje alatt a beteg állapotát folyamatosan ellenőrizni kell, amely magában foglalja a fizikai, higiénés és egyéb szükségletek felmérését és ezeknek a beteg állapotának megfelelő kielégítését.
(5) A pszichiátriai betegekre vonatkozó korlátozó intézkedések alkalmazására, az időszakos ellenőrzésre, a gondoskodásra, ezek dokumentálására, valamint az elrendelés időtartamára vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.”
(9) Az Eütv. 219. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) A kórbonctani vizsgálat elvégzésétől a (2) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén - külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően - el lehet tekinteni az (1) bekezdés f)-g) pontjaiban meghatározott esetben is, ha az elhunyt még életében vagy hozzátartozója a halált követően írásban kérte a kórbonctani vizsgálat mellőzését.”
(10) Az Eütv. 247. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy)
„d) a népegészségügyi feladatok végrehajtása érdekében
da) az egyes szolgáltató tevékenységek folytatásának, valamint az ezek során felhasználásra kerülő anyagok és termékek gyártásával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos közegészségügyi követelményeket,
db) az építésügyért felelős, valamint a sajátos építményfajták szerint illetékes miniszterrel egyetértésben az építmények, egyéb létesítmények létesítésének, üzemeltetésének közegészségügyi és egészségvédelmi követelményeit,
dc) a lakosság egészségvédelmét biztosító egészségügyi határértékeket,
dd) az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a környezet-egészségügyi hatások vizsgálatára vonatkozó részletes szabályokat,
de) a nem szervezett keretben történő munkavégzés és munkakörülmények közegészségügyi követelményeit,
df) az egyes népegészségügyi, valamint járványügyi intézkedésekre vonatkozó részletes szabályokat, továbbá egyes terápiás készítmények minőségi követelményeit, illetve a minőség ellenőrzésének rendjét,
dg) a biztonságos oltóanyag-ellátás követelményeit”
(rendeletben állapítsa meg.)
(11) Az Eütv. 247. §-ának (2) bekezdése a következő új y)-z) pontokkal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy)
„y) a pszichiátriai betegekre vonatkozó korlátozó intézkedések alkalmazására, az időszakos ellenőrzésre, a gondoskodásra, ezek dokumentálására, valamint az elrendelés időtartamára vonatkozó részletes szabályokat,
z) a halottvizsgálatra és a halottakkal kapcsolatos orvosi eljárásra vonatkozó részletes szabályokat”
(rendeletben állapítsa meg.)
12. § (1) A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) 83. §-a a következő (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) A betegnek az Intézetbe történő befogadása napjától számított nyolcadik hónap folyamán az Intézet főigazgató főorvosa a beteg állapotára vonatkozó részletes kórrajz kivonatot megküldi a kényszergyógykezelés felülvizsgálatára illetékes bíróságnak [Be. 373. § (1) bek.]. Ezt az eljárást a kényszergyógykezelés megszüntetéséig évente, ugyanazon naptári hónapban meg kell ismételni.
(5) Ha a kényszergyógykezelést ideiglenes kényszergyógykezelés előzte meg és annak végrehajtását nem szakították meg, a (4) bekezdés szerinti időtartamot az ideiglenes kényszergyógykezelés megkezdésétől kell számítani, azonban a kórrajz kivonatot legkorábban a kényszergyógykezelést elrendelő ítélet jogerőre emelkedésétől számított hat hónap elteltével kell a bíróságnak megküldeni.”
(2) A Bv. tvr. 84. §-ának (2)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A kényszergyógykezelésre utalt betegre - a jogszabályban meghatározott eltérésekkel - a pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelésére kötelező irányadó szabályokat kell alkalmazni [az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 189-195. §]. Az intézkedés végrehajtása során biztosítani kell a beteg
a) felügyeletét,
b) szakellátásához szükséges megfelelő elhelyezését,
c) anyagi és egyéb egészségügyi ellátását,