2001. évi XXXVI. törvény

a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról1

Az Országgyűlés elismeri a köztisztviselőknek az államszervezet működésében eddig játszott jelentős szerepét. A jogállamiság alkotmányos elvének való maradéktalanabb megfelelés érdekében azonban a köztisztviselők képzettségének, a velük szemben támasztott szakmai és erkölcsi követelményeknek a további emelése szükséges. Ennek érdekében biztosítani kell, hogy érvényesüljön a köztisztviselők számadási kötelezettsége, a döntéshozatal nyíltsága, a köztisztviselők magatartásának becsületessége, a vezetők példamutatása, valamint a köz szolgálatában állók önzetlensége, befolyástól való mentessége, illetve a közügyek intézésének objektivitása.

Ugyanakkor az is elengedhetetlen, hogy e többletkövetelményekhez - ezekkel arányosan - többletjuttatások járuljanak.

Az Országgyűlés szükségesnek tartja, hogy a köztisztviselők egzisztenciális feltételei számottevően javuljanak. Ennek részeként indokolt, hogy a köztisztviselők életútja kiszámítható életpályává váljék.

Mindezek teljesülése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 1. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény hatálya a Miniszterelnöki Hivatal, a minisztériumok és országos hatáskörű szervek, központi hivatalok, minisztériumi hivatalok (a továbbiakban együtt: központi közigazgatási szerv) és területi, helyi szerve, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala és hatósági igazgatási társulása, közterület-felügyelete, a körjegyzőség (a továbbiakban együtt: képviselő-testület hivatala) köztisztviselőinek közszolgálati jogviszonyára terjed ki.

(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a köztársasági elnök hivatala, az Országgyűlés hivatala, az Alkotmánybíróság hivatala, az országgyűlési biztos hivatala, az Állami Számvevőszék, a Közbeszerzések Tanácsa, az Országos Rádió és Televízió Testület irodája, a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága köztisztviselői közszolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(2) A Ktv. 1. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A 22/A-22/B. § hatálya kiterjed a köztisztviselővel közös háztartásban élő házas-, illetve élettársára, gyermekére.”

(3) A Ktv. 1. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A közigazgatási szervnél köztisztviselőnek nem minősülő munkavállaló munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) E törvény alkalmazásában

a) köztisztviselő az (1) és (2) bekezdésben felsorolt szervek (a továbbiakban együtt: közigazgatási szerv) feladat- és hatáskörében eljáró vezető és ügyintéző, aki előkészíti a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, illetve - felhatalmazás esetén - a döntést kiadmányozza, szakértelemmel foglalkozik a rábízott feladatokkal összefüggő valamennyi kérdéssel, felelős saját tevékenységéért és munkaterületén a közigazgatási szerv állandó és időszakos célkitűzéseinek érvényesítéséért, a munkaköri leírásában részére megállapított, illetve a vezető által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végzi;

b) közigazgatási szerv az (1) és (2) bekezdésben felsorolt, valamint a 73. § (2) bekezdése alapján kiadott jegyzéken szereplő szerv;

c) pályakezdő köztisztviselő az, aki a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettségének megszerzését követően egy éven belül első foglalkoztatási jogviszonyként közszolgálati jogviszonyt létesít.

(8) A közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladat ellátására kizárólag közszolgálati jogviszony létesíthető.”

2. § A Ktv. 2. §-ának a), b) és d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény hatálya nem terjed ki)

„a) a vagyonnyilatkozat és az illetményrendszer kivételével, illetőleg a jogállásukról szóló törvényben meghatározott kivételekkel a miniszterelnökre, a miniszterre és a politikai államtitkárra azzal, hogy ha a miniszterelnök, a miniszter, illetve a politikai államtitkár országgyűlési képviselő, a vagyonnyilatkozatot az országgyűlési képviselőkre külön törvényben meghatározott szabályok szerint teszi meg;

b) törvény eltérő rendelkezésének hiányában a Honvédség, a Határőrség, a Rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a Tűzoltóság, a katasztrófavédelem, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás, a polgári védelem és a fegyveres biztonsági őrség szerveire;”

„d) a közhasznú munkavégzés, a közmunka, közcélú munkavégzés keretében foglalkoztatottra, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalóra.”

3. § A Ktv. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni

a) a 20/A. §, 23-30/B. §, 31. §, 32. § és 34-36. § kivételével a közigazgatási államtitkárra, helyettes államtitkárra - ha a jogállásukról szóló törvény másként nem rendelkezik -, valamint

b) a 20/A. §, 23-30/B. §, a 31/A-31/F. § és a 32-36. § kivételével a politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörbe kinevezett köztisztviselőre.”

4. § A Ktv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § Az önkormányzati képviselő-testület a juttatásokkal és támogatásokkal összefüggésben e törvény keretei között rendeletben szabályozza a szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásokat, szociális és kegyeleti támogatásokat.”

5. § A Ktv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § A közszolgálati jogviszony az állam, illetve a helyi önkormányzat, valamint a nevükben foglalkoztatott köztisztviselő között a köz szolgálata és munkavégzés céljából létesített különleges jogviszony, amelyben a munkavégzéssel szükségszerűen együtt járó kötelezettségeken és jogosultságokon túlmenően mindkét felet többletkötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg.”

6. § A Ktv. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkáltatói jogokat, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a közigazgatási szerv hivatali szervezetének (a továbbiakban: hivatali szervezet) vezetője, illetve a testület gyakorolja. Törvény eltérő rendelkezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlása vezető megbízású köztisztviselőre írásban átruházható. Az átruházott munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.”

7. § (1) A Ktv. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Közszolgálati jogviszony büntetlen előéletű, cselekvőképes és legalább középiskolai végzettséggel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető és tartható fenn. Jogszabály által meghatározott fontos és bizalmas munkakörre közszolgálati jogviszony csak azzal létesíthető, aki a munkakörre előírt, az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek megfelel. A jelentkezőnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy ezeknek a követelményeknek megfelel, és hozzájárul ahhoz, hogy ezt az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat ellenőrizze. Az ellenőrzéshez való hozzájáruláshoz a külön törvényben meghatározott hozzátartozó nyilatkozatát is csatolni kell. Ha az érintett úgy nyilatkozik, hogy a fontos és bizalmas munkakörrel együtt járó kötelezettségeknek nem kívánja magát alávetni, vele fontos és bizalmas munkakörre közszolgálati jogviszony nem létesíthető.”

(2) A Ktv. 7. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)-(5) bekezdés számozása (3)-(6) bekezdésre változik:

„(2) Ha a központi közigazgatási szerv alaptevékenysége körében felsőfokú iskolai végzettségű pályakezdő köztisztviselőt kíván alkalmazni, a közszolgálati jogviszony létesítéséhez az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túlmenően a köztisztviselőnek angol vagy francia vagy német nyelvből államilag elismert nyelvvizsgával kell rendelkeznie. Ha a központi közigazgatási szervnél betöltendő munkakör ellátásához az előbbiekben felsorolt nyelveken kívüli nyelv használata szükséges, akkor az e nyelvből meglévő, államilag elismert nyelvvizsga az angol, francia vagy német nyelvből meglévő nyelvvizsga helyett alkalmazási feltételként elfogadható.”

(3) A Ktv. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Jogszabály - vagy jogszabály által meghatározott esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója - a közszolgálati jogviszony létesítését az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően meghatározott iskolai végzettséghez, képesítéshez, illetve gyakorlati idő letöltéséhez, valamint egészségi és pszichikai alkalmassághoz kötheti.”

(4) A Ktv. 7. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A községi önkormányzat képviselő-testülete - jogszabály tiltó rendelkezésének hiányában - a munkakör betöltésére előírt képesítési előírások alól különösen indokolt esetben felmentést adhat. A felmentés időtartama nem haladhatja meg a képesítés megszerzéséhez szükséges időtartamot. A felmentés időtartamának eredménytelen eltelte esetén a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya megszűnik.

(6) Központi közigazgatási szerv alaptevékenysége keretében középiskolai végzettségű köztisztviselőt nem alkalmazhat. A közigazgatási szerv alaptevékenységének az alkalmazási és a képesítési követelmények szempontjából az minősül, amit jogszabály a szerv feladatkörébe utal, továbbá amit a miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője e körben alaptevékenységként határoz meg.”

(5) A Ktv. 7. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Köztisztviselői, főtisztviselői, vezetői kinevezés, vezetői megbízás - a 22/A. § (8) bekezdésének b)-h) pontjaiban felsorolt köztisztviselők esetében - csak annak adható, aki

a) az e törvényben meghatározott módon önmagára, valamint a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársára, gyermekére vonatkozóan a jogviszonya létesítésekor, valamint a 22/A. § (8) bekezdésében előírt időszakonként a 6. számú mellékletben meghatározott vagyonnyilatkozatot tesz,

b) vállalja, hogy a vagyonnyilatkozatban foglaltak ellenőrzése céljából történő személyes adat bekéréséhez a szükséges beleegyezést az e törvényben foglalt eljárások lefolytatása végett az arra illetékes szerveknek megadja,

c) megszerzi az a) pontban megjelölt hozzátartozók nyilatkozatát személyes adataik vagyonnyilatkozattal kapcsolatos - e törvényben meghatározott szervek általi kezeléséhez.”

8. § (1) A Ktv. 8. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Jegyzővé, körjegyzővé, megyei jogú város kerületi hivatalvezetőjévé, aljegyzővé (a továbbiakban együtt: jegyző) az nevezhető ki, aki]