2001. évi XXXVIII. törvény

a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény módosításáról1

1. § (1) A menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Met.) 2. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„b) menedékes (ideiglenes menedékben részesülő): a Magyar Köztársaság területére tömegesen menekülők olyan csoportjába tartozó külföldi, amelyet a Kormány vagy az Európai Unió erre felhatalmazott intézménye azért részesített ideiglenes menedékben, mert a külföldiek a hazájukból fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illetőleg az emberi jogok általános, módszeres vagy durva megsértése - így különösen kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód - miatt elmenekülni kényszerült;”

(2) A Met. 2. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) kísérő nélküli kiskorú: az a külföldi, aki 18. életévét még nem töltötte be - kivéve, ha a magyar jog szerint ezt megelőzően nagykorúvá vált -, ha jogszabály vagy szokás alapján felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett a Magyar Köztársaság területére, vagy a belépést követően maradt felügyelet nélkül, mindaddig, amíg ilyen személy felügyelete alá nem kerül;”

(3) A Met. 2. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„e) biztonságos harmadik ország: ahol a külföldi a Magyar Köztársaság területére érkezése előtt úgy tartózkodott, átutazott vagy továbbutazott, hogy kérelmére a Genfi Egyezmény alkalmazhatóságát elismerték, vagy az elismerés iránti kérelem benyújtására megvolt a lehetősége, de azzal nem élt; feltéve, hogy ezen ország jogszabályai és tényleges joggyakorlata biztosítja a menedékjogi kérelmek érdemi elbírálását, továbbá ebben az országban a külföldi nincs kitéve üldözésnek, kínzásnak, embertelen, illetőleg megalázó bánásmódnak, és ahonnan nem küldhető vissza olyan országba, ahol üldözésnek vagy emberi jogai megsértésének lenne kitéve;”

2. § A Met. 3. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés megjelölése (5) bekezdésre változik:

„(2) A családi együttélés biztosítása céljából menekültként kell elismerni az (1) bekezdés hatálya alá tartozó, menekültkénti elismerését kérő külföldi közvetlen családtagját is, ha

a) a kérelmet együttesen nyújtották be, vagy

b) a közvetlen családtag az elismerése iránti kérelmet az (1) bekezdés hatálya alá tartozó külföldi hozzájárulásával és az őt menekültként elismerő határozat meghozatala előtt nyújtotta be.

(3) Nem ismerhető el - családi együttélés biztosítása címén - menekültként az a közvetlen családtag,

a) akire nézve a Genfi Egyezmény 1. Cikk F. pontjában szereplő kizáró okok valamelyike fennáll;

b) akinek a Magyarországon való tartózkodása, tevékenysége nemzetbiztonsági érdeket sért, vagy a közbiztonságot súlyosan veszélyezteti, amennyiben ez a vélelem a Genfi Egyezmény 32. Cikk (2) bekezdése szerinti eljárás során megalapozottnak bizonyult.

(4) A menekült szülő kérelmére menekültként kell elismerni Magyarországon született kiskorú gyermekét.”

3. § A Met. 10. §-ának a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Megszűnik a menedékes jogállás, ha)

„a) a védelem időtartama lejárt, vagy a Kormány által megjelölt tény bekövetkezett;

b) a menedékes Magyarországon letelepedési engedélyt kapott;

c) a menedékest a menekültügyi hatóság menekültként elismerte;”

4. § A Met. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § A menedékeskénti elismerés visszavonható, ha a menedékes

a) a Magyar Köztársaság területét a menekültügyi hatóság hozzájárulása nélkül elhagyta vagy megkísérelte elhagyni;

b) a részére biztosított ellátásokat és támogatásokat írásbeli felszólításra azért nem vette igénybe, mert ismeretlen helyen tartózkodik;

c) a külön jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségét ismételten megszegte, illetőleg együttműködési kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megsértette; illetőleg

d) a menedékest a bíróság kiutasította.”

5. § A Met. 16. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A menekültkénti elismerését kérő)

„b) a hatósággal köteles együttműködni, így különösen: feltárni a menekülésének körülményeit, személyes adatait közölni és személyazonosságának tisztázását elősegíteni, okmányait átadni, tűrni csomagjának, ruházatának, járművének átvizsgálását, arcképmásának, továbbá - a 14. életévét betöltött külföldi esetében - ujjnyomatának rögzítését, valamint számot adni vagyonáról, jövedelméről;”

6. § A Met 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A menekültet, ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a magyar állampolgárokra vonatkozó jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik. A menekült köteles személyazonosító igazolványt kiváltani.”

7. § A Met. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § (1) A menedékeskénti elismerését kérő jogosult személyazonosításra alkalmas, magyarországi tartózkodásra és ellátásra jogosító okmányra, továbbá a törvényben és kormányrendeletben foglalt feltételek szerint szállásra és ellátásra.

(2) A menedékeskénti elismerését kérő

a) köteles a hatósággal együttműködni, így különösen: feltárni a menekülésének körülményeit, személyes adatait közölni és személyazonosságának tisztázását elősegíteni, okmányait átadni, tűrni csomagjának, ruházatának, járművének átvizsgálását, arcképmásának, továbbá - a 14. életévét betöltött külföldi esetében - ujjnyomatának rögzítését, valamint számot adni vagyonáról, jövedelméről;

b) az egészségügyi hatóság elrendelésére köteles magát alávetni egészségügyi szűrésnek - sürgős szükség esetén az egészségügyről szóló törvény alapján elrendelés hiányában is -, gyógykezelésnek, jogszabályban kötelezően előírt, valamint az egészségügyi hatóság által megbetegedési veszély esetén elrendelt hiányzó védőoltások pótlásának;

c) köteles az eljárás tartama alatt a befogadó állomáson, illetőleg a menekültügyi hatóság által kijelölt más szálláshelyen életvitelszerűen tartózkodni;

d) a befogadó állomáson való foglalkoztatás kivételével nem vállalhat munkát.”

8. § A Met. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § Nemzetközi kötelezettség hiányában a Kormány

a) rendelkezik arról, hogy mely területről érkező, illetőleg mely csoporthoz tartozó külföldieket kell menedékesként ideiglenes védelemben részesíteni, továbbá biztosítja ellátásuk és támogatásuk pénzügyi fedezetét;

b) megállapítja a védelem időtartamát, illetve azt a tényt, amely bekövetkezésének napjától a védelem megszűnik.”

9. § (1) A Met. 24. §-át megelőző cím és a 24. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„A menekültügyi szervek

24. § (1) A Belügyminisztérium központi menekültügyi szerve (a továbbiakban: központi menekültügyi szerv)

a) a menekültügyi eljárások tekintetében a külföldi menekültügyi hatóságokkal való kapcsolattartásra kijelölt szerv, eljár a menekültügyi hatósági ügyek átadásával és átvételével kapcsolatos ügyekben, az átvett ügyekben kijelöli az eljáró menekültügyi hatóságot;

b) elbírálja az I. fokú határozat ellen benyújtott fellebbezést;

c) kezeli a központi menekültügyi nyilvántartást;

d) működteti és felügyeli a befogadó állomásokat, üzemeltetésükre pályázat útján kiválasztott, a menekültek ellátásában szerepet vállaló szervezettel megállapodhat, megállapítja a befogadó állomáson tartózkodás szabályait;

e) végzi és összehangolja a menekültek és a menedékesek ellátásával, hazatérésével és továbbtelepülésével, a menekültek társadalmi beilleszkedésével kapcsolatos igazgatási feladatokat;

f) együttműködik a menekültügyben érdekelt állami szervekkel, valamint a nemzetközi menekültügyi és migrációs szervezetekkel, továbbá az érintett hazai társadalmi szervezetekkel és a menekültek szervezeteivel;

g) ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának az adott ország menekültügyi joggyakorlatáról kialakított véleménye figyelembevételével megállapítja, hogy mely országok felelnek meg a 2. § e) pontjában foglalt követelményeknek.

(2) A központi menekültügyi szerv területi szerve (a továbbiakban: menekültügyi hatóság) a Kormány által meghatározott illetékességi területén

a) ellátja az első fokú menekültügyi hatósági feladatokat;

b) jogosult a menekültügyi eljárás céljából a külföldi arcképmásának és a 14. életévét betöltött külföldi esetében ujjnyomatának rögzítésére, a kérelmező csomagjának, ruházatának, járművének átvizsgálására, továbbá, ha a kérelmező részére szálláshelyként magánlakást (magánterületet) engedélyezett, az életvitelszerű tartózkodás ellenőrzése céljából szemlét tarthat.”

10. § (1) A Met. 28. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A menekültügyi hatóság a jogszabályok keretei között együttműködik)

„b) a menekültek és a menedékesek ellátásában és támogatásában részt vevő, a menekültek társadalmi beilleszkedését segítő települési (fővárosi kerületi) önkormányzattal.”

(2) A Met. 28. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi szöveg megjelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) A helyi önkormányzat önként vállalt feladatként a menekülteknek és a menedékeseknek ellátásokat és támogatásokat nyújthat.”

11. § A Met. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § A menekült és a menedékes lakcíme, illetőleg szálláshelye szerint illetékes települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője gondoskodik a törvényben és kormányrendeletben meghatározott, illetőleg az önkormányzat által vállalt egyes ellátások folyósításáról.”

12. § (1) A Met. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„(1) A kérelmező az eljárásban személyesen vesz részt, meghallgatása kötelező.”

(2) A Met. 33. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A kísérő nélküli kiskorú érdekeinek képviseletére haladéktalanul eseti gondnokot kell kijelölni, és az eljárást soron kívül kell lefolytatni.”

13. § A Met. 35. §-a a következő d) ponttal egészül ki: