(A menekültügyi hatóság az eljárást megszünteti, ha a kérelmező)

„d) a 16. § a)-c) pontjában és a 19. § (2) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott kötelezettségét írásbeli felszólítás ellenére ismételten megszegte, vagy ismeretlen helyre távozott és ezzel az eljárás lefolytatását meghiúsította.”

14. § A Met. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36. § A Magyar Köztársaság területére tömegesen menekülők csoportjának tagjaként érkező kérelmező menedék iránti kérelmét a menedékeskénti elismerés iránti kérelemnek kell tekinteni. A menekültkénti elismerésre irányuló kérelmet a menedékeskénti elismerés megszűnéséig ismét be kell nyújtani.”

15. § A Met. 38. §-a a következő új (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés megjelölése (5) bekezdésre változik:

„(2) A menekültügyi hatóság a kérelem elutasításáról, illetőleg a menekültkénti vagy menedékeskénti elismerés visszavonásáról rendelkező határozatában az országban jogellenesen tartózkodó külföldit kiutasíthatja, ha van olyan ország, amely befogadja; illetőleg megállapítja a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény 43. § (1) bekezdésében meghatározott tilalom fennállását.

(3) Ha a külföldi az ország elhagyására irányuló kötelezettségének nem tesz eleget, a kiutasítást a menekültügyi hatóság székhelye szerint illetékes idegenrendészeti hatóság hajtja végre.

(4) Nem utasítható ki az a kérelmező, aki valószínűsíti, hogy abban az országban, amely befogadására köteles, kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak lenne kitéve.”

16. § A Met. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A határozat ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a határozat közlésétől számított 15 napon belül a menekültügyi hatóságnál kell benyújtani.

(2) A határozat bírósági felülvizsgálata iránti kérelmet - a bírósághoz címezve - a másodfokú határozat közlésétől számított 15 napon belül, az első fokú határozatot hozó menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A kérelem tárgyában kizárólagos illetékességgel a Fővárosi Bíróság a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül - nemperes eljárásban - dönt. A bíróság a határozatot megváltoztathatja.”

17. § A Met. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„42. § (1) Az idegenrendészeti hatóság köteles a külföldinek a Magyar Köztársaság területére nemzetközi légiforgalmi határátkelőhelyen való beléptetése előtt azonnal értesíteni a menekültügyi hatóságot, ha a külföldi arra hivatkozik, hogy menekültkénti elismerése iránti kérelmet kíván előterjeszteni.

(2) Ha az (1) bekezdés esetén benyújtott kérelem tárgyában a menekültügyi hatóság a rövidített eljárásra vonatkozó szabályok szerint jár el, a határozatot a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül kell meghozni.”

18. § A Met. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43. § (1) A kérelem nyilvánvalóan megalapozatlannak tekinthető, ha abból nem lehet megállapítani a 3. § (1) bekezdésében meghatározott ok fennállását, a következő indokok bármelyike miatt:

a) a kérelmező nem valószínűsítette nyilvánvalóan származási országában való üldöztetését vagy az attól való megalapozott félelmét;

b) a kérelem a hatóság szándékos megtévesztésén vagy a menekültügyi eljárással való visszaélésen alapszik;

c) van olyan, a kérelmező tekintetében biztonságos harmadik ország, amely visszafogadására köteles;

d) a kérelmező az Európai Unió tagállamának állampolgára.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak fennállása állapítható meg, ha a kérelmező az erre irányuló kérdés ellenére nem utal a hazájában fennálló üldöztetésre vagy az attól való megalapozott félelmére, a menedékkérés okát illetően a nyilatkozatot megtagadja, vagy nyilatkozata - az egészségi állapotából eredő ok kivételével - összefüggéstelen, ellentmondásos, illetőleg nem szolgáltat olyan magyarázatot, amely az üldöztetését valószínűsíti.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak fennállása állapítható meg, ha a kérelmező

a) személyes adataira, illetve az állampolgárságra, származási országára, továbbá a beutazás körülményeire vonatkozóan szándékosan hamis adatot közöl, vagy úti okmányát vagy személyazonosságának megállapítására alkalmas más okmányát a hatóság elől elrejti, megsemmisíti, illetve a személyazonosságának megállapítására irányuló eljárási cselekményeket szándékosan akadályozza;

b) személyazonosságának igazolására, illetőleg a beutazáshoz szándékosan hamis vagy meghamisított okmányt használ fel és az okmány valótlan tartalmához ragaszkodik;

c) elismerését a korábban benyújtott menedékjogi kérelme elutasítását követően azonos ténybeli alapon kéri;

d) jogszerűtlenül lépett a Magyar Köztársaság területére, és az idegenrendészeti kiutasítást megelőzően volt lehetősége a kérelem előterjesztésére, de azzal nem élt; vagy a menekültügyi hatóság a korábbi kérelem alapján ismételten az eljárást megszüntető határozatot hozott, és a kérelmező nem bizonyítja, hogy a megszüntető határozat meghozatalához vezető magatartását rajta kívül álló okok idézték elő;

e) szándékosan elmulasztotta annak közlését, hogy korábban kérelmet nyújtott be az Európai Unió valamely tagállamában, különösen, ha az eljárásban hamis személyazonosságot használ;

f) kérelmét korábban az Európai Unió egy másik tagállamában a Genfi Egyezményben foglalt eljárási követelmények és garanciák figyelembevételével elutasították.

(4) A kérelmet nem lehet nyilvánvalóan megalapozatlannak tekinteni a kérelmező személyazonosságának bizonyítása hiányában, ha a kérelmező a személyazonosság megállapításához szükséges adatokat a valóságnak megfelelően közölte, az adatok megállapításához szükséges eljárást elősegítette, és vele szemben a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak nem állapíthatók meg.”

19. § A Met. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„44. § Rövidített eljárásban kell a kérelmező menekültkénti elismerésére irányuló kérelmét elbírálni, ha a kérelem a 43. § (1) bekezdése alapján nyilvánvalóan megalapozatlan.”

20. § A Met. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„45. § A rövidített eljárásban - a repülőtéren lefolytatott rövidített eljárás kivételével - a határozatot a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül kell meghozni.”

21. § A Met. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„49. § Az Országgyűlés

a) a központi menekültügyi szerv és területi szervei működésének, dologi kiadásainak,

b) a befogadó állomások és más szálláshelyek fenntartási, létesítési, fejlesztési költségeinek,

c) a nemzetközi menekültügyi és migrációs szervezetek tagságával járó tagsági díj és hozzájárulás,

d) az eljárással összefüggő költségeknek, így különösen: a személyazonosítás, az adatnyilvántartás és adatkezelés, a tolmács, a szakértő, az utaztatás költségeinek, továbbá

e) az egyes ellátások és támogatások költségének megtérítésével összefüggő kiadások

fedezetét a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény Belügyminisztérium fejezetében biztosítja.”

22. § A Met. 50. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nyilvántartásban kezelt adatok tekintetében adatkezelő és adatfeldolgozó a központi menekültügyi szerv, az 51. § (1) bekezdésének h) pontjában foglalt adat tekintetében adatfeldolgozó a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény alapján kijelölt szerv.”

23. § (1) A Met. 51. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„h) a 14 éven felüliek ujjnyomatát.”

(2) A Met. 51. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nyilvántartás tartalmazza a törvényben és kormányrendeletben meghatározott ellátás biztosítása érdekében és a támogatás megállapítására való jogosultság megállapítása céljából a külföldi jövedelmi, vagyoni helyzetére vonatkozó olyan adatokat, amelyeket az érintett nyilatkozata, az általa szolgáltatott irat, vagy az illetékes adóhatóság, illetőleg a társadalombiztosítási szerv adatszolgáltatása tartalmazott.”

(3) A Met. 51. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés megjelölése (4) bekezdésre változik:

„(3) Az ujjnyomat levételének és tárolásának célja a kérelmezők azonosítása és a többszöri kérelem benyújtásának megállapítása.”

24. § (1) A Met. 54. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárás lefolytatásához adatokat igényelhet)

„a) a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény alapján, az ott meghatározott nyilvántartásokból;”

(2) A Met. 54. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„d) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból;”

(3) A Met. 54. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„e) nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a külföldi bűnüldöző, idegenrendészeti és menekültügyi szervektől, illetőleg ilyen nemzetközi szervezetektől.”

25. § A Met. 58. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A központi menekültügyi szerv nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján - a külföldi származási országa kivételével - más államok illetékes szerveinek és az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztosságának kérelmére, továbbá a menekültügyi eljárás átadása keretében közöl minden olyan információt, amely szükséges a menedék iránti kérelem elbírálásához, feltéve, hogy az adatkérőnél a személyes adatok védelme biztosított.”

26. § (1) A Met. 60. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

„d) a menekültügyi eljárásoknak a külföldi menekültügyi hatóságokkal történő átadás-átvételére vonatkozó eljárás részletes szabályait;”

(2) A Met. 60. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

„e) a központi menekültügyi szerv területi szervének székhelyét és illetékességi területét.”

27. § A Met. a következő 62. §-sal egészül ki:

„62. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: