2001. évi XXXIX. törvény
a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról1
Az Országgyűlés a jogállamiság és az emberi jogok védelme iránti elkötelezettségétől vezérelve, a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeinek teljesítése, továbbá a Magyar Köztársaság belső rendjének és közbiztonságának védelme érdekében a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) E törvény szabályozza a külföldiek beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos ügyekben (a továbbiakban együtt: idegenrendészeti ügy) a jogokat és kötelezettségeket, a magyar hatóságok feladat- és hatáskörét, valamint az idegenrendészeti eljárások rendjét.
(2) Idegenrendészeti ügyben - az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott hatáskörükben - a következő idegenrendészeti hatóságok járnak el:
a) a központi idegenrendészeti hatóság (a továbbiakban: Hivatal);
b) a Hivatal területi szerve (a továbbiakban: területi idegenrendészeti hatóság);
c) a Határőrség idegenrendészeti szerve;
d) a vízum kiadására feljogosított külképviselet és a Külügyminisztérium.
2. § (1) E törvény alkalmazásában
a) külföldi: a nem magyar állampolgár és a hontalan;
b) hontalan: akit saját törvényei szerint egyetlen állam sem ismer el állampolgárának;
c) az Európai Gazdasági Térség állampolgára (a továbbiakban: EGT állampolgár): aki az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam állampolgárságával rendelkezik;
d) harmadik ország állampolgára: aki nem állampolgára az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállamnak;
e) családtag: ha e törvény másként nem rendelkezik, a külföldi házastársa, eltartott leszármazottja, az örökbe fogadott gyermeke, nevelt gyermeke, a házastárs gyermeke, kiskorú esetén a szülő, továbbá a külföldi és a házastárs eltartott felmenője;
f) kísérő nélküli kiskorú: az a külföldi - az EGT állampolgár kivételével -, aki 18. életévét még nem töltötte be, kivéve, ha a magyar jog szerint ezt megelőzően nagykorúvá vált, ha a jogszabály vagy szokás alapján felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett a Magyar Köztársaság területére, vagy a belépést követően maradt felügyelet nélkül, mindaddig, amíg ilyen személy felügyelete alá nem kerül;
g) befogadott: aki hazájába - hontalan esetén a szokásos tartózkodási helye szerinti országba - átmenetileg azért nem küldhető vissza, mert ott halálbüntetésnek, kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak lenne kitéve, és nincs olyan biztonságos harmadik ország, amely befogadja;
h) érvényes úti okmány: az arra jogosult külföldi hatóság által kiállított és a Magyar Köztársaság által elismert, időbeli és területi érvényességgel rendelkező útlevél; vagy nemzetközi szerződés, illetőleg jogszabály alapján külföldre utazásra jogosító más igazolvány vagy irat, amely birtokosának személyazonosságát és állampolgárságát (hontalanságát) igazolja;
i) visszafogadási egyezmény: személyeknek az államhatáron történő átadás-átvételéről, hatósági kísérettel történő átszállításának, illetve átutazásának engedélyezéséről szóló nemzetközi szerződés.
(2) A magyar állampolgárság igazolásáig külföldinek kell tekinteni azt a természetes személyt, akinek Magyarországon nincs bejelentett lakóhelye, és személyazonosságának igazolására külföldi állam által kiállított érvényes úti okmányát használja fel. A magyar állampolgárság igazolása esetén az idegenrendészeti eljárást meg kell szüntetni, de a külföldiek úti okmányának elvételére vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.
(3) E törvényt a diplomáciai vagy egyéb személyes mentességet élvező, illetőleg nemzetközi szerződésben meghatározott célból beutazó külföldire akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik.
(4) E törvény hatálya nem terjed ki e jogállásnak fennállásáig arra a külföldire, akit a menekültügyi hatóság menekültként vagy menedékesként elismert, kivéve, ha a külföldi letelepedési engedély iránti kérelmet nyújtott be.
3. § (1) A külföldi beutazása, tartózkodása és kiutazása az e törvényben meghatározott rendelkezések szerint korlátozható. A Magyar Köztársaság területén törvényesen tartózkodó külföldit e törvény keretei között megilleti a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának a joga és az utazás szabadsága.
(2) A külföldi a magyarországi tartózkodása alatt köteles a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét tiszteletben tartani, jogszabályait megtartani és a magyar hatóságok intézkedéseinek eleget tenni.
(3) A külföldi köteles az e törvényben meghatározott, az eljáráshoz szükséges okmányokat, adatokat és igazolásokat a magyar hatóság eljáró képviselőjének rendelkezésére bocsátani.
(4) A magyar hatóság eljárása során köteles a külföldit az e törvényben biztosított jogairól és kötelezettségeiről, különösen jogorvoslati jogáról, kártalanítási igényéről, valamint jogai érvényesítésének módjáról az általa értett nyelven tájékoztatni.
II. Fejezet
A BEUTAZÁS ÉS A TARTÓZKODÁS SZABÁLYAI
4. § (1) A beutazás és a tartózkodás akkor engedélyezhető, ha a külföldi megfelel a következő feltételeknek:
a) rendelkezik érvényes úti okmánnyal vagy a 7. § (2) bekezdésben meghatározott tartózkodásra jogosító engedéllyel;
b) rendelkezik - a (4) és (5) bekezdésben meghatározottak kivételével - a beutazáshoz szükséges érvényes vízummal;
c) tovább- vagy visszautazáshoz szükséges érvényes vízuma van;
d) a beutazáshoz, tartózkodáshoz - beleértve az egészségügyi ellátást is - és a kiutazáshoz szükséges, külön jogszabályban meghatározott mértékű anyagi fedezettel rendelkezik;
e) nem áll kiutasítás, illetőleg beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt, valamint
f) beutazása nem veszélyezteti az EGT valamely tagállamának közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát, illetőleg a tagállam nemzetközi kapcsolatait.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában a beutazás csak humanitárius megfontolásból, nemzeti érdekből vagy nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség teljesítése céljából engedélyezhető.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben csak a Magyar Köztársaság területére érvényes korlátozással lehet a vízumot kiadni.
(4) Nemzetközi szerződés vagy jogszabály alapján a külföldi vízum nélkül utazhat be, és az első belépés időpontjától számított hat hónap alatt legfeljebb kilencven napig tartózkodhat külön engedély nélkül a Magyar Köztársaság területén, feltéve, hogy rendelkezik a tartózkodáshoz szükséges feltételekkel.
(5) Iskolai kirándulás keretében, tanulócsoport tagjaként jogszabályban meghatározott hitelesített okmánnyal, úti okmány és vízum nélkül utazhat be a Magyar Köztársaság területére az EGT valamely tagállamának területén jogszerűen tartózkodó, ott alap- vagy középfokú oktatási intézményben tanuló harmadik ország állampolgára.
(6) A belügyminiszter fontos közérdekből, így különösen: közegészségügyi okból, járványveszély megelőzése érdekében, vagy katasztrófa bekövetkezése esetén a beutazási feltételek teljesítése alól felmentést adhat.
5. § (1) A beutazáshoz és tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezet igazolható:
a) magyar vagy magyarországi pénzintézetnél átváltható külföldi fizetőeszközzel;
b) érvényes meghívólevéllel;
c) a külföldit magyarországi pénzintézetnél készpénz felvételére jogosító okirattal (bankszámlaszerződés, betétkönyv stb.);
d) magyarországi kereskedelmi forgalomban elfogadott készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel (csekk, hitelkártya stb.);
e) utazási iroda útján lefoglalt és kifizetett szálláshely és ellátás meglétével;
f) más hitelt érdemlő módon.
(2) A kiutazás anyagi fedezete az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a tovább-, illetőleg a visszautazáshoz szükséges érvényes menetjeggyel vagy a külföldi jogszerű használatában lévő és megfelelő módon biztosított közlekedési eszközzel is igazolható.
6. § (1) A magyar állampolgár, a törvény hatálybalépése előtt kiadott érvényes bevándorlási engedéllyel (a továbbiakban: bevándorlási engedély) vagy letelepedési engedéllyel, illetőleg tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi természetes személy, illetőleg magyar, vagy Magyarországon székhellyel rendelkező külföldi jogi személy által, az előírt formanyomtatványon kiállított meghívólevél akkor fogadható el az anyagi fedezet igazolásaként, ha
a) a meghívó írásban kötelezettséget vállal arra, hogy a meghívott külföldi részére magyarországi tartózkodása alatt szállást biztosít, eltartásáról gondoskodik, továbbá - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - egészségügyi ellátásának, valamint kiutazásának költségeit fedezi; és
b) azt a területi idegenrendészeti hatóság - ha jogszabály másként nem rendelkezik - hatósági hozzájárulását igazoló záradékkal látta el.
(2) A hatósági hozzájárulás megtagadása ellen az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint van jogorvoslatnak helye.
(3) A meghívó a meghívólevélben vállalt kötelezettsége elmulasztásával a másnak okozott kárt és költségeket köteles megtéríteni.
III. Fejezet
A BEUTAZÁSRA ÉS TARTÓZKODÁSRA JOGOSÍTÓ ENGEDÉLYEK
7. § (1) Ha jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a külföldi beutazásához, illetőleg tartózkodásához engedély szükséges.
(2) Beutazásra és tartózkodásra jogosító engedély:
a) a vízum;
b) a tartózkodási engedély;
c) a letelepedési engedély vagy a bevándorlási engedély.
(3) Az EGT tagállam illetékes hatósága által kiállított beutazási vagy tartózkodási engedély további külön engedély nélkül, a benne meghatározottak szerint jogosít beutazásra, átutazásra, illetőleg tartózkodásra.
(4) Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás alapján a külföldi magyarországi tartózkodásra jogosult.
(5) A tartózkodási, illetőleg a letelepedési engedély, valamint az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás az érvényességi ideje alatt a külföldi személyazonosságát és tartózkodási jogosultságát közhitelesen igazolja.
Vízum
8. § (1) A vízum beutazásra, átutazásra, az abban meghatározott célú és időtartamú tartózkodásra, valamint kiutazásra jogosító engedély.
(2) A vízumot területi korlátozással vagy területi korlátozás nélkül lehet kiadni.
(3) A vízumot akkor lehet kiadni, ha a külföldi eleget tesz a 4. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.