(4) A vízum kiadásának megtagadásáról szóló határozat ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs.

(5) Ha a vízumkiadó hatóság a vízumot területi korlátozással adta ki, erről az EGT tagállamait értesíti.

9. § (1) A vízum a beutazás és tartózkodás céljától függően:

a) repülőtéri tranzitvízum: amely a repülőtér nemzetközi zónájába történő belépésre és ott a célállamba közlekedő járat indulásáig való tartózkodásra jogosít („A” típusú vízum);

b) átutazóvízum: amely - egyszeri vagy többszöri - alkalmanként öt napot meg nem haladó átutazásra jogosít („B” típusú vízum);

c) rövid időtartamú beutazóvízum: amely hat hónapon belül egyszeri vagy többszöri beutazásra, és megszakítás nélküli tartózkodás esetén a beutazástól számított legfeljebb kilencven napig, megszakítás esetén az első beutazás időpontjától számított hat hónapon belül, valamennyi beutazást figyelembe véve összesen kilencven napig terjedő tartózkodásra jogosít („C” típusú vízum);

d) tartózkodási vízum: amely egyszeri vagy többszöri beutazásra és kilencven napot meghaladó, de - a (3) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével - legfeljebb egy év időtartamú és meghatározott célú magyarországi tartózkodásra további külön engedély nélkül jogosít („D” típusú vízum).

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt többszöri beutazóvízum legfeljebb egy évig érvényes.

(3) A szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási vízum tizenkét hónapon belül legfeljebb hat hónapos folyamatos tartózkodásra jogosít.

(4) Ha a tartózkodási vízumot humanitárius megfontolásból adták ki, az legfeljebb hat hónapig terjedő tartózkodásra jogosít.

(5) A vízum érvényességi idején belül használható fel. A vízum érvényességi idejét a kiállítása napjától kell számítani.

10. § (1) A kiadott vízum érvénytelen, ha a külföldi beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll. Az érvénytelen vízumot meg kell semmisíteni, amely ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(2) A kiadott vízumot érvényteleníteni kell és meg kell semmisíteni akkor is, ha a külföldi a beutazáskor nem rendelkezik, vagy a tartózkodása során már nem rendelkezik a vízumkiadás egyéb feltételeivel, vagy a vízum kiadása e törvényben foglaltak megsértésével vagy tévedésből történt.

(3) Az érvénytelen vízum megsemmisítéséről a vízumot kibocsátó állam illetékes hatóságát értesíteni kell.

11. § (1) A vízumkérelmet az előírt formanyomtatványon a külföldi állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerint illetékes magyar külképviseleten személyesen kell benyújtani. A kérelem - a 12. §-ban foglalt vízum kivételével - rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény esetében kormányrendeletben meghatározott más vízumkiadó hatóságnál is benyújtható, valamint annak személyes benyújtása alól a vízumkiadó hatóság eltekinthet.

(2) A kérelemhez csatolni kell a beutazás és tartózkodás célját igazoló okmányokat is.

12. § (1) A külföldi, amennyiben nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a jogszabályban engedélyhez kötött munkavégzés vagy más jövedelemszerző tevékenység folytatása céljából csak tartózkodási vízummal utazhat be.

(2) A tartózkodási vízum iránti kérelem - az (1) bekezdésben meghatározott célból - akkor teljesíthető, ha a külföldi

a) munkavégzését az illetékes munkaügyi hatóság engedélyezte;

b) a külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről szóló törvény hatálya alá tartozik, és az ott meghatározott feltételeket teljesíti; illetőleg

c) a b) pont hatálya alá nem tartozó külföldi jövedelemszerző tevékenysége a Magyar Köztársaság számára gazdasági haszonnal jár, vagy tudományos, illetőleg kulturális értéket képvisel.

A tartózkodási engedély

13. § (1) Az érvényes tartózkodási vízummal Magyarországon tartózkodó külföldi kérelmére - a tartózkodási idő meghosszabbítása céljából - a területi idegenrendészeti hatóság tartózkodási engedélyt adhat ki.

(2) A magyarországi diplomáciai vagy konzuli képviseletek tagjainak a tartózkodási engedélyét a Külügyminisztérium adja ki és hosszabbítja meg.

(3) A tartózkodási engedély érvényessége a kérelemben foglalt időtartamig, de legfeljebb - a (4) és (5) bekezdésekben foglalt kivétellel - két évre szól, és alkalmanként - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - legfeljebb két évvel meghosszabbítható.

(4) Ha a tartózkodás célja munkavégzés vagy más jövedelemszerző tevékenység, a tartózkodási engedély első alkalommal legfeljebb négy évre adható ki.

(5) A felsőfokú tanulmányokat folytató, valamint a szakmai továbbképzésben vagy szakmai gyakorlaton részt vevő külföldi (a továbbiakban: diák) számára a tartózkodási engedély érvényességi ideje első ízben az egy évet nem haladhatja meg, és a tanulmányok, illetőleg a szakmai gyakorlat befejezéséig alkalmanként egy évvel hosszabbítható meg.

14. § (1) A magyar állampolgár, a tartózkodási, letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, továbbá a menekültként elismert külföldi Magyarországon tartózkodó házastársa, kiskorú gyermeke és a házastárs kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott gyermeket is) a családi együttélés biztosítása érdekében - kérelmére - tartózkodási engedélyre jogosult, ha

a) rendelkezik az e célra kiadott érvényes tartózkodási vízummal;

b) megélhetése a Magyarországon tartózkodó házastárs, illetve kiskorú esetében a szülő jövedelméből vagy vagyonából, illetve saját vagyonából biztosított;

c) rendelkezik teljes körű egészségbiztosítással vagy az egészségügyi ellátás igénybevételéhez megfelelő anyagi fedezettel;

d) a családi együttéléshez megfelelő lakhatási feltétel biztosított;

e) nem áll fenn törvényben meghatározott kizáró ok.

(2) A házastárs és a kiskorú részére kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje nem haladhatja meg a Magyarországon tartózkodó külföldi házastárs vagy szülő tartózkodási engedélye érvényességi idejét.

(3) Ha a házasságot a beutazást követően felbontják, a volt házastárs további tartózkodásra nem jogosult, kivéve, ha a házasságból származó kiskorú gyermek magyar állampolgár és a szülői felügyelet jogát a volt házastárs gyakorolja, vagy a tartózkodási engedély kiadásától számítva öt év már eltelt, és rendelkezik a további tartózkodáshoz szükséges feltételekkel.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak alkalmazásának van helye a házastárs halála esetében is.

(5) Ha a tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldinek Magyarországon gyermeke született, köteles a születés tényét a gyermek születésétől számított 30 napon belül bejelenteni. A gyermek részére a tartózkodási engedélyt az (1) bekezdésben meghatározott feltételek vizsgálata nélkül kell kiadni.

(6) Családegyesítés jogcímén kiskorúként beutazott, időközben nagykorúvá vált külföldi családegyesítés jogcímén akkor jogosult további tartózkodásra, ha a nagykorúság elérését megelőző öt év óta családegyesítés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezett és a további tartózkodás feltételei is biztosítottak.

15. § (1) A Hivatal és a területi idegenrendészeti hatóság a törvényben foglalt tartózkodási feltételek hiányában is - humanitárius megfontolásból - tartózkodási engedéllyel látja el:

a) a befogadottat;

b) azt a külföldit, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti vagy menedékeskénti elismerését kérte;

c) jelentős nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdekből a nemzetbiztonsági, illetőleg a bűnüldöző szerv indítványára azt a külföldit, illetve rá tekintettel más külföldi személyt, aki bűncselekmény felderítése érdekében a hatóságokkal - a bizonyítást jelentősen elősegítő módon - együttműködött;

d) azt a külföldit, akiről eljárásában megállapította, hogy hontalan;

e) aki a Magyar Köztársaság területén született és azt követően a magyar jog szerint érte felelős személy felügyelete nélkül maradt, feltéve, hogy magyar állampolgárságot, illetőleg más jogcímen tartózkodási jogosultságot nem szerzett.

(2) A befogadottat a tartózkodási engedéllyel rendelkezőknek, illetőleg a befogadottaknak külön törvényben biztosított jogok megilletik. A befogadott köteles személyazonosságának megállapítását elősegíteni, de a személyazonosság bizonyításának hiánya miatt a tartózkodási engedély kiadása nem tagadható meg.

(3) A befogadott kormányrendeletben meghatározottak szerint a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásra, illetőleg pénzbeli ellátásra és támogatásra jogosult, és a külföldiekre vonatkozó általános szabályok szerint vállalhat munkát.

16. § (1) A tartózkodási engedély kiadására, illetőleg meghosszabbítására irányuló kérelmet legkésőbb a jogszerű tartózkodás megszűnése előtt tizenöt nappal - az előírt formanyomtatványon - kell benyújtani.

(2) A kérelemben meg kell jelölni a külföldi természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát (hontalanságát), útlevelének egyéb adatait, iskolai végzettségét, foglalkozását, családi állapotát, a tartózkodás célját, helyét, anyagi fedezetét, indokait, illetőleg - ha magyarországi tartózkodása alatt külföldön nyilvántartott gépjárművet használ - a gépjármű forgalmi engedélyének adatait, valamint csatolni kell hatósági orvosi igazolást arról, hogy a külföldi nem szenved közegészséget veszélyeztető betegségben.

(3) A tartózkodási engedély iránti kérelmet a kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell elbírálni.

17. § (1) A tartózkodási engedély kiadása vagy a tartózkodási engedélyben foglalt tartózkodási idő meghosszabbítása megtagadható, ha a külföldi

a) a kérelem benyújtására előírt határidőt elmulasztotta és mulasztását kimenteni nem tudta;

b) a tartózkodásához és kiutazásához szükséges - jogszabályban meghatározott - feltételek fennállását nem tudja igazolni;

c) további tartózkodásának célját nem tudja igazolni;

d) közegészséget veszélyeztető betegségben szenved vagy magyarországi tartózkodása alatt az egészségügyre vonatkozó hatályos magyar jogszabályok előírásait nem tartja be; vagy

e) a külföldivel szemben idegenrendészeti kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésének feltételei fennállnak.

(2) A humanitárius megfontolásból kiadott tartózkodási engedély kivételével a tartózkodási engedély kiadását, illetőleg a tartózkodási engedélyben foglalt tartózkodási idő meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a tartózkodási engedélyt vissza kell vonni, ha a külföldi

a) kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll;

b) nem rendelkezik érvényes tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel;

c) tartózkodásának célja - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - megváltozott vagy meghiúsult.

(3) A tartózkodási engedély kivételesen meghosszabbítható, ha a tartózkodás célja gyógykezelés, családegyesítés vagy más különös méltánylást érdemlő rendkívüli eset miatt változott meg.