2001. évi XL. törvény
a hírközlésről1
Az Országgyűlés az információs társadalom hírközlési infrastruktúrájának továbbfejlesztése, valamint a fogyasztók biztonságos, megfelelő minőségű és árú hírközlési szolgáltatásokkal való ellátása érdekében, a hírközlési piac fejlődése, védelme, a verseny biztosítása, továbbá a hírközlési hálózatok hatékony együttműködésének biztosítása céljából a hírközlésről a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. Fejezet
A TÖRVÉNY HATÁLYA, ALAPELVEI
1. § (1) A törvény meghatározza:
a) a hírközlési piac működésének alapvető szabályait, a hírközléssel összefüggő tevékenységet végzők, a szolgáltatók, a felhasználók jogait és kötelezettségeit;
b) a hírközléssel kapcsolatos állami feladatokat, az állami feladatokat ellátó intézményrendszert, az állami és hatósági eljárások rendjét;
c) a hírközlési tevékenységgel, szolgáltatással összefüggő egyéb szabályokat, ha más jogszabály erről nem rendelkezik.
(2) E törvényt kell alkalmazni a Magyar Köztársaság területén végzett, illetőleg területére irányuló hírközlési tevékenységekre, illetőleg nyújtott vagy igénybe vett hírközlési szolgáltatásokra, valamint minden olyan tevékenységre, amelynek gyakorlása során rádiófrekvenciás jel keletkezik.
(3) E törvény hatálya alá tartozik
a) a (2) bekezdésben foglalt, vagy azzal összefüggő tevékenységet végző vagy szolgáltatást nyújtó természetes, illetőleg jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság,
b) a felhasználó,
c) a (2) bekezdésben foglalt tevékenységgel vagy a szolgáltatással érintett belföldi vagy külföldi természetes, illetőleg jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.
(4) E törvényt a kizárólag kormányzati, nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási, rendvédelmi, illetőleg védelmi igények kielégítését szolgáló - rendeltetésük szerint elkülönült - távközlő hálózatok (zártcélú hálózatok) tekintetében a rájuk vonatkozó külön törvényekkel és más jogszabályokkal összhangban, az azokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(5) A hírközlésre vonatkozó fogalmak meghatározását a 110. § tartalmazza.
2. § (1) A törvény célja:
a) a hírközlési szolgáltatások - mint közérdekű szolgáltatások - elérhetőségének és nemzetközi szerződéseinkkel összhangban levő szabad forgalmának biztosítása, ideértve a határokon átnyúló szolgáltatásokat is;
b) az információs társadalom hírközlési infrastruktúrájának fejlődését elősegítő, kiszámítható, átlátható, használt technológiától független, a versenysemlegességet csak indokolt mértékben korlátozó keretjellegű szabályozás megteremtése;
c) a hírközlési verseny fejlődésének elősegítése;
d) a társadalom egésze érdekében meghatározott hírközlési szolgáltatásokhoz való egyetemes hozzáférés lehetővé tétele;
e) a piaci résztvevők szabadságát, jogait, kötelezettségeit, esélyegyenlőségét, érdekérvényesítési lehetőségét és új szereplők piacra lépését biztosító mechanizmusok kialakítása, a jelentős piaci erővel rendelkezők befolyásának - a hatékony versenypiac kialakulásához és fenntartásához szükséges mértékű - differenciált ellensúlyozása;
f) a fogyasztók érdekeinek védelme a hírközlési piac valamennyi szereplőjével fenntartott kapcsolataikban;
g) a hírközléssel összefüggő adatvédelem elősegítése, illetőleg megvalósítása;
h) a környezetvédelmi követelmények érvényesítése a hírközléssel összefüggésben;
i) a korlátos erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás;
j) az Európai Közösség szabályozásával való összeegyeztethetőség biztosítása, a magyar hírközlési piac integrációjának elősegítése a közösség piacába;
k) a nemzetközi kötelezettségek teljesítése, továbbá
l) a hírközlés állami feladatai ellátásával, ezen belül a hírközlés biztonságával, a veszélyhelyzeti felkészítés rendjével kapcsolatos alapvető szabályok meghatározása.
(2) A hírközlési tevékenységet végzőknek az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek, illetőleg szolgáltatások nyújtása során együtt kell működniük.
MÁSODIK RÉSZ
A HÍRKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRA, ILLETŐLEG TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
II. Fejezet
A HÍRKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁSOK MEGKEZDÉSÉNEK FELTÉTELEI
Jogosultság hírközlési szolgáltatás nyújtására
3. § (1) Hírközlési szolgáltatást a 70. § (3) bekezdés szerinti hatósághoz történt bejelentés alapján bármely természetes, illetőleg jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság nyújthat, a (2) és (3) bekezdés szerinti kivétellel, illetőleg a 4. §-ban foglalt korlátozásokkal.
(2) Az országos és körzeti rádió- és televízió-műsor szétosztását, valamint szórását (a szakosított műsorszolgáltatás kivételével) erre a távközlési szolgáltatás végzésére alapított koncessziós társaság, valamint az állam által, külön jogszabályban meghatározott feltételekkel e célra alapított gazdálkodó szervezet végezheti.
(3) Az egyetemes postai szolgáltatási körbe tartozó, az egyetemes szolgáltatón kívüli szolgáltató által nyújtott szolgáltatás külön jogszabályban meghatározott tartalmú és eljárásban kiadott engedély alapján nyújtható.
Egyes hírközlési szolgáltatások megkezdésének és végzésének sajátos feltételei
4. § (1) Kábeles műsorelosztási szolgáltatást - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - csak jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság végezhet.
(2) Kábeles műsorelosztási szolgáltatás végzésére jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó is jogosult abban az esetben, ha szolgáltatási területén az előfizetői (együttes előfizetői) létszám az ötezret nem éri el. Az ötezredik előfizetői szerződés megkötését követő hat hónapon belül a szolgáltató köteles eleget tenni az (1) bekezdésben foglaltaknak.
(3) Ha a 25. § (2) bekezdés a) pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató kábeles műsorelosztási szolgáltatást kíván nyújtani, erre külön gazdálkodó szervezetet kell létrehoznia.
(4) Nem létesíthet, illetve nem szerezhet rendelkezési jogot a saját, illetve egymás távközlő hálózatával párhuzamos, műsorelosztási tevékenységre alkalmas kábeles hálózaton a harmincezres népességszám alatti települések kivételével
a) a 25. § (2) bekezdés a) pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató;
b) az olyan gazdálkodó szervezet, melyben a párhuzamos hálózattal rendelkező, a) pont szerinti szervezet közvetve vagy közvetlenül befolyásoló részesedéssel rendelkezik.
A hírközlési szolgáltatás bejelentése
5. § (1) A hírközlési szolgáltatást annak megkezdése előtt harminc nappal, nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni a hatóságnál.
(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell legalább:
a) a bejelentő, valamint képviselője nevét (cégnevét), címét (székhelyét);
b) a nyújtani kívánt szolgáltatás megnevezését, statisztikai jelzőszámát, leírását;
c) azon földrajzi terület meghatározását, melyen a szolgáltatást nyújtani kívánja;
d) annak meghatározását, hogy a szolgáltatást mely felhasználói kör számára kívánja nyújtani;
e) annak meghatározását, hogy a szolgáltatást milyen tárgyi feltételekkel kívánja nyújtani.
(3) Ha a szolgáltatás tekintetében szükséges, a bejelentéshez csatolni kell a (2) bekezdésben foglaltakon túl
a) annak megjelölését, hogy mely - a 7-8. §-ban foglaltaknak megfelelő - berendezések útján lehet a szolgáltatást igénybe venni;
b) a szolgáltató nyilatkozatát arról, hogy e törvény szerint milyen - a 10-11. § szerinti - engedélyek szükségesek a szolgáltatás nyújtásához;
c) a szolgáltatással kapcsolatos általános szerződési feltételeket, ha külön jogszabály ennek készítését írja elő;
d) a szolgáltatás tekintetében külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítéséről szóló nyilatkozatot, vagy jogszabályi feltételek hiányában a bejelentő által vállalt feltételeket;
e) a szolgáltatás megfelelőségére vonatkozó nyilatkozatot.
(4) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatások bejelentésének további tartalmi elemeit és mellékleteit külön jogszabály tartalmazza.
A bejelentés nyilvántartásba vétele
6. § (1) A hatóság a bejelentést nyilvántartásba veszi és a nyilvántartásba vétel tényéről értesíti a bejelentőt. A nyilvántartásba vételt megelőzően a hatóság ellenőrzi, hogy a bejelentésben foglaltak megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak.
(2) A nyilvántartásba vételt a hatóság abban az esetben tagadja meg, ha a bejelentő az e törvényben, illetve egyéb jogszabályokban meghatározott feltételeket nem elégíti ki. A szolgáltatás - a nyilvántartásba vétel megtagadása, illetve a (3)-(5) bekezdés szerinti eset kivételével - a bejelentéstől számított harminc nap elteltével abban az esetben is megkezdhető, ha a hatóság az (1) bekezdésben említett értesítést nem adja ki.
(3) Ha a szolgáltatáshoz a szolgáltató a 9. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó interfészekkel ellátott hálózatot vesz igénybe, a szolgáltatás legkorábban az interfészek bejelentését követő kilencven nap elteltével kezdhető meg, ha ez a (2) bekezdés szerinti határidőt követően esedékes.
(4) A műsorelosztási szolgáltatást végző szolgáltató a műsorelosztási szolgáltatást csak a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rtv.) szerinti nyilvántartásba vételt követően kezdheti meg.
(5) A 17. § (2) bekezdése szerinti országos tudakozó szolgáltatás nyújtását a bejelentéstől számított kilencven nap elteltével lehet megkezdeni, azonban a szolgáltatást a hatóságnak ebben az esetben is - a megtagadás esetét kivéve - a bejelentéstől számított harminc napon belül nyilvántartásba kell vennie. Ezt követően a tevékenység megkezdésének időpontjáig a távbeszélő, illetve mobil rádiótelefon szolgáltatók kötelesek az új országos tudakozó szolgáltató tekintetében is technikailag lehetővé tenni, hogy az előfizetők azt elérhessék.
(6) A hatóság törli a szolgáltatást a nyilvántartásból, ha annak nyújtását a szolgáltató a nyilvántartásba vételtől számított 180 napon belül nem kezdi meg, illetőleg ha a 85. § (1) bekezdése szerinti jogerős és végrehajtható határozatával megtiltotta a szolgáltatás nyújtását. A szolgáltató köteles tájékoztatni a hatóságot, ha a szolgáltatás nyújtását a bejelentés ellenére 180 napon belül nem kezdi meg.