(7) Egyes rádiószolgálatok állomásait csak jogszabályban előírt vizsgán kezelői jogosítványt szerzett személy kezelheti.
(8) Ha a frekvenciagazdálkodó hatóságok a rádióengedélyt az (5) és (6) bekezdésben meghatározott esetek miatt nem hosszabbítják meg, akkor a rádióengedély jogosítottját kártalanítás nem illeti meg.
(9) Idegen honosságú rádióengedélyek magyarországi elismerésének feltételeit külön jogszabály állapítja meg.
(10) Jogutódlás esetében a frekvenciahasználat a frekvenciagazdálkodó hatóságokhoz - a jogutódlástól számított harminc napon belül - történt bejelentés alapján folytatható. A bejelentés tudomásulvételét a hatóság megtagadhatja, ha a rádióengedély visszavonásának az (5) és (6) bekezdésben felsorolt esetei fennállnak.
Azonosító-gazdálkodás
82. § (1) A felosztott azonosítók résztartományai kizárólagos használati jogának egy későbbi időpontban történő megszerzését (lekötési engedély), a lekötött azonosítók meghatározott résztartományonkénti vagy egyedi azonosítónkénti használatát (kijelölési engedély) a hatóság engedélyezi.
(2) A hatóság döntését a szolgáltatások megvalósításának erőforrás- és időszükségletére, valamint a 69. § (6) bekezdésére figyelemmel hozza meg.
(3) A lekötési engedély kiadásakor a hatóság vizsgálja, hogy az igénylő rendelkezik-e az azonosító felhasználásával nyújtani kívánt szolgáltatáshoz szükséges technológiai feltételekkel, illetve az annak megszerzéséhez szükséges - külön jogszabályban meghatározott - vagyoni biztosítékkal.
(4) Az azonosító használatot a hatóság ellenőrzi, az engedélyezési és ellenőrzési eljárás szabályait külön jogszabály határozza meg.
Zavarelhárítás
83. § (1) Hírközlő berendezést, valamint minden olyan berendezést (gépet, készüléket, vezetéket, járművet vagy egyéb eszközt), amely működése közben nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást kelt, úgy kell forgalomba hozni, illetőleg üzemben tartani, hogy az más, zavarérzékenység szempontjából egyébként megfelelő villamos és elektronikus berendezés működésében zavart ne okozzon.
(2) A hírközlő eszköz működésében zavart okozó berendezés üzemben tartója köteles a zavart megelőzni, illetőleg a keletkezett zavart megszüntetni.
(3) A hatóság köteles a zavart okozó berendezés üzemben tartóját a zavar megszüntetésére felszólítani. Ha az üzemben tartó a zavart a műszakilag elengedhetetlenül szükséges időtartamon belül a felszólítás ellenére sem szünteti meg, a hatóság határozattal elrendelheti a berendezés zavarszűrését, áthelyezését vagy üzemidejének korlátozását, illetőleg a zavar más módon való megszüntetését.
(4) A (3) bekezdésben foglalt határozatnak akkor is helye van, ha a zavart okozó berendezés zavarkibocsátás szempontjából megfelelő és használata jogszerű, kivéve, ha a zavart költség nélkül vagy csekély költséggel - a zavarérzékenység szempontjából megfelelő zavart berendezés áthelyezésével vagy tartozékainak megváltoztatásával - meg lehet szüntetni.
(5) A zavar elhárításának költségei, ha a zavart okozó berendezés nem megfelelő, vagy használata jogszerűtlen volt, az üzemben tartót, ha a zavart berendezés zavarérzékenység szempontjából nem megfelelő, akkor annak üzemben tartóját terhelik.
Piacfelügyelet
84. § (1) A hatóság az e törvény céljainak - különösen a 2. § c) pontjában foglaltak - érvényesítése érdekében piacfelügyeleti tevékenységet lát el.
(2) A hatóság piacfelügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri a hírközlési piac működését, az arra vonatkozó jogszabályok megtartását, ezen belül vizsgálja különösen
a) a hatósági engedélyekben foglaltak megvalósítását;
b) az általa egyeztetett, jóváhagyott szerződési feltételek megfelelő alkalmazását, érvényesülését,
c) a hírközlési szolgáltatók működését, bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségük teljesítését,
d) a hírközlési szolgáltatások minőségét és az ezzel kapcsolatos panaszokat,
e) a hírközlési tevékenységgel összefüggő eszközök forgalomba hozatalát, üzemeltetését,
f) a fenntartott postai szolgáltatásokhoz fűződő kizárólagos jogosultság érvényesülését.
(3) A hatóság piacfelügyeleti tevékenységének végzése során jogosult
a) az e törvény hatálya alá tartozó természetes és jogi személyek, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek hírközlési tevékenységgel összefüggő telephelyére, székhelyére, kereskedelmi egységeibe, raktáraiba belépni,
b) minta és ellenminta vételére,
c) próbavásárlás végzésére,
d) üzleti titok megismerésére,
e) a hírközlési szolgáltató könyvvizsgálójától, felszámolójától a hírközlési szolgáltatóval kapcsolatos adatok, információk (beleértve az üzleti titkot is) kérésére szóban és írásban, továbbá
f) a hírközlési szolgáltatóval kapcsolatos adatok, információk (beleértve az üzleti titkot is) megismerése érdekében a hírközlési szolgáltató könyvvizsgálójának, felszámolójának székhelyére, telephelyére belépni, az ott található iratokba betekinteni, az iratokból másolatot, kivonatot készíteni.
(4) A hatóság e tevékenysége során más jogszabályban erre feljogosított szervezet közreműködését is igénybe veheti.
85. § (1) A hatóság a jogkövető magatartás érvényesülése céljából, jogsértés esetében szankciót alkalmaz. A hatóság jogosult - az államigazgatási eljárás általános szabályai és külön jogszabályban foglalt előírások alapján -
a) a jogsértő tevékenység folytatását, az ilyen magatartás tanúsítását, a jogellenesen végzett szolgáltatás nyújtását megtiltani,
b) az ehhez használt, illetve jogosultság nélkül használt eszközt lepecsételni, illetve lefoglalni,
c) a tevékenység végzésének feltételeit megállapítani,
d) végrehajtást elrendelni, illetőleg
e) jogszabályban megállapított mértékű bírságot kiszabni.
(2) A hatóság piacfelügyeleti tevékenysége keretében bírságot a következő jogsértések esetében szabhat ki:
a) jogosulatlanul nyújtott hírközlési szolgáltatás,
b) jogszabályban, bejelentésben, hatósági engedélyben, a 84. § (2) bekezdés b) pontja szerinti szerződésekben, általános szerződési feltételben foglaltaktól való eltérés,
c) korlátos erőforrás engedély nélküli használata,
d) hírközlő berendezés szabálytalan forgalomba hozatala, forgalmazása vagy üzemeltetése,
e) bejelentési kötelezettség elmulasztása,
f) adatszolgáltatási kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése.
(3) A bírság többszörös jogsértés esetén halmozottan is kiszabható.
(4) A piacfelügyeleti eljárás során elrendelhető az élet, az egészség, a testi épség és a környezet védelme, vagy a fogyasztók széles körét érintő, különösen nagy kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében hozott határozat azonnali végrehajtása.
(5) A súlyos fogyasztói érdeksérelem megelőzése, illetve csökkentése érdekében a piacfelügyeleti eljárás során hozott határozat nyilvánosságra hozható.
(6) A határozatot nyilvánosságra kell hozni, ha a határozat azonnali végrehajtását rendelték el, illetve a berendezés forgalomba hozatalát, forgalmazását, üzemeltetését, vagy szolgáltatás nyújtását megtiltották.
(7) A nyilvánosságra hozatalnak nem akadálya, ha a határozat bírósági felülvizsgálatát kérték. A nyilvánosságra hozott határozatok elleni jogorvoslati kérelem tényét, valamint a jogorvoslati eljárás során hozott határozatot is nyilvánosságra kell hozni.
XIII. Fejezet
A DÖNTŐBIZOTTSÁG ELJÁRÁSAI
A Döntőbizottság tagjaira vonatkozó követelmények
86. § (1) A Döntőbizottság tagjai a tagságuk időtartama alatt a Felügyelettel közszolgálati jogviszonyban állnak. A Döntőbizottság legalább 12, de legfeljebb 24 tagból áll, akiket a Felügyelet elnöke nevez ki és ment fel. A tagok névsorát a Felügyelet évente közzéteszi a Hírközlési Értesítőben.
(2) A Döntőbizottság tagjainak közszolgálati jogviszonyára a Ktv.-t a (3)-(5) bekezdésben, valamint a 74. § (1) és (3) bekezdésében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A Döntőbizottság tagja az lehet, aki legalább hároméves - a Döntőbizottság hatáskörébe tartozó ügyek elbírálása során alkalmazható - szakmai gyakorlattal és felsőfokú iskolai végzettséggel, valamint közigazgatási vagy jogi szakvizsgával rendelkezik.
(4) A Döntőbizottság tagja tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével más kereső foglalkozást nem folytathat, nem lehet gazdasági társaságban, szövetkezetben személyes közreműködésre kötelezett tag, illetve vezető tisztségviselő, nem rendelkezhet tulajdoni részesedéssel hírközlési tevékenységet végző gazdálkodó szervezetben, illetve ilyen szervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban álló gazdálkodó szervezetben.
(5) A Döntőbizottság tagjának kinevezése határozott időre, de legalább két évre szól. A tagot a kinevezés időtartamának lejártát követően több ízben is ki lehet nevezni ismételten. Amennyiben a Döntőbizottság tagját a kinevezés időtartamának lejártát követően nem nevezik ki ismételten, közszolgálati jogviszonyára a Ktv.-nek a vezetői megbízás visszavonására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(6) A Döntőbizottság tagját a Ktv. 38. §-ának (1) bekezdése alapján nem lehet utasítani a hírközléssel kapcsolatos eljárása, továbbá döntése vonatkozásában.
A Döntőbizottság eljárása teljes ülésben
87. § (1) A Döntőbizottság a hírközléssel kapcsolatos elvi jelentőségű ügyekben az összes tagot magában foglaló teljes ülésben dönthet. Teljes ülést tarthat továbbá a Döntőbizottság saját szervezeti ügyeivel kapcsolatban. A teljes ülést a Felügyelet elnöke vezeti.
(2) A teljes ülés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van.
(3) Teljes ülésen, a jelen lévő tagok szavazatának kétharmadával fogadja el a Döntőbizottság a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása során általa követett alapelveket, melyeket a Hírközlési Értesítőben közzétesz.
A Döntőbizottság feladat- és hatásköre egyedi ügyekben
88. § A Döntőbizottság kérelemre vagy - a c)-h) pont szerinti esetben - a 91. § (4) bekezdésében meghatározott személyek kezdeményezésére, illetőleg hivatalból eljárást folytat le:
a) a szolgáltatók együttműködésének elősegítése érdekében a törvény által előírt esetekben, illetve az általános együttműködési kötelezettséggel összefüggő - egyeztetést igénylő - ügyekben,
b) ha az egyeztető eljárás során született megállapodást, valamint határozatot nem tartották be, bármelyik fél kérelmére,
c) a referenciaajánlat jóváhagyása tárgyában,
d) az 50. § (8) bekezdés szerinti esetben,