(7) A hatóság nyilvántartást vezet a szolgáltatókról, melyben feltünteti

a) a szolgáltató, valamint képviselője nevét (cégnevét), címét (székhelyét), az általa ellátott szolgáltatások megnevezését, jelzőszámát;

b) a szolgáltató nyilatkozata alapján a tulajdonában, illetve használatában lévő hálózat és - ha azokat már nyilvántartásba vették - az interfészek megjelölését;

c) a távbeszélő, illetve mobil rádiótelefon szolgáltató nyilatkozata alapján azt a körülményt, hogy biztosítja a felhasználók részére a segélyhívó szolgálatok elérését, illetve bármely - a 17. § (2) bekezdése szerinti - országos tudakozószolgáltatás igénybevételét.

(8) A hírközlési szolgáltatás módosítása esetén a megkezdésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a bejelentésben hivatkozni kell a korábbi bejelentésre és csak a változások tekintetében kell adatot közölni, nyilatkozatot tenni, illetve dokumentumokat csatolni.

(9) A (7) bekezdés b)-c) pontja szerinti nyilatkozatokat akkor kell megtenni, amikor a szolgáltató az első szolgáltatását bejelenti.

(10) A szolgáltató (7) bekezdés szerinti adataiban bekövetkező változást 30 napon belül be kell jelenteni a hatósághoz, a szolgáltatói nyilvántartás módosítása céljából.

A hírközlő berendezések forgalomba hozatala

7. § (1) A 8. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott alapvető követelményeknek megfelelő hírközlő berendezés - amennyiben eleget tesz a külön jogszabályban foglalt egyéb feltételeknek - szabadon forgalomba hozható.

(2) A nem polgári célú frekvenciagazdálkodás körébe tartozó rádióberendezés esetében a 8. §-ban foglaltak külön jogszabályban megállapított módon és eltérésekkel alkalmazhatók.

8. § (1) A hírközlő berendezések nem veszélyeztethetik a felhasználók és más személyek életét, egészségét, testi épségét és biztonságát (alapvető biztonságtechnikai követelmények); és a hírközlő berendezéseknek meg kell felelniük az elektromágneses összeférhetőségi (EMC) követelményeknek.

(2) A rádióberendezést az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a gyártónak vagy alkalmazónak úgy kell kialakítania, hogy az a káros rádiófrekvenciás zavarok elkerülése mellett hatékonyan használja a működéséhez szükséges frekvenciatartományt, illetőleg műholdas pályák lehetőségeit.

(3) Egyes - külön jogszabályban meghatározott - osztályokba tartozó vagy különleges típusú postai berendezések, rádióberendezések, illetve távközlő végberendezések tekintetében az alábbiakban felsorolt egy vagy több követelmény is előírható. E követelmények szerint az adott berendezésnek alkalmasnak kell lennie

a) távközlő hálózatokon keresztül más készülékekkel történő együttműködésre és megfelelő típusú interfészekhez való csatlakoztatásra;

b) arra, hogy ne okozzon káros hatásokat a távközlő hálózatban vagy annak működésében, és ne használja helytelenül a távközlő hálózatok erőforrásait, amellyel a szolgálat elfogadhatatlan korlátozását idézné elő;

c) a felhasználó és az előfizető személyes adatainak és a magánélethez fűződő jogainak védelmére;

d) a visszaélések megakadályozására;

e) a készenléti, illetőleg a segélyszolgálatokhoz való hozzáférésre;

f) a látásukban, hallásukban és mozgásukban korlátozott személyek általi használatra.

(4) A rádióberendezés és távközlő végberendezés alapvető követelményeknek való megfelelését jogszabályban meghatározottak szerint - megfelelőségértékelési eljárás alapján tett - megfelelőségi nyilatkozatban kell igazolni.

(5) A megfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőségértékelési eljárás során keletkezett, illetőleg előírt dokumentumok (így különösen műszaki dokumentáció, kijelölt tanúsító szerv megfelelőségi tanúsítványa) meglétét, valamint az alapvető követelményeknek való megfelelést a hatóság piacfelügyeleti eljárás keretében ellenőrzi.

Interfészek bejelentése

9. § (1) A távközlő hálózat építtetője, üzemeltetője, illetőleg tulajdonosa legkésőbb a hálózat üzembe helyezésekor köteles a hatóságnak bejelenteni a hálózaton hírközlési tevékenység végzéséhez vagy a szolgáltatás nyújtásához szükséges interfészeket. A bejelentéshez csatolni kell az interfészek pontos, jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő műszaki leírását.

(2) Nem kell benyújtani az interfész műszaki leírását, ha az interfészre vonatkozó követelményeket nemzeti szabványként a Magyar Szabványügyi Testület közzétette.

(3) A benyújtott interfészleírásokat a hatóság nyilvántartásba veszi, a nyilvántartásba bárki betekinthet.

A távközlési építmények építési munkáinak engedélyezése

10. § (1) A távközlési nyomvonalas és nyomvonal jellegű építmények és egyéb műtárgyak (a továbbiakban: távközlési építmények) létesítéséhez, használatbavételéhez, fennmaradásához, átalakításához, megszüntetéséhez hatósági engedély szükséges.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nincs szükség hatósági engedélyre olyan nem magasépítménynek minősülő távközlési építmény építési munkáinak végzéséhez, amelyet egy adott vállalkozás vagy személy kizárólag saját igényeinek kielégítésére használ, vagy azon zárt csoportot alkotó felhasználók belső távközlési forgalma bonyolódik és az építmény nem terjed túl a vállalkozás vagy személy saját ingatlana határán.

Frekvenciakijelölési, illetve rádióengedély, azonosítók lekötése és kijelölése

11. § (1) Rádióberendezést, rádióállomást, rádióhálózatot és rádió-távközlő rendszert telepíteni - jogszabályban meghatározott eseteket kivéve - frekvenciakijelölési engedély alapján, rádióberendezést, rádióállomást és rádió távközlő hálózatot üzemben tartani pedig - a műsorvevő készülék kivételével - rádióengedély alapján lehet. A rádióengedély - jogszabályban meghatározott esetek kivételével - kizárólag jogerős frekvenciakijelölési engedélyre tekintettel adható ki. Jogszabály általános felhatalmazást adhat egyes rádióberendezések üzemben tartására.

(2) A rádióberendezés frekvencia felhasználásának összhangban kell lennie a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatával (a továbbiakban: FNFT), kivéve a kísérleti és a harminc napot meg nem haladó felhasználást, illetve azt az esetet, amikor a rádióberendezést Magyarországon forgalmazzák, de a berendezés műszaki okok miatt üzemszerűen csak Magyarország határain kívül használható.

(3) Azonosítót használni csak kijelölési engedély alapján lehet. Az Azonosítók Nemzeti Felosztási Tervében (a továbbiakban: ANFT) szereplő egyes azonosítók kijelöléséhez lekötés is szükséges.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti engedély jogosítottja - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az engedélyt másra nem ruházhatja és nem engedményezheti.

(5) A polgári célú használatra kijelölt frekvenciák lekötéséért, továbbá engedélyezett használatáért, az azonosítók lekötéséért, továbbá a kijelölt azonosítók használatáért jogszabályban meghatározott mértékű díjat kell fizetni, mely a 70. § (1) bekezdése szerinti Hírközlési Felügyelet bevételét képezi. Koncessziós szerződésben rögzített frekvencia és azonosító tartomány résztartományainak lekötéséért nem kell díjat fizetni.

(6) Ha az (1) bekezdésben említett engedélyek visszavonására az FNFT, illetőleg jogszabállyal kihirdetett nemzetközi kötelezettségvállalás módosulása következtében került sor, az engedélyest a vagyonában beállott értékcsökkenés összegéig terjedő kártalanítás illeti meg a központi költségvetés terhére.

III. Fejezet

A HÍRKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁSOK VÉGZÉSÉNEK SZABÁLYAI

Általános szabályok

12. § (1) A hírközlési szolgáltatás végzése során fenn kell tartani legalább a bejelentéskor, illetve a kijelöléskor biztosított feltételeket, és meg kell felelni a vállalt, illetőleg jogszabályokban előírt követelményeknek.

(2) A szolgáltató köteles a szolgáltatásokat:

a) az azonos helyzetben levő előfizetők számára azonos feltételekkel nyújtani,

b) más távközlési szolgáltatók számára a piac és a velük fennálló kereskedelmi kapcsolat jellegének megfelelően kialakítani.

(3) A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató köteles a (2) bekezdés b) pontja szerint kialakított szolgáltatásait az azonos helyzetben lévő más távközlési szolgáltatók számára azonos kereskedelmi feltételekkel nyújtani, amely feltételek nem lehetnek hátrányosabbak, mint amit a saját érdekkörében, azaz a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény alapján általa irányított, illetve az őt irányító más szolgáltatónak biztosít.

(4) A hírközlési szolgáltató köteles az előfizetői és felhasználói bejelentések intézésére, panaszok kivizsgálására és orvoslására, az előfizetők és felhasználók tájékoztatására ügyfélszolgálatot működtetni, telefonos eléréssel vagy az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben és lehetőség szerint Internetes eléréssel.

Együttműködés titkos információgyűjtés érdekében, illetőleg rendkívüli állapot idején és honvédelmi érdekből

13. § (1) A hírközlési szolgáltató köteles együttműködni a titkos információgyűjtésre külön törvényben felhatalmazott szervezetekkel.

(2) A szolgáltatónak a szolgáltatás megkezdésével egyidejűleg saját berendezései, helyiségei tekintetében biztosítania kell a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazási feltételeit.

(3) A szolgáltató köteles viselni az alapkiépítésű monitoring alrendszer költségeit.

(4) A titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezetek részére történő adatszolgáltatás térítésmentes.

(5) A hírközlési szolgáltatónak - jogszabályban meghatározott esetekben - együtt kell működnie a zártcélú hálózatok üzemeltetőivel.

(6) Műszaki, forgalmi, katasztrófa vagy egyéb veszély miatt keletkező üzemzavar elhárításához a szolgáltató köteles külön jogszabályban meghatározott tartalmú, folyamatosan felülvizsgált és karbantartott felkészülési, zavarelhárítási és katasztrófaelhárítási tervekkel és a felkészülésre vonatkozó jogszabályokból következő feladatok ellátásához szükséges mértékű és összetételű tartalékokkal rendelkezni.

(7) Rendkívüli állapot és katasztrófa esetében alkalmazandó intézkedési terv kidolgozása és végrehajtása érdekében a hírközlési szolgáltatóknak külön jogszabályban meghatározott módon együtt kell működniük egymással, illetve az illetékes szervezetekkel.

(8) A hírközlési szolgáltató rendkívüli állapot, illetve katasztrófa idején az intézkedési terv alapján tett intézkedéseinek, illetve a honvédelmi érdekek érvényesítésére vonatkozó jogszabályok szerint általa nyújtott hírközlési szolgáltatások tényleges költségeinek megtérítésére jogosult.