(10) Az egyetemes szolgáltatás nyújtásáért a (8) bekezdés szerinti esetben is az egyetemes szolgáltató felelős és őt terhelik az egyetemes szolgáltatással kapcsolatos - 27-28. § szerinti - kötelezettségek.

A távközlési és postai egyetemes szolgáltatók együttműködése a távirat-szolgáltatás terén

51. § (1) Távirat-szolgáltatást az egyetemes távközlési és az egyetemes postai szolgáltató köteles nyújtani.

(2) A távirat-szolgáltatás igénybevételét az egyetemes távközlési és az egyetemes postai szolgáltatók kötelesek - külön jogszabályban rögzített részletes feltételek szerint - mindenki számára hozzáférhető módon biztosítani.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatók a távirat-szolgáltatás nyújtása érdekében kötelesek együttműködni, és az együttműködésről egymással szerződést kötni (távirat-szolgáltatási szerződés).

(4) Ha a távirat-szolgáltatási szerződés megkötése érdekében folytatott tárgyalások nem vezetnek eredményre, a Hírközlési Döntőbizottság egyeztetési eljárást folytat le.

Az egyetemes hírközlési szolgáltatás finanszírozása

52. § (1) Az egyetemes távközlési szolgáltatás megfizethetősége érdekében az egyetemes szolgáltató külön jogszabály alapján egyes fogyasztói csoportok számára díjcsomagokat képez. Amennyiben a díjcsomagok feltételei nem kizárólag e célt szolgálják, bármely érdekelt szolgáltató a Hírközlési Döntőbizottsághoz fordulhat.

(2) A szolgáltató az egyetemes hírközlési szolgáltatás nyújtásából adódó - a kizárólag üzleti szempontok alkalmazása esetére becsült kiadásaihoz képest - többletterhet jelentő, indokolt és elismert - pénzügyi terhei mérséklésére támogatásra jogosult az 53. § szerint.

(3) A támogatási igény alapja az egyetemes távközlési szolgáltatások esetében a célzott díjcsomagok alapján nyújtott egyetemes szolgáltatásból származó árbevétel-kiesés, egyetemes postai szolgáltatások esetében a (2) bekezdésben meghatározott pénzügyi többletteher. Ennek meghatározásához az egyetemes szolgáltató az általa nyújtott kedvezményes szolgáltatás költségére vonatkozó javaslatát a hosszú távú, előre mutató különbözeti költségek módszerét alkalmazva, e szolgáltatások költségeinek elkülönített kimutatásával és ellenőrizhetően köteles kialakítani. A költségeket jóváhagyás céljából köteles a Hírközlési Döntőbizottságnak benyújtani. Az egyetemes hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos pénzügyi terhek mértékének, kompenzálásának és megosztásának módszereit a miniszter rendeletben határozza meg.

53. § (1) Az egyetemes szolgáltatás nyújtásából adódó pénzügyi teher mérséklésére Egyetemes Távközlési Támogatási Alapot és Egyetemes Postai Támogatási Alapot (a továbbiakban: Alapok) kell létrehozni. Az Alapok működésére, forrásaira, felügyeletére, felhasználására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány határozza meg.

(2) Az Alapok jogi személynek minősülnek. Székhelyük: Budapest. Az Alapokat a miniszter kezeli.

(3) Az Alapok saját tőkéje nem osztható fel, saját vagyona, bevételei és jövedelme után sem társasági adó, sem helyi adó, sem illeték fizetésére nem kötelezhető, pénzeszközei nem vonhatók el, és a (7) bekezdésben meghatározottól eltérő célra nem használhatók fel. Az Alapokhoz történő be- és kifizetések után áfafizetési kötelezettség nem keletkezik.

(4) Az Alapok pénzügyi-számviteli ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi.

(5) Az Alapokkal kapcsolatos be- és kifizetéseket a tárgyévben negyedévente kell teljesíteni. Az első két negyedévben a be- és kifizetéseket a tárgyévet megelőző naptári év utolsó negyedévében meghatározott mértékkel megegyezően, az azt követő negyedévekben a tárgyévet megelőző naptári év auditált éves beszámoló alapján kell teljesíteni. A tárgyév első két negyedévében ténylegesen be-, illetve kifizetett összeg és az auditált éves beszámoló alapján erre az időszakra meghatározott összeg különbsége a tárgyév harmadik negyedévében esedékes be- és kifizetésekben kerül elszámolásra.

(6) A távközlési szolgáltatók összekapcsolási kiadásokkal, illetőleg célzott díjcsomagok alapján nyújtott egyetemes szolgáltatásból származó árbevétellel csökkentett - távközlési szolgáltatásból származó -, a postai szolgáltatók nem egyetemes szolgáltatási körben nyújtott postai szolgáltatásból származó éves értékesítési nettó árbevételük - a finanszírozási szükséglet alapján - jogszabályban meghatározott mértékét kötelesek az Alap javára befizetni.

(7) Az Alap bevétele kizárólag az egyetemes szolgáltatás támogatására, illetve piacelhagyás következtében átmeneti intézkedésekhez szükséges rendkívüli kiadások és az Alap működését szolgáló költségek fedezetére fordítható, más célra nem használható fel.

Az egyetemes hírközlési szolgáltatás ellenőrzése, módosítása, megszüntetése

54. § (1) Az egyetemes szolgáltatókat a tevékenység ellátása, a szerződések teljesítése vonatkozásában a hatóság folyamatosan ellenőrzi. A hatóság jelzi a miniszternek, ha a szerződésben vállalt kötelezettségek megszegését állapítja meg. Az egyetemes szolgáltató az ellenőrzéshez köteles a kötelezettségek teljesítésére vonatkozó adatokat a hatóságnak folyamatosan szolgáltatni. A kötelezettségek teljesítéséről készített értékelő adatok nyilvánosak.

(2) Ha az egyetemes szolgáltatások köre, illetve az azokkal kapcsolatos részletes jogszabályi követelmények módosulnak, az egyetemes szolgáltatási szerződést kötelesek a szerződő felek felülvizsgálni, a koncessziós szerződésekkel kapcsolatban pedig a szerződésben rögzített módon eljárni.

(3) Ha az egyetemes szolgáltató a szerződésben vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, új egyetemes szolgáltató kiválasztásáról a miniszter köteles gondoskodni. A miniszter átmeneti intézkedésként az egyetemes szolgáltatással érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót jelöli ki helyettesítő szolgáltatónak. Az átmeneti intézkedéssel egyidejűleg a miniszter az 50. § (4) bekezdése szerint jár el.

(4) Az egyetemes szolgáltatás nyújtására kötött szerződés szolgáltató részéről való felmondási idejének legrövidebb időtartama egy év. A korábbi egyetemes szolgáltatónak vállalnia kell és a felmondási idő végére eleget is kell tennie annak a követelménynek, hogy ha az új belépő egyetemes szolgáltató az ellátási kötelezettségének teljesítéséhez szükséges kapacitással nem rendelkezik, vele az egyetemes szolgáltatás végzéséhez szükséges létesítmények, berendezések tulajdon- vagy használati jogának átengedése tárgyában megállapodik. Megegyezés hiányában a Hírközlési Döntőbizottsághoz lehet fordulni.

(5) Az egyetemes szolgáltatást a szolgáltató a (6) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve csak a miniszter előzetes írásbeli hozzájárulásával és az érintett felhasználók időben történő, megfelelő tájékoztatása mellett szüneteltetheti.

(6) Az egyetemes szolgáltatás szüneteltethető:

a) előre nem látható és el nem hárítható külső ok (vis maior) esetén,

b) a kizárólag a szolgáltatás szüneteltetésével elhárítható műszaki hiba, karbantartás esetén, melynek időtartama nem haladhatja meg a külön jogszabályban meghatározott mértéket,

c) a Magyar Köztársaság honvédelmi, nemzetbiztonsági, gazdasági és közbiztonsági (így különösen terroristaelhárítás, kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem) érdekeinek védelmében a jogszabályok által előírt módon.

VIII. Fejezet

ADATKEZELÉSI SZABÁLYOK

Adatszolgáltatás

55. § (1) A hírközlési szolgáltatásra, tevékenységre vonatkozó olyan adatokat, amelyek szolgáltatások igénybevételéhez, az összekapcsolás, hozzáférés, előfizetői hurok átengedése megvalósításához, továbbá a 70. § (1) bekezdése szerinti Felügyelet feladatai végzéséhez szükségesek, a tevékenységet végző, valamint a szolgáltató köteles - jogszabályban meghatározott módon és esetekben - a Felügyelet részére szolgáltatni, akkor is, ha azok üzleti titoknak minősülnek.

(2) A szolgáltató a jogszabályban meghatározott adatokat köteles nyilvánosan hozzáférhetővé tenni.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során az adatszolgáltató felelős az adat tartalmának megfelelőségéért, időszerűségéért, hitelességéért, pontosságáért, ellenőrizhetőségéért és helyességéért.

Személyes adatok védelme

56. § (1) A szolgáltató az általa vagy hálózatának igénybevételével továbbított küldemény vagy közlés tartalmát kizárólag a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges mértékben ismerheti meg.

(2) Ha a szolgáltatónak a szolgáltatás teljesítése során közlés vagy más személyes adat jutott tudomására, azok tartalmának megismerését más részére nem teheti lehetővé.

(3) Azoknak a közleményeknek a vétele, tartalmának közzététele és felhasználása tilos, amelyeket nem a nyilvánosság számára továbbítottak.

(4) A szolgáltató az előfizetői szerződésben köteles az előfizetőt tájékoztatni adatai kezelésének feltételeiről (ideértve a kezelt adatok fajtáit, tárolásuk, esetleges továbbításuk célját és időtartamát, az adatok továbbításának biztosítását), valamint a felhasználó ezzel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit.

(5) A szolgáltató köteles tájékoztatni az érintett nemzetbiztonsági szolgálatot a szolgálat államtitoknak minősített, védett telefonszámait érintő adatszolgáltatási megkeresésekről.

(6) A szolgáltató adat- és titokvédelemmel kapcsolatos, az (1)-(5) bekezdésekben meghatározott kötelezettségein túlmenően a titokvédelemre vonatkozó különleges feltételeket, a forgalmi és számlázási adatok kezelésének részletes szabályait, valamint az azonosítókijelzés és hívásátirányítás feltételeit jogszabály állapítja meg.

57. § (1) A titoktartási kötelezettség a szolgáltató alkalmazottját, tagját, megbízottját a szolgáltatóval azonos módon terheli és megszegéséért a jogszabályok szerinti felelősséggel tartozik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség az alkalmazottat a munkaviszony, a tagot a tagsági viszony, a megbízottat a megbízási jogviszony megszűnése után is terheli.

58. § (1) A hírközlési szolgáltatónak megfelelő műszaki és szervezési intézkedésekkel biztosítania kell a hírközlési szolgáltatás igénybevételével továbbított küldemények, közlések titkosságát, az illegális lehallgatás lehető legteljesebb megakadályozását.

(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok és nyomozó hatóságok tekintetében külön törvényben foglaltak, valamint a hírközlési hatóság részére a 79. § (4) bekezdésében előírt jogkör gyakorlása kivételével - az érintett felhasználók beleegyezése nélkül - tilos a küldemények, közlések megfigyelése, lehallgatása, tárolása vagy a küldeménybe, közlésbe más módokon történő beleavatkozás vagy megfigyelés.

(3) Az életet, a testi épséget, a vagyont veszélyeztető fenyegetés, zsarolás esetén a nyomozóhatóság a használó írásbeli kérelmére a használatában lévő készüléken folytatott telefonbeszélgetés vagy e-mail levelezés útján továbbított közlés tartalmát és a beszélgetést, illetőleg levelezést lebonyolítók személyét a kérelemben foglalt időhatáron belül megismerheti, azt technikai eszközzel rögzítheti.