2001. évi XLVI. törvény
a konzuli védelemről1
Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Alkotmányában foglalt, a magyar állampolgárok konzuli védelmére vonatkozó rendelkezés végrehajtása érdekében, az állampolgárok emberi jogainak, alapvető szabadságainak, valamint a magyar állampolgárok és jogi személyek érdekeinek külföldön történő érvényre juttatása és védelme céljából, az államok közötti konzuli kapcsolatokat szabályozó nemzetközi szerződésekkel és szokásjogi szabályokkal összhangban, valamint - a Magyar Köztársaság európai uniós tagságára figyelemmel - az Európai Unió polgárságához kötődő jog érvényesítésére, az alábbi törvényt alkotja:
Alapvető rendelkezések
1. § (1) A Magyar Köztársaság a magyar állampolgár érdekeinek külföldön történő védelmét a konzuli szolgálat útján látja el (konzuli védelem).
(2) Nemzetközi szerződés, törvény vagy kormányrendelet a konzuli szolgálat részére további közigazgatási feladatokat is meghatározhat, ezek azonban nem hátráltathatják a konzuli védelem ellátását.
(3) A konzuli szolgálat a vonatkozó nemzetközi jogi szabályok, valamint a magyar jogszabályok alapján jár el. Eljárása során tiszteletben tartja a fogadó állam jogszabályait.
(4) Az eljárás során a konzuli szolgálat az eset összes körülményének mérlegelésével, a helyi viszonyokra is tekintettel határozza meg a védelemnyújtás legmegfelelőbb módját.
A konzuli szolgálat
2. § (1) A törvény alkalmazásában a konzuli szolgálat: a Magyar Köztársaság diplomáciai és konzuli képviselete - ideértve a tiszteletbeli konzuli tisztviselő által vezetett konzuli képviseletet is -, valamint a Külügyminisztérium.
(2) Hatósági jogkört a diplomáciai vagy konzuli képviseletnek a külügyminiszter által konzuli feladatok ellátására felhatalmazott tagja (a továbbiakban: konzuli tisztviselő), valamint a Külügyminisztérium gyakorolhat.
(3) A konzuli szolgálatot a külügyminiszter irányítja.
(4) A külügyminiszter a diplomáciai vagy konzuli képviselet egyes konzuli feladatait, az adott feladat ellátására jogosult másik diplomáciai vagy konzuli képviselet egyidejű megjelölésével korlátozhatja. A külügyminiszter a diplomáciai és konzuli képviseletek címjegyzékét és konzuli jogosítványait tartalmazó tájékoztatót évente, az abban történt változásokat három munkanapon belül közzéteszi. Az egyes feladatokra vonatkozó korlátozás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy egyetlen diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviselet sem látja el a magyar állampolgárok érdekvédelmét.
(5) A diplomáciai vagy konzuli képviselet a konzuli érdekvédelem tekintetében konzuli kerületében jár el. Indokolt esetben a konzuli képviselet, a fogadó állam egyetértésével, konzuli kerületén kívül is eljárhat.
Személyi hatály
3. § (1) Konzuli védelemre a magyar állampolgár jogosult.
(2) Más állampolgársággal is rendelkező magyar állampolgár a másik állampolgársága szerinti államban olyan mértékben jogosult a védelemre, amilyen mértékig azt a fogadó állam lehetővé teszi.
(3) Olyan államban, ahol a Magyar Köztársaságnak nem működik diplomáciai vagy konzuli képviselete - a (4) bekezdés rendelkezéseit nem érintve -, nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján harmadik állam konzuli szolgálata is elláthatja a magyar állampolgár érdekvédelmét, feltéve, hogy azt a fogadó állam nem ellenzi. Nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a magyar konzuli szolgálat is elláthatja harmadik állam állampolgárának érdekvédelmét, feltéve, hogy azt a fogadó állam nem ellenzi.
(4) A magyar állampolgár érdekvédelmét olyan államban, ahol a Magyar Köztársaságnak nem működik diplomáciai vagy konzuli képviselete vagy az adott ügyben hatáskörrel rendelkező tiszteletbeli konzuli tisztviselője, az Európai Unió tagállama is elláthatja, feltéve, hogy azt a fogadó állam nem ellenzi. A magyar konzuli szolgálat elláthatja az Európai Unió polgárának érdekvédelmét, ha az Európai Unió tagállamának az adott országban nincs diplomáciai vagy konzuli képviselete, vagy az adott ügyben hatáskörrel rendelkező tiszteletbeli konzuli tisztviselője, feltéve, hogy azt a fogadó állam nem ellenzi.
(5) Ha a konzuli védelem nyújtásának feltételei fennállnak, a magyar konzuli szolgálat az Európai Unió polgárát a magyar állampolgárral azonos, az e törvényben, valamint a végrehajtásáról szóló jogszabályokban meghatározott elbánásban részesíti.
Tanácsadás és segítségnyújtás
4. § (1) A konzuli szolgálat minden megengedett módon tájékozódik a külföldi államokban a magyar állampolgárok alapvető jogait és érdekeit közvetlenül érintő körülményekről, belső jogszabályokról és azok változásairól, valamint a jogalkalmazásról, és ezekről a megfelelő úton - ideértve a tömegtájékoztatási eszközöket és az információs világhálón való közzétételt, valamint a szóbeli felvilágosítást is - tájékoztatja az állampolgárokat annak érdekében, hogy elősegítse megfelelő felkészülésüket a külföldi utazásra, tartózkodásra.
(2) A konzuli szolgálat figyelemmel kíséri a magyar állampolgárok konzuli védelmét érintő nemzetközi jogi szabályok érvényesülését a külföldi államban, s ezek megsértése, különösen a magyar állampolgárok hátrányos megkülönböztetése, alapvető jogaik súlyos vagy rendszeres sérelme esetén haladéktalanul fellép az adott állam illetékes hatóságainál.
Bajba jutott magyar állampolgárok védelme
5. § (1) A konzuli szolgálat segítséget és támogatást nyújt a külföldön bajba jutott magyar állampolgár hazatérésének elősegítéséhez.
(2) E feladat teljesítése körében eljárva a konzuli szolgálat különösen az alábbi intézkedéseket teszi:
a) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény alapján a hazatéréshez az elveszett, ellopott, megrongálódott, megsemmisült vagy lejárat folytán érvényét veszített úti okmány helyett újat állít ki. Az Európai Unió polgára számára a külön jogszabályban meghatározott esetekben és feltételek szerint vészhelyzeti úti okmányt állíthat ki,
b) útmutatást és tanácsot ad a rászorultnak ahhoz, hogy hazatérését saját erejéből megoldhassa,
c) közreműködik abban, hogy a rászorult saját vagy más forrásból anyagi segítséghez jusson.
(3) Amennyiben a hazatérés elősegítésének más módjára nincs lehetőség, és a késedelem súlyos érdeksérelmet okoz, kölcsönt nyújt, amely adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Az Európai Unió polgárának nyújtható anyagi támogatás feltételeire külön jogszabály rendelkezései irányadók.
(4) Meg kell tagadni a kölcsönnyújtást a (3) bekezdésben foglalt feltételek hiányában, valamint, ha a kérelmező valótlan adatokat közölt vagy a korábban igénybe vett konzuli kölcsönt nem térítette vissza.
(5) A külügyminiszter különös méltánylást érdemlő esetekben, kérelemre a konzuli kölcsön visszafizetése alól részben vagy egészben mentesítést adhat.
(6) A konzuli kölcsönre előirányzott keretet fejezeti kezelésű előirányzatként a Magyar Köztársaság költségvetésének a Külügyminisztériumra vonatkozó költségvetési fejezetében kell megállapítani.
Segítségnyújtás baleset vagy erőszakos bűncselekmény áldozatainak, illetőleg súlyos, sürgős ellátást igénylő betegnek
6. § (1) Amennyiben a konzuli szolgálat tudomást szerez arról, hogy magyar állampolgár súlyos sérüléssel járó balesetet szenvedett vagy ilyen sérülést okozó bűncselekmény sértettjévé vált, illetőleg súlyos, sürgős ellátást igénylő betegségben szenved, haladéktalanul tájékozódik arról, hogy az érintett megfelelő egészségügyi ellátásban részesül-e, értesíti a sérült vagy beteg által megjelölt személyt, valamint gondoskodik az érintett vagy legközelebbi ismert hozzátartozója felvilágosításáról a gyógykezelés, illetve, szükség esetén, a feljelentés megtételének és a kárigény érvényesítésének feltételeiről a fogadó államban.
(2) Több magyar állampolgár súlyos sérülésével vagy halálával járó szerencsétlenség vagy bűncselekmény esetén a konzuli tisztviselő lehetőség szerint a helyszínen is meggyőződik arról, hogy a sérültek számára a szükséges ellátást biztosítják, vagyontárgyaik megőrzéséről az eljáró hatóságok gondoskodnak, és a baleset körülményeiről felvett jegyzőkönyv a magyar állampolgárok jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez szükséges adatokat tartalmazza-e.
(3) Eljárása során a konzuli tisztviselő, a vonatkozó nemzetközi szerződésekkel, a fogadó állam jogszabályaival és gyakorlatával összhangban, együttműködik a fogadó állam hatóságaival, és szükség esetén javaslatot tesz magyar szakértő részvételére a vizsgálatban.
(4) Az áldozatok védelme során a konzuli tisztviselő haladéktalanul fellép a fogadó állam hatóságainál, ha az érintett magyar állampolgár személyiségéhez fűződő jogait, méltóságát, személyes adataival való rendelkezésének jogát sérelem éri.
(5) A konzuli szolgálat az (1) bekezdésben meghatározott esetben - szükség esetén - közreműködik abban, hogy a rászorult saját vagy más forrásból anyagi segítséghez jusson.
Segítségnyújtás katasztrófa, háború vagy fegyveres összeütközés esetén
7. § (1) A magyar állampolgárok életét, testi épségét külföldön közvetlenül fenyegető természeti katasztrófa, háborús cselekmények vagy fegyveres összeütközések esetén a konzuli szolgálat megteszi az adott körülmények között elvárható intézkedéseket az érintett magyar állampolgárok tájékoztatása, és a velük való folyamatos kapcsolattartás érdekében.
(2) A konzuli szolgálat folyamatosan értékeli a helyzet alakulását. E tevékenysége során egyeztet az Európai Unió tagállamaival, elsősorban azok helyben működő diplomáciai vagy konzuli képviseletei útján, valamint az Európai Unió Tanácsával.
(3) Szükség esetén a Külügyminisztérium javaslatot tesz a Kormánynak a magyar állampolgárok hazatérésének elősegítésére vagy evakuálására. Az evakuálás végrehajtásában együttműködik az Európai Unió tagállamaival, az Európai Unió és az Észak-atlanti Szerződés Szervezete szerveivel.
(4) Evakuálásra csak az érintett vagy törvényes képviselője egyetértésével kerülhet sor. Amennyiben a törvényes képviselő nyilatkozatának beszerzésével járó késedelem a magyar állampolgár életét, testi épségét veszélyezteti, a konzuli szolgálat az érintett magyar állampolgár nyilatkozatát is figyelembe véve, az eset összes körülményének mérlegelésével hoz döntést az evakuálásról.
Személyes szabadságukban külföldön korlátozott magyar állampolgárok védelme
8. § A konzuli szolgálat a külföldön tartózkodó magyar állampolgárnak, ha ellene a fogadó állam hatósága a személyes szabadság korlátozásának bármely formáját alkalmazza, függetlenül annak elnevezésétől (a továbbiakban: fogva tartás) az alábbi segítséget nyújtja:
a) amennyiben a fogva tartás tényéről bármely forrásból értesül, tisztázza a védelemnyújtáshoz szükséges adatokat,
b) a fogadó állam szabályaival összhangban kapcsolatba lép a fogva tartottal, és kérésére tájékoztatja az ügyre vonatkozó, a fogadó államban hatályban lévő jogszabályok lényegéről,