c) késedelem nélkül értesíti a fogva tartott által megjelölt személyt,

d) kérés esetén tanácsot ad a védőválasztáshoz és tolmács igénybevételéhez.

9. § (1) A konzuli szolgálat figyelemmel kíséri a fogva tartás körülményeit, valamint azt, hogy a magyar állampolgárral szemben folytatott eljárás során tiszteletben tartják-e a nemzetközi jogi szabályokat, továbbá a fogadó államnak a kényszerintézkedések elrendelésére és foganatosítására vonatkozó rendelkezéseit.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott körülményekről és a fogva tartott állapotáról a konzuli tisztviselő lehetőség szerint személyes látogatás keretében győződik meg, különösen, ha a fogva tartott a bántalmazására vagy az egészségét, testi épségét veszélyeztető körülményekre tesz panaszt.

(3) Amennyiben a fogva tartott kiskorú, cselekvőképessége egyéb okból hiányzik vagy korlátozott, vagy várandós anya, soron kívül meg kell látogatni.

10. § (1) A konzuli szolgálat a 8. § b)-d) pontjai és 9. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt eljárás kezdetén tisztázza, hogy a fogva tartott kívánja-e az érdekében történő fellépést. A konzuli szolgálat nem léphet fel annak a személynek az érdekében, aki ezt ellenzi.

(2) Cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy esetén a konzuli szolgálat beszerzi a törvényes képviselő nyilatkozatát, és annak alapján dönt a további eljárásról, feltéve, hogy az ezzel járó késedelem nem sérti vagy veszélyezteti a magyar állampolgár érdekvédelmének ellátását.

Haláleset

11. § (1) Amennyiben a konzuli szolgálat magyar állampolgár külföldön történt elhalálozásáról értesül, megkeresi a fogadó ország illetékes hatóságát a halotti anyakönyvi kivonat beszerzése érdekében, haladéktalanul értesíti az elhunyt legközelebbi ismert hozzátartozóját, és felvilágosítást nyújt számára az eltemettetéshez vagy a holttest hazaszállításához szükséges intézkedésekről.

(2) Ha az elhunyt után külföldön kiskorú, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes nagykorú magyar állampolgár maradt, a konzuli tisztviselő gondoskodik megfelelő ellátásának biztosításáról, ennek keretében szükség esetén kezdeményezi gyám vagy gondnok kirendelését, illetőleg az érintett hazatérését.

(3) Amennyiben a konzuli szolgálat tudomást szerez arról, hogy az elhunyt után külföldön hagyaték maradt, a konzuli tisztviselő megteszi a hagyaték biztosításához haladéktalanul szükséges intézkedést, és erről az érdekeltet tájékoztatja. A továbbiakban a hagyatéki eljárásban az érdekelt személyesen vagy meghatalmazottja útján jár el.

(4) Az ismeretlen örökös felkutatása érdekében a konzuli szolgálat hirdetményt tesz közzé a hagyatéki igény érvényesítésére.

Kiskorú vagy cselekvőképességében korlátozott magyar állampolgár védelme

12. § (1) Kiskorú vagy cselekvőképességében egyébként korlátozott magyar állampolgár érdekvédelme során a konzuli szolgálat annak szem előtt tartásával jár el, hogy az érintett személy nem, vagy csak korlátozottan képes közreműködni jogai és érdekei védelmében.

(2) Amennyiben a konzuli szolgálat arról értesül, hogy magyar állampolgár számára gyám vagy gondnok rendelése válik szükségessé, erről haladéktalanul értesíti a magyar gyámhatóságot.

(3) A további eljárásra a magyar gyámhatóság intézkedése irányadó azzal, hogy az eljárás során a konzuli szolgálat a fogadó állam gyámhatóságával való együttműködésre törekszik.

Távollevő személy képviselete

13. § (1) Amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, a fogadó állam bírósága vagy más hatósága előtti eljárásban a konzuli tisztviselő fellép a magyar állampolgár képviseletében vagy intézkedést tesz a képviseletének biztosítására avégből, hogy e hatóságok ideiglenes intézkedést hozzanak a magyar állampolgár jogainak és érdekeinek megóvására, feltéve, hogy a magyar állampolgár távolléte miatt, vagy más elháríthatatlan okból nem képes jogait és érdekeit időben személyesen vagy meghatalmazottja útján érvényesíteni.

(2) A megtett intézkedésről a konzuli szolgálat értesíti az érdekelt magyar állampolgárt, s felhívja, hogy az eljárásban a továbbiakban személyesen vagy meghatalmazottja útján vegyen részt. Szükség esetén tájékoztatást nyújt a fogadó államban hatályban lévő, az igényérvényesítésre vonatkozó eljárási jogszabályokról, valamint tanácsot ad megfelelő jogi képviselő választásához, fordító vagy tolmács igénybevételéhez.

(3) A konzuli tisztviselő a fogadó állam eljárási jogszabályai és gyakorlata tiszteletben tartásával, az ezek által lehetővé tett mértékig vesz részt az e § szerinti ügyek intézésében.

Okirat-kiállítás és tanúsítványkészítés

14. § (1) A Magyar Köztársaságnak a külügyminiszter által egyes közjegyzői feladatok végzésére felhatalmazott konzuli tisztviselője a magyar állampolgár érdekeihez közvetlenül kapcsolódó jognyilatkozatokról vagy jogügyletekről - a végintézkedést is beleértve - konzuli okiratot állíthat ki, és a jogilag jelentős tényekről és körülményekről konzuli tanúsítványt készíthet, okiratról hiteles fordítást készíthet vagy a fordítás helyességét tanúsíthatja. Az e feladatok ellátására felhatalmazott konzuli tisztviselők jegyzékét a külügyminiszter évente közzéteszi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogkörben eljáró konzuli tisztviselő a konzuli okirat készítésénél és a konzuli tanúsítvány kiállításánál a közjegyzőkről szóló törvény rendelkezései szerint jár el.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján készített okirat közokirat.

Diplomáciai felülhitelesítés

15. § (1) Amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, a külföldi közokirat magyarországi felhasználása céljából a konzul felülhitelesítheti a fogadó állam hatóságának az okiraton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát, feltéve, hogy az okirat kiállítására jogosult hatóság aláírás- és bélyegzőmintáját a fogadó állam közölte.

(2) Amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, külföldi felhasználás céljából a Külügyminisztérium konzuli feladatokat ellátó szervezeti egysége felülhitelesíti a magyar minisztériumok vagy országos hatáskörű szervek által kiállított okiraton szereplő aláírást és bélyegzőlenyomatot.

(3) A (2) bekezdésben említett hatóságok megküldik a külföldi felhasználás céljából okirat hitelesítésére jogosult munkatársaik aláírás- és bélyegzőmintáját a Külügyminisztérium konzuli feladatokat ellátó szervezeti egységének, s előzetesen értesítik az abban bekövetkező változásokról.

(4) A felülhitelesítést meg kell tagadni, ha az okirat, a kiállító hatóság aláírása vagy bélyegzője valódiságát, vagy a kiállításra való jogosultságát illetően kétely merül fel.

Adatvédelem, adatszolgáltatás

16. § (1) A konzuli szolgálat a konzuli védelem során - jogainak érvényesítése és érdekeinek védelme céljából, továbbá a védelemhez szükséges adatkörben - a védelemre szoruló személy következő személyes adatait kezelheti:

a) családi és utónév,

b) születési hely és idő,

c) anyja neve,

d) magyarországi lakóhelye,

e) állampolgársága,

f) személyazonosító okmányának okmányazonosító adatai,

g) a védelem biztosításához szükséges egyéb adatok.

(2) A konzuli szolgálat az érdekvédelem során birtokába került személyes adatokról - az érintett magyar állampolgár ellen büntetőeljárást folytató magyar hatóság vagy a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresése esetén, valamint a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivételekkel - másnak csak akkor nyújt felvilágosítást, ha ehhez a védett magyar állampolgár hozzájárult. E törvény 14. §-ában foglalt konzuli okiratokról és tanúsítványokról, valamint az érintett magyar állampolgár jogi képviselőjétől származó, ügyvédi titoknak minősülő adatról kizárólag az érintett egyetértésével adható felvilágosítás.

(3) A közeli hozzátartozó érdeklődése esetén, amennyiben az érintett személy baleset, fogva tartás vagy más ok miatt nincs abban a helyzetben, hogy maga vegye fel a kapcsolatot közeli hozzátartozójával, illetve holléte ismeretlen, a konzuli szolgálat vélelmezi az érdekelt magyar állampolgár hozzájárulását az ügyről adott tájékoztatáshoz, feltéve, hogy a konzuli szolgálatnak nincs tudomása az érintett és közeli hozzátartozójának érdekei között fennálló nyilvánvaló ellentétről. Amint a konzuli szolgálatnak sikerül kapcsolatba lépnie az érintettel, felkéri arra, hogy nyilatkozzon: közeli hozzátartozójának adható-e a továbbiakban tájékoztatás.

(4) Vélelmezni kell az ismeretlen helyen tartózkodó védelemre szoruló vagy az egészségi állapota, illetve egyéb ok miatt a nyilatkozattételben akadályozott magyar állampolgár hozzájárulását az érdekvédelem nyújtásához szükséges mértékű adatkezeléshez mindaddig, amíg azt az érdekelt nem ellenzi.

(5) A kérelemre indult eljárásban a konzuli védelem ellátására irányuló kérelem magába foglalja az annak biztosításához szükséges adatok kezeléséhez való hozzájárulást is az érdekérvényesítéshez szükséges körben. Erről a konzuli szolgálat a kérelmezőt kérelmének előterjesztésekor tájékoztatja.

(6) Az Európai Unió polgára érdekvédelmének ellátása során a konzuli szolgálat adatot szolgáltat az Európai Unió tagállama konzuli szolgálatának.

(7) Az adatszolgáltatásról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás tartalmazza:

a) az adatkezelő megnevezését (azonosítóját),

b) az adatszolgáltatás idejét,

c) az adatszolgáltatás célját és jogalapját,

d) az adatszolgáltatást igénylő megnevezését,

e) a szolgáltatott adatok körét.

(8) Az adatszolgáltatási nyilvántartást öt évig meg kell őrizni.

17. § (1) Az érdekvédelem ellátása során, az adatok felhasználása céljának és az igényelt adatok körének megjelölésével a konzuli szolgálat az adatkezelést szabályozó külön törvény alapján adatot igényelhet:

a) a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásából,

b) az anyakönyvi nyilvántartásokból,

c) az állampolgársági eljárásra jogosult hatóságtól,

d) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból,

e) a központi útiokmány-nyilvántartásból,

f) a közúti közlekedési nyilvántartásból,

g) a határforgalom-ellenőrzési nyilvántartásból,

h) a bűnügyi nyilvántartásból,

i) a körözési nyilvántartásból,

j) az egészségbiztosító és a nyugdíjbiztosító nyilvántartásából.

(2) Az Európai Unió polgára érdekvédelmének ellátása során a konzuli szolgálat a védelem ellátásához szükséges adatokat az Európai Unió tagállama konzuli szolgálatán keresztül igényelheti.

18. § (1) Az érdekvédelemmel kapcsolatos iratokba a védelemben részesülő ügyfél és azok a személyek tekinthetnek be, akik számára a 16. § alapján adat szolgáltatható.