2001. évi LI. törvény

a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról1

A nemzetgazdaság által igényelt korszerűen képzett szakemberek számának növelése, a szakképzettségük és a gazdaság fejlődése, a hatékony foglalkoztatás érdekében tudásuk továbbfejlesztése, valamint az ezzel kapcsolatos társadalmi érdekek érvényre juttatása, továbbá az Európai Unió által a jövőben nyújtható támogatások strukturált tervezése és finanszírozási kereteinek kialakítása céljából az Országgyűlés a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A szakképzési hozzájárulás

1. § (1) A szakképzés költségeihez való hozzájárulás (a továbbiakban: szakképzési hozzájárulás) célja a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó, az állam által elismert szakképesítés megszerzését biztosító, és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) hatálya alá tartozó gyakorlati képzések, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény hatálya alá tartozó pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek és szakmai alapozó oktatás, szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatás (a továbbiakban együtt: gyakorlati képzés), valamint e képzések fejlesztésének támogatása.

(2) A szakképzési hozzájárulás hatékony alkalmazásának további célja a törvény által meghatározott mértékben a foglalkoztatottak szakmai tudásának továbbfejlesztéséhez képzési források biztosítása.

2. § (1) Szakképzési hozzájárulásra kötelezett - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a belföldi székhelyű

a) gazdasági társaság,

b) szövetkezet, lakásszövetkezet, iskolai szövetkezet, az iskolai szövetkezeti csoport kivételével,

c) állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, vízgazdálkodási társulat, a víziközmű-társulat kivételével, vízgazdálkodási társulatok társulása, egyes jogi személy vállalata és a leányvállalat,

d) ügyvédi iroda, magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, erdőbirtokossági társulat,

e) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, az átalányadót fizető egyéni vállalkozók kivételével [a továbbiakban az a)-e) pont alattiak együtt: hozzájárulásra kötelezett].

(2) Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik (a továbbiakban: külföldi vállalkozó).

(3) Nem köteles szakképzési hozzájárulásra a büntetés-végrehajtásnál a fogva tartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet.

3. § (1) A szakképzési hozzájárulás alapja és mértéke - a (2) bekezdés figyelembevételével -

a) a kettős könyvvitelt vezető hozzájárulásra kötelezettnél az éves (egyszerűsített éves) beszámolóban kimutatott bérköltségnek, illetőleg külföldi vállalkozó esetén az általa elszámolt bérköltségnek,

b) az egyszeres könyvvitelt vezető és egyszerűsített beszámolót készítő hozzájárulásra kötelezettnél - a tag személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeg kivételével - a pénzforgalmi könyvvitelben elszámolt bérköltségnek,

c) az egyéni vállalkozó esetében a munkaviszony keretében foglalkoztatott magánszemély számára kifizetett bérköltségnek [a továbbiakban az a)-c) pont alattiak együtt: a hozzájárulás alapja]

az 1,5 százaléka (a továbbiakban: bruttó kötelezettség).

(2) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó hozzájárulásra kötelezett a hozzájárulást az üzleti évre, az egyéb hozzájárulásra kötelezett a naptári évre (tárgyév) állapítja meg. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó hozzájárulásra kötelezett az üzleti év első napján hatályos jogszabályok szerint állapítja meg, vallja be, fizeti meg hozzájárulási kötelezettségét és fizet előleget.

(3) A kettős könyvvitelt vezető vállalkozás a tárgyévi szakképzési hozzájárulás alapjának a tárgyévet követő év ötödik hó utolsó napjáig bekövetkezett - a tárgyévről készült bevallásában figyelembe nem vett - változása esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetét a tárgyévet követő év ötödik hó utolsó napjáig vallja be, és fizeti meg az állami adóhatóságnak.

4. § (1) A szakképzési hozzájárulás teljesíthető

a) az Szt. 19. §-a és 27. §-a alapján kötött együttműködési megállapodás, illetőleg tanulószerződés alapján szakközépiskolai, szakmunkásképző iskolai vagy szakiskolai (a továbbiakban: szakképző iskola) tanuló gyakorlati képzésének megszervezésével,

b) az Ftv. hatálya alá tartozó, a végrehajtási rendeletben meghatározott módon gyakorlati képzések megszervezésével, amennyiben e képzésekre a felsőoktatási intézmény és a gyakorlati képzésben együttműködő gazdasági szervezet együttműködési megállapodást köt.

(2) A szakképzési hozzájárulást a gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét - legfeljebb annak mértékéig - csökkentheti

a) a tárgyévben elszámolt (kifizetett) - az 1. számú mellékletben meghatározott - költségek (kiadások) összegével,

b) a csoportos gyakorlati képzést szolgáló tárgyi eszköz, szerszám, kisgép, műszer, az agrártevékenységet folytató a gyakorlati képzést szolgáló egyéb eszköz (tenyészállat, szaporítóanyag) beszerzésére, bérlésére, karbantartására, felújítására, pótlására, illetőleg bővítésére, valamint ezen eszközök működését biztosító szoftverek beszerzésére a tárgyévben fordított, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Flt.) meghatározott Munkaerőpiaci Alap fejlesztési és képzési alaprészéből (a továbbiakban: alaprész) nyújtott támogatás összegével csökkentett összeggel,

c) az alapképzés céljait szolgáló tanműhelynek, laboratóriumnak, egyéb gyakorló területnek a bérleti, munkavédelmi, tűzbiztonsági és a közüzemi szolgáltatások díjára a tárgyévben fordított ellenőrizhető költségek (kiadások) összegével,

d) szakképző iskola, valamint felsőoktatási intézmény számára - fejlesztési megállapodás alapján - a gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek javítását szolgáló felhalmozási támogatás (a továbbiakban: fejlesztési támogatás) nyújtásával, amelyet szakképzési hozzájárulásként a bérjárulékok között kell elszámolni. A fejlesztési támogatás összege csak a hozzájárulásra kötelezettnél képződött bruttó kötelezettség 75 százalékának megfelelő mértékéig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként. A felsőoktatási intézmények számára nyújtott fejlesztési támogatás - hozzájárulásra kötelezettenként - a bruttó kötelezettség maximum 37,5 százaléka lehet,

e) a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára az Szt. 52. §-ában előírt képzési szerződés, illetőleg tanulmányi szerződés alapján megszervezett szakképzés költségeivel (kiadásaival) a hozzájárulás alapjának legfeljebb 0,5 százaléka mértékéig. Az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) nem szereplő szakképzések szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolhatóságát a 15. §-ban meghatározott Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (a továbbiakban: Bizottságok) hagyják jóvá.

(3) A (2) bekezdés b) és c) pontjában szereplő kötelezettségcsökkentő kiadások mértékének arányban kell állnia a hozzájárulásra kötelezettnél gyakorlati képzésben részesülő tanulók létszámával.

(4) A gyakorlati képzésnek több hozzájárulásra kötelezett által közösen működtetett, közös tulajdonukban lévő, vagy általuk közösen bérelt gyakorlati célú létesítményben (üzemközi tanműhelyben) történő megszervezése esetén a hozzájárulásra kötelezett a (2) bekezdésben meghatározott tételekkel csökkentheti a bruttó kötelezettségét.

(5) Gyakorlati képzés megszervezésének kell tekinteni azt is, ha a hozzájárulásra kötelezett megállapodás alapján egy másik, gyakorlati képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezettnek (a továbbiakban: költség-hozzájárulásban részesített) - az általa végzett gyakorlati képzésnek - a (2) bekezdés a)-c) pontjai szerinti elszámolható költségeihez (kiadásaihoz) és fejlesztéseihez hozzájárulást ad át, melyet a költség-hozzájárulásban részesített csak ezen pontokban szereplő tételek fedezetére használhat fel. Ebben az esetben a hozzájárulásra kötelezett - amennyiben a bruttó hozzájárulási kötelezettsége az átadáson felül még fedezetet nyújt - csak a (2) bekezdés d)-e) pontjaiban meghatározott tételekkel csökkentheti továbbá a bruttó kötelezettségét. A költség-hozzájárulásban részesített nem veheti figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként azt a költséget (kiadást), amelyet részére a másik hozzájárulásra kötelezett a megállapodás alapján megtérített.

(6) Ha a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségcsökkentő tételek éves szinten együttesen sem érik el a bruttó kötelezettséget, akkor a különbségnek megfelelő összeget (a továbbiakban: nettó kötelezettség) a tárgyévet követő év második hónapjának 15. napjáig kell befizetni az Flt.-ben meghatározott Munkaerőpiaci Alap (a továbbiakban: Alap) Magyar Államkincstárnál (a továbbiakban: Kincstár) vezetett számlájára.

(7) A szakképzési hozzájárulást a gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett az éves szakképzési hozzájárulásról az oktatási miniszter rendeletében előírt elszámolást a tárgyévet követő év második hónapjának 15. napjáig az Oktatási Minisztérium részére megküldi. Az elszámolás alapján a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítését az alapkezelő ellenőrizheti.

(8) Ha a hozzájárulásra kötelezett utólag feltárja, hogy éves elszámolását helytelenül állapította meg, akkor a különbözetet - a végrehajtási rendeletben meghatározott elszámolásnak az alapkezelő részére történő megküldésével egyidejűleg - közvetlenül az Alap Kincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie, illetőleg onnan visszaigényelnie.

(9) A szakképzési hozzájárulást a gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezettnek az állami adóhatósággal szemben nem keletkezik bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettsége, azonban az állami adóhatóság a helyszíni ellenőrzés során ezeket a dokumentumokat is ellenőrzi.

5. § (1) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki nem szervez a 4. § szerint gyakorlati képzést, köteles bruttó kötelezettségét - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás számlára befizetni.