(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét csökkentheti

a) a 4. § (2) bekezdés d) pontja szerinti fejlesztési támogatás összegével, amely azonban csak a hozzájárulásra kötelezettnél képződött bruttó kötelezettség 75 százalékának megfelelő mértékig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként. A felsőoktatás számára nyújtott fejlesztési támogatás hozzájárulásra kötelezettenként a bruttó kötelezettség maximum 37,5 százaléka lehet,

b) a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára, az Szt. 52. §-ában előírt képzési szerződés, illetőleg tanulmányi szerződés alapján megszervezett szakképzés költségeivel (kiadásaival) a hozzájárulás alapjának legfeljebb 0,5 százaléka mértékéig. Az OKJ-ban nem szereplő szakképzések szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolhatóságát a Bizottságok hagyják jóvá.

(3) Ha a (2) bekezdés a) pontja szerint nyújtott fejlesztési támogatás és a (2) bekezdés b) pont szerinti költségfelhasználás összege nem éri el a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget, akkor a különbözetet be kell fizetni az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulási számlára.

(4) Az állami adóhatóság a befizetett szakképzési hozzájárulást az alapkezelővel történt megállapodás szerinti időpontban utalja át az Alap Kincstárnál vezetett számlájára.

6. § (1) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki nem szervez gyakorlati képzést

a) az éves bruttó kötelezettségét,

b) az 5. § (2) bekezdése szerint elszámolható módon és mértékben felmerült kötelezettségcsökkentő tételek éves összegét,

c) az a) és b) pont szerinti összegek különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettségét

maga állapítja meg és vallja be az adóévet követő év második hónap 15. napjáig az állami adóhatóságnak.

(2) A tárgyévben gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezettnek az I. félévre vonatkozóan szakképzési hozzájárulási előleget kell fizetnie.

(3) Az előleg mértéke a tárgyfélévi bruttó kötelezettség azzal, hogy az 5. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségcsökkentő tételek időarányosan az előleg befizetésénél figyelembe vehetők.

(4) Az előleg összegét a hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg és vallja be az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényben (a továbbiakban: Art.) a rá vonatkozóan előírt időpontban elkészített havi, évközi, illetőleg éves bevallásban. Az előleget az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás beszedési számlára a tárgyév hetedik hónapja 20. napjáig kell befizetni.

(5) A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év második hónapja 15. napjáig kell befizetni, illetőleg többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

(6) A gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulás bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettségének e törvény által nem szabályozott kérdéseiben, valamint a kötelezettség teljesítésének ellenőrzése tekintetében az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.

7. § (1) A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésének módját - e törvény keretei között - a hozzájárulásra kötelezett választja meg.

(2) A törvényben előírt módon teljesített szakképzési hozzájárulást a bérjárulékok között kell elszámolni.

(3) Fejlesztési támogatásként tárgyi eszköz is átadható. A fejlesztési támogatásként átadott tárgyi eszköz - a 4. § (2) bekezdésének d), valamint az 5. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott mértékig - jogszabályon alapuló eszközátadásnak minősül. A fejlesztési támogatásként átadott tárgyi eszköznek legfeljebb az átadáskori könyv szerinti értékét lehet a bérjárulékok közötti elszámolással, a szakképzési hozzájárulás miatti bruttó kötelezettséget csökkentő tételként számításba venni.

(4) A fejlesztési támogatás nyújtásának a tárgyév utolsó napjáig lehet eleget tenni.

(5) A gyakorlati képzés szervezését év közben kezdő hozzájárulásra kötelezettnek a gyakorlati képzés megkezdése időpontjától számított időszakra vonatkozóan a 4. § szerint kell eljárnia.

(6) A gyakorlati képzés szervezését év közben megszüntető hozzájárulásra kötelezett éves hozzájárulási kötelezettségének elszámolásánál és pénzügyi rendezésénél a 4. §-ban foglaltak szerint jár el az egész évre vonatkozóan.

(7) Gyakorlati képzés szervezésének teljes megszűnése, vagy egy oktatási évnél hosszabb szünetelése esetén a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére korábban beszerzett, a megszűnés (szünetelés) által érintett tárgyi eszközök és beruházások - a megszűnés időpontjában fennálló - könyv szerinti értéke a szakképzési hozzájárulási kötelezettség mértékét növeli, és legkésőbb a megszűnéssel egyidejűleg - szüneteltetés esetén a tanítási év letelte előtt - be kell fizetni az Alap Kincstárnál vezetett számlájára. A 4. § szerinti gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett megszűnése minden esetben a gyakorlati képzés szervezésének megszűnését jelenti.

MÁSODIK RÉSZ

A képzési rendszer fejlesztésének támogatása

8. § A Munkaerőpiaci Alap fejlesztési és képzési alaprészének (a továbbiakban: alaprész) rendeltetése a nemzetgazdaság által igényelt korszerűen képzett szakemberek számának növelése, a szakképzettségük és a gazdaság fejlődése, a hatékony foglalkoztatás érdekében tudásuk továbbfejlesztése, valamint az ezzel kapcsolatos társadalmi érdekek érvényre juttatása, továbbá az Európai Unió által a jövőben nyújtható támogatások strukturált tervezése és finanszírozási kereteinek kialakítása.

9. § Az alaprész bevétele a jelen törvényben meghatározott szakképzési hozzájárulás.

10. § (1) Az alaprész pénzeszközei felhasználhatók a hozzájárulásra kötelezettnél, a szakképző iskolában, az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján a munkaerő-fejlesztő és -képző központban, illetve felsőoktatási intézményben - szakképesítést, illetve szakképzettséget adó képzésben - folytatott gyakorlati képzés, illetve az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének e) és f) pontja alapján a munkaerő-fejlesztő és -képző központban vizsgaközponti feladat korszerű ellátásához szükséges tárgyi feltételeinek a fejlesztésére irányuló beruházások támogatására (a továbbiakban: beruházási célú támogatás).

(2) Az alaprész bevételének terhére beruházási célú támogatás odaítélése nyilvános pályázat alapján történik. A pályázat kiírására, a bírálatra vonatkozó szabályokat és a támogathatóság feltételeit végrehajtási rendelet határozza meg.

(3) Az alaprészből hozzá lehet járulni a szakképzés érdekében végzett fejlesztő tevékenységhez, a felsőoktatás érdekében végzett fejlesztő tevékenységhez, az Európai Unió szakképzési és felsőoktatási programjaihoz való csatlakozás hazai pénzügyi forrásaihoz, a tanulók gyakorlati képzésében foglalkoztatott szakmai elméleti és gyakorlati tárgyakat oktató tanárok, szakoktatók, gyakorlati oktatók továbbképzéséhez, illetve a PHARE és az Európai Strukturális Alapok társfinanszírozásával megvalósuló, a versenyképességet elősegítő képzési és fejlesztési programokhoz, továbbá a határon túli magyarok szakképzésének és felsőoktatásának céljaihoz.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott célok elérése érdekében közalapítványok is támogathatók.

(5) Az Szt. 5. §-ának (3) bekezdése szerinti miniszterek által - a feladataik ellátására - működtetett fejlesztőszolgáltató intézetnek támogatás nyújtható a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyagfejlesztéshez és központi programok kidolgozásához. Támogatás nyújtható továbbá a gazdasági kamaráknak - a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésével összefüggő - az Szt.-ben meghatározott feladataik ellátásához, ha azt az Szt. 19/A. §-ának (2) bekezdése vagy a 30. §-ának (4) bekezdése szerint látják el.

(6) Az alaprészből - kérelem alapján - támogatás adható a főtevékenységként gyakorlati képzést végző egyéni vállalkozó, vagy gazdasági társaság tanműhelyében gyakorlati képzésben részesülő szakképző iskolai tanuló alapképzése költségeinek részbeni megtérítésére, valamint - az Szt. 44. § (2) bekezdésében kötelezően előírt - juttatására, melyet a támogatott visszaigénylés esetén nem érvényesíthet. Az adható támogatás mértékét és céljait a 13. § alapján létrehozott Fejlesztési és Képzési Tanács javaslata alapján az oktatási miniszter évente határozza meg.

(7) Az alaprész működtetési költségeinek finanszírozására az alaprész kiadási előirányzatának legfeljebb 5%-a használható fel.

11. § (1) Ha a hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást a 4. § (1) bekezdése szerint gyakorlati képzés megszervezésével teljesíti, és a tárgyévben kifizetett - melléklet szerinti - költségei (kiadásai) önmagukban meghaladják a bruttó kötelezettség mértékét, akkor az azt meghaladó részt az alaprészből visszaigényelheti, amelyet az alaprészből a rendelkezésre álló összeg, illetve a költségvetési törvényben jóváhagyott éves előirányzat erejéig ki kell elégíteni.

(2) A visszatérítési igény negyedévenként is benyújtható, ha az (1) bekezdésben megfogalmazott feltétel várhatóan éves szinten teljesül és a végrehajtási rendeletben előírt mértéket eléri.

(3) A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni.

(4) Ha a hozzájárulásra kötelezett utólagos ellenőrzéssel feltárja, hogy az (1)-(2) bekezdés szerinti visszaigénylését helytelenül állapította meg, akkor a különbözetet közvetlenül az Alap Kincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie, illetőleg onnan visszaigényelnie, az alapkezelő részére az oktatási miniszter rendeletében meghatározott iratok egyidejű benyújtásával.

12. § (1) Az alaprész feletti rendelkezési jogot a gazdasági miniszter az oktatási miniszterrel megosztva gyakorolja.

(2) Az oktatási miniszter az alaprész tekintetében

a) előkészíti az alaprész hároméves stratégiai programját;

b) előkészíti, illetve a gazdasági miniszterrel egyetértésben kiadja a szakképzési hozzájárulásról és az alaprészről szóló jogszabályokat;

c) felelős az alaprész

ca) pénzeszközei felhasználásának jogszerűségéért és ellenőrzéséért,

cb) bevételei beszedésének elrendeléséért,

cc) követeléseinek behajtásáért, a pénzügyi garanciák érvényesítéséért;

d) dönt az alaprész központi és decentralizált keretre történő felosztásáról, a központi és a decentralizált keret elosztásáról, valamint a támogatások odaítéléséről, és ezekről tájékoztatja a gazdasági minisztert;

e) határoz az alaprész felhasználására vonatkozó döntések nyilvánosságra hozatalának módjáról;