2001. évi LV. törvény

egyes törvények környezetvédelmi célú jogharmonizációs módosításáról1

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

1. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet egészének, valamint elemeinek és folyamatainak magas szintű, összehangolt védelme, a fenntartható fejlődés biztosítása.”

2. § A Kvt. 4. §-ának v) pontja a következő vb) alponttal egészül ki, és a jelenlegi v) pont va) alpontra változik:

(E törvény alkalmazásában)

„vb) az elérhető legjobb technika: a korszerű technikai színvonalnak, és a fenntartható fejlődésnek megfelelő módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés, amelyet a kibocsátások, környezetterhelések megelőzése és - amennyiben az nem valósítható meg - csökkentése, valamint a környezet egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekében alkalmaznak, és amely a kibocsátások határértékének, illetőleg mértékének megállapítása alapjául szolgál. Ennek értelmezésében:

- legjobb az, ami a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintű védelme érdekében;

- az elérhető technika az, amelynek fejlesztési szintje lehetővé teszi az érintett ipari ágazatokban történő alkalmazását elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, attól függetlenül, hogy a technikát az országban használják-e vagy előállítják-e és amennyiben az az üzemeltető számára ésszerű módon hozzáférhető;

- a technika fogalmába beleértendő az alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a berendezést (technológiát, létesítményt) tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és működését megszüntetik, a környezet helyreállítását végzik.”

3. § (1) A Kvt. 4. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„f) környezetterhelés: valamely anyag vagy energia közvetlen vagy közvetett kibocsátása a környezetbe;”

(2) A Kvt. 4. §-ának y) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„y) megelőzés: a környezethasználat káros környezeti hatásai elkerülésének érdekében a leghatékonyabb megoldások, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technika alkalmazása a döntéshozatal legkorábbi szakaszától;”

4. § A Kvt. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A megelőzés érdekében a környezethasználat során a leghatékonyabb megoldást, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technikát kell alkalmazni.”

5. § A Kvt. 13. §-a kiegészül az alábbi új (3) bekezdéssel:

„(3) Valamely környezeti elem igénybevételének, illetve terhelésének megelőzése, csökkentése vagy megszüntetése céljából nem engedhető meg más környezeti elem károsítása, szennyezése.”

6. § A Kvt. 50. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:

„(2) A környezethasználók külön jogszabályban meghatározott köre köteles az általuk végzett tevékenység környezeti hatását felmérni, arról rendszeresen környezeti jelentést készíteni és azt benyújtani az illetékes környezetvédelmi hatóság részére. A környezeti jelentésre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.”

7. § A Kvt. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„57. § A környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat a környezetkímélő gazdasági szerkezet kialakításának ösztönzését, a környezeti ártalmak megelőzését, csökkentését, a bekövetkezett környezeti károk felszámolását - a külön törvényben meghatározott tájrendezést -, továbbá természeti értékek és területek fenntartását, a leghatékonyabb megoldások, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technika ösztönzését, előmozdítását, a társadalom környezeti szemléletének fejlődését, valamint a környezetvédelmi kutatást elősegítő előirányzat.”

8. § (1) A Kvt. 64. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A környezetvédelmi igazgatás körébe tartozik)

„b) az Információs Rendszer működtetésével kapcsolatos adatkezelési, valamint tájékoztatási feladatok ellátása.”

(2) A Kvt. 64. §-ának (1) bekezdése kiegészül az alábbi új e) ponttal:

(A környezetvédelmi igazgatás körébe tartozik)

„e) a leghatékonyabb megoldás, az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó követelmények érvényesítése.”

9. § A Kvt. 66. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A környezethasználat

a) környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén - a b) pontban foglaltak kivételével - a tevékenységre kiadott környezetvédelmi engedély [70. § (2) bekezdés b) pont; 71. § (4) bekezdés a) pont];

b) az egyes környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén az a) pont szerinti eljárást követően az e törvényben [71. § (4) bekezdés c) pont] és a Kormány rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén [72/A. § (1) bekezdés a) pont] a felügyelőség által kiadott egységes környezethasználati engedély;

c) az a) pont hatálya alá nem tartozó tevékenységek esetén, de a Kormány rendeletében meghatározott esetekben [72/A. § (1) bekezdés a) pont] a felügyelőség által kiadott egységes környezethasználati engedély;

d) környezetvédelmi felülvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a felügyelőség által kiadott környezetvédelmi működési engedély [79. § (1) bekezdés a) pont];

e) egyéb, az a)-d) pont hatálya alá nem tartozó - külön jogszabályokban meghatározott - esetekben a felügyelőség, illetőleg az önkormányzati környezetvédelmi hatóság (a továbbiakban együtt: környezetvédelmi hatóság) által kiadott határozat, vagy szakhatósági állásfoglalásuk figyelembevételével más hatóság által kiadott határozat jogerőre emelkedését követően kezdhető meg, illetőleg folytatható.”

10. § (1) A Kvt. 70. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és az eredeti c) pont d) pontra változik:

[(2) A kérelem és az előzetes környezeti tanulmány alapján a felügyelőség]

„c) a hatásvizsgálati eljárás lezárását követően - a külön jogszabályban meghatározott esetben - megindítja az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást, vagy”

(2) A Kvt. 71. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az előzetes környezeti tanulmány alapján készítendő, helyszíni vizsgálatokkal alátámasztott részletes környezeti hatástanulmánynak - a felügyelőség által meghatározott mélységben és részletezettségben - tartalmaznia kell:)

„a) a 69. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak részletes leírását, és a választott technológia összehasonlítását a leghatékonyabb megoldással, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technikával;”

11. § A Kvt. 71. §-ának (4) bekezdése az alábbi új c) ponttal egészül ki:

(A felügyelőség az ügyben rendelkezésre álló összes adat alapján határoz és)

„c) a hatásvizsgálati eljárás lezárását követően - a külön jogszabályban meghatározott esetben - megindítja az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást.”

12. § A Kvt. a 72. §-át követően a következő alcímmel és ezt követően új 72/A. §-sal egészül ki:

„Az egységes környezethasználati engedély

72/A. § (1) Az egyes - külön jogszabályban megjelölt - tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében, a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a felügyelőség.

(2) A környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó, a Kormány által meghatározott szabályokat az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

13. § A Kvt. 74. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„74. § (1) A felügyelőség az érdekeltet tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében - teljes körű vagy részleges - felülvizsgálatra kötelezheti a 73. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, továbbá kötelezi, ha környezetveszélyeztetést, illetve környezetszennyezést észlel.

(2) A felügyelőség az érdekeltet tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében - teljes körű vagy részleges - felülvizsgálatra kötelezi akkor is, ha

a) környezetkárosítást észlel;

b) kiemelten védett, védett, illetőleg védőterületen (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék, valamint ezek védőövezetei, vízminőség-védelmi terület, hidrogeológiai védőterület, valamint az ivó-, ásvány- és gyógyvízkivételek védőterületei), környezetet veszélyeztető, szennyező vagy károsító tevékenységet észlel;

c) a környezetvédelmi engedélyhez, illetőleg egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül kezdett meg vagy folytat;

d) a külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak.”

14. § A Kvt. a 81. §-át követően a következő alcímmel és ezt követően új 81/A. §-sal egészül ki:

„Környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS)

81/A. § (1) A környezethasználó külön jogszabályban meghatározott módon saját környezetvédelmi teljesítményének értékelése és folyamatos javítása, valamint a közvélemény megfelelő tájékoztatása érdekében környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben vehet részt.

(2) A környezethasználó ennek keretében felülvizsgálja (felülvizsgáltatja) a tevékenységével kapcsolatos környezeti hatásokat, környezeti nyilatkozatot készít (készíttet), azt hitelesítteti a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer által előírt követelményeknek való megfelelés szempontjából a környezeti hitelesítésre jogosulttal és nyilvántartásba vétel céljából benyújtja az erre külön jogszabályban feljogosított szervezetnek, továbbá ezt követően mindenki számára hozzáférhetővé teszi.”

15. § A Kvt. 82. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: