2001. évi LVII. törvény
a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény módosításáról1
1. § A sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Stv.) 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A nevelési költségtérítés mértékét a szakszövetség szabályzatában, ennek hiányában a sportszervezetek határozhatják meg.”
2. § Az Stv. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A rendelkezési jog jogosultjának a hivatásos sportolóval munkaszerződést vagy munkavégzésre irányuló egyéb szerződést kötő sportszervezetet kell tekinteni, ha a hivatásos sportoló a játékjoga rendelkezési jogát a sportszervezetre átruházza.”
3. § Az Stv. 9. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
„(4) A játékjog rendelkezési jogának hivatásos sportoló általi átruházása igazolásnak, a sportszervezet általi átruházása átigazolásnak minősül.”
4. § Az Stv. 15. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A sportfegyelmi eljárást a sportszakemberrel szemben a (2) bekezdés a) pontja esetén a szakszövetség, a (2) bekezdés b) pontja esetén a sportszervezet folytatja le.”
5. § Az Stv. 15. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A sportolóra az (5) bekezdésben foglaltakon kívül
a) sporttevékenységtől,
b) átigazolástól,
c) kölcsönadástól
meghatározott időre való eltiltás büntetés is kiszabható, a 16. § (5) bekezdés szerint.”
6. § Az Stv. 15. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A sportszakemberre az (5) bekezdésben foglaltakon kívül szakmai tevékenységtől, sportági sportesemény látogatásától meghatározott időre való eltiltás büntetés is kiszabható, a 16. § (5) bekezdés szerint.”
7. § Az Stv. 16. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A sportolóra sporttevékenységtől, átigazolástól, kölcsönadástól meghatározott időre való eltiltás, valamint a sportszakemberre szakmai tevékenységtől, sportági sportesemény látogatásától meghatározott időre való eltiltás sportfegyelmi büntetést csak a szakszövetség szabhat ki.”
8. § Az Stv. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Sportfegyelmi eljárást lehet lefolytatni a sportszervezettel szemben, ha a szakszövetség alapszabályában, illetve szabályzataiban meghatározott előírásokat megszegi.”
9. § Az Stv. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szakszövetség a sportfegyelmi eljárást az általa kiírt vagy szervezett versenyen, versenyrendszerben részt vevő sportszervezettel szemben folytathatja le.”
10. § Az Stv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § A sportegyesületre és a sportszövetségre - a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével - a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szabályait kell alkalmazni.”
11. § Az Stv. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvényben, valamint a sportági nemzetközi szakszövetségek alapszabályaiban a sportági országos szakszövetségek számára meghatározott feladatok ellátására szakszövetség hozható létre, illetve működhet, ha az megfelel a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek és azt a Fővárosi Bíróság a sportági országos szakszövetségek nyilvántartásába bevezette.”
12. § Az Stv. 24. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„d) az alapszabályán kívül rendelkezik az e törvényben, illetve külön jogszabályokban megállapított, a szakszövetségek részére kötelezővé tett szabályzatokkal.”
13. § Az Stv. 24. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Egy sportágban csak egy szakszövetség vehető nyilvántartásba. A bírósági nyilvántartásba vétel után a szakszövetséget kérelmére a Nemzeti Sportszövetség is nyilvántartásba veszi.”
14. § Az Stv. 24. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a Fővárosi Bíróság a szakszövetséget a nyilvántartásából törli, azt a Nemzeti Sportszövetség nyilvántartásából és tagjai közül is törölni kell.”
15. § Az Stv. 24. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Nemzeti Sportszövetség vizsgálja a szakszövetségként történő nyilvántartásba vétel feltételeinek folyamatos meglétét. A (2) bekezdésben meghatározott bármelyik feltétel nem teljesülése esetén a Nemzeti Sportszövetség felhívja a szakszövetséget, hogy hat hónapon belül tegye meg a szükséges intézkedéseket. A határidő eredménytelen elteltét követően a Nemzeti Sportszövetség kezdeményezi a szakszövetségnek a Fővárosi Bíróság nyilvántartásából való törlését.”
16. § Az Stv. 24. §-a (7) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) azok a sportszövetségek, amelyek nem kérik szakszövetségként történő nyilvántartásba vételüket a Fővárosi Bíróságnál.”
17. § Az Stv. 24. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A (8) bekezdés szerinti sportszövetséget megfelelően megilletik és terhelik a szakszövetségekre a törvényben meghatározott jogok és kötelezettségek.”
18. § Az Stv. 25. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szakszövetség alapszabálya úgy is rendelkezhet, hogy a szakszövetségben pártolóként természetes személyek is részt vehetnek. A pártoló nem tagja a szakszövetségnek, annak közgyűlésén - ha az alapszabály megengedi - csak tanácskozási joggal vehet részt.”
19. § Az Stv. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakszövetség legfelsőbb szerve - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tagok képviselőiből álló közgyűlés.”
20. § Az Stv. 27. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(6) bekezdések számozása (3)-(7) bekezdésekre változik:
„(2) A több, mint 150 taggal rendelkező szakszövetség közgyűlésén jelen lévő tagjai legalább háromnegyedének egyhangú döntése alapján a szakszövetség legfelsőbb szerve a közgyűlés helyett a küldöttgyűlés is lehet. A küldöttgyűlésbe a szakszövetségi tag sportszervezetek régiónként választanak küldötteket. A regionális küldöttek számát a szakszövetség alapszabályában a régióban működő szakszövetségi tag sportszervezetek számával arányosan kell megállapítani.”
21. § Az Stv. 27. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közgyűlés határozatképességéhez a tagok több mint felének jelenléte szükséges. A közgyűlés egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással határoz, ha az alapszabály ennél magasabb arányt és titkos szavazást nem ír elő.”
22. § Az Stv. 27. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A több, mint 300 taggal rendelkező szakszövetség a közgyűlését ugyanabban az időpontban megrendezendő regionális részközgyűlésekkel is megtarthatja. A részközgyűlésekre a közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”
23. § Az Stv. 40. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Nemzeti Sportszövetség az általa nyilvántartásba vett szakszövetségek és az adott sportágban - a szakszövetség hiánya miatt - a szakszövetségi feladatokat ellátó és a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő sportszövetségek, valamint a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége önkéntes részvételével működő, a Kszt. szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő köztestület, amelyet a miniszter tart nyilván.”
24. § Az Stv. 41. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A Nemzeti Sportszövetség:]
„a) az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint gondoskodik az állami támogatásnak a szakszövetségek közötti felosztásáról;”
25. § Az Stv. 42. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Nemzeti Szabadidősport Szövetség a szabadidősport, valamint a diák- és rétegsport területén működő országos sportszövetségek és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége önkéntes részvételével működő, a Kszt. szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő köztestület, amelyet a miniszter tart nyilván.”
26. § Az Stv. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége a fogyatékosok sportja területén működő, a 92. §-ban meghatározott sportszövetségek önkéntes részvételével működő, a Kszt. szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő köztestület, amelyet a miniszter tart nyilván.”
27. § Az Stv. 59. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A megyei jogú városi, a fővárosi, a fővárosi kerületi önkormányzat az (1) bekezdés szerinti feladata keretében illetékességi területén a (2) bekezdésben foglaltak mellett - lehetőségei szerint - biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök működésének feltételeit is.”
28. § Az Stv. 60. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fővárosi és a megyei jogú városi önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltak mellett illetékességi területén segítheti az olimpiai utánpótlásműhelyek működését.”
29. § Az Stv. 61. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben a „megyei önkormányzat” szövegrész helyébe a „megyei (fővárosi) önkormányzat” szövegrész lép.
30. § Az Stv. 69. §-ának (7) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[(7) A Wesselényi Közalapítvány a rendelkezésére álló forrásokat a következő célokra használhatja fel:]
„e) sportösztöndíjrendszer fenntartása.”
31. § Az Stv. 69. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A Wesselényi Közalapítvány működési kiadásai nem haladhatják meg évente a központi költségvetésből folyósított támogatás öt százalékát.”
32. § Az Stv. 88. §-ának 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. hivatásos sportoló: az a versenyszerű sportoló, aki a sportszervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állva, jövedelemszerzési céllal, foglalkozásszerűen sporttevékenységet folytat. Az egyéni vállalkozó sportolóval kötött polgári jogi szerződés munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak minősül;”
33. § Az Stv. 88. §-ának 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: