2001. évi LVIII. törvény
a Magyar Nemzeti Bankról1
Az Országgyűlés törvényt alkot a Magyar Nemzeti Bankról, annak elsődleges céljairól, alapvető feladatairól, intézményi, szervezeti, személyi, pénzügyi függetlenségéről, működéséről, figyelemmel a fejlett piacgazdaság követelményeire.
I. Fejezet
A MAGYAR NEMZETI BANK JOGÁLLÁSA, ELSŐDLEGES CÉLJA ÉS ALAPVETŐ FELADATA
1. § A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a Magyar Köztársaság központi bankja. Az MNB, valamint döntéshozó szerveinek tagjai e törvényben foglalt feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat a Kormánytól vagy bármilyen más szervtől.
2. § Az MNB elnöke az Országgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel tartozik.
3. § (1) Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
(2) Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésére álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját.
Az MNB alapvető feladatai
4. § (1) Az MNB a nemzeti fizetőeszköz értékállóságának védelme érdekében meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát.
(2) Az MNB kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által kibocsátott bankjegy és érme a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszköze.
(3) Az MNB hivatalos deviza- és aranytartalékot képez és kezeli azt.
(4) Az MNB a devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika végrehajtásával kapcsolatban devizaműveleteket végez.
(5) Az MNB kialakítja és szabályozza a belföldi fizetési és elszámolási rendszereket, támogatja azok biztonságos és hatékony működését.
(6) Az MNB a feladatai ellátásához szükséges statisztikai információkat gyűjt és tesz közzé.
(7) Az MNB támogatja a pénzügyi rendszer stabilitását, valamint a pénzügyi rendszer prudenciális felügyeletére vonatkozó politika kialakítását és hatékony vitelét.
(8) Az MNB egyéb tevékenységet - jogszabályban meghatározott felhatalmazás alapján - csak elsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül folytathat.
II. Fejezet
AZ MNB FELADATAI
Monetáris politika
5. § Az MNB a 3. § (1) bekezdésében meghatározott elsődleges célja szolgálatában a 7. §-ban foglalt eszközökkel befolyásolja a pénz- és hitelkínálatot, valamint a pénz- és hitelkeresletet.
6. § Az MNB monetáris politikáját, valamint e politika érvényesítésének eszközeit e törvény keretei között önállóan alakítja ki.
A monetáris politika eszközei
7. § Monetáris politikáját az MNB az alábbi eszközökkel valósítja meg:
a) számlavezetési körében betétet fogad el és megfelelő biztosíték ellenében hitelt nyújt a 16. §-ban foglalt korlátozással,
b) nyíltpiaci műveletek és visszavásárlási megállapodások keretében értékpapírokat vásárol, elad és közvetít az azonnali és származtatott piacokon,
c) saját értékpapírokat bocsát ki,
d) árfolyamokat és kamatokat befolyásol és meghatároz,
e) értékpapírokat számítol le (visszleszámítol),
f) szabályozza a kötelező tartalékot,
g) egyéb jegybanki eszközöket alkalmaz.
8. § Az MNB nem fogadhatja el biztosítékul az adós saját kibocsátású értékpapírját.
Kötelező jegybanki tartalék
9. § (1) Az MNB előírhatja, hogy pénzügyi intézmények és a befektetési vállalkozások idegen forrásaik meghatározott arányában (tartalékráta) tartalékot helyezzenek el az MNB-nél.
(2) Az MNB pénzügyi intézmények és befektetési vállalkozások különböző típusú forrásaira eltérő mértékű tartalékrátát írhat elő.
10. § Az MNB a tartalékráta mértékére, kiszámítására, illetve a tartalékok képzésének és elhelyezésének módjára vonatkozó jegybanki előírások módosítását legalább 15 nappal azok hatálybalépése előtt meghirdeti.
Árfolyamok
11. § (1) Az MNB külföldi pénznemeknek forintra és forintnak külföldi pénznemekre való átszámítására vonatkozó árfolyamokat jegyez és tesz közzé.
(2) Az árfolyamrendszer megválasztása tekintetében a Kormány az MNB-vel egyetértésben dönt.
(3) Az MNB a (2) bekezdésben előírt módon kialakított árfolyamrendszer keretei között szükség és lehetőség szerint védi és befolyásolja az árfolyamokat a belföldi és a külföldi devizapiacokon.
Kamatok
12. § Az MNB irányadó kamatként jegybanki alapkamatot állapít meg. Az MNB a jegybanki alapkamat mértékét a Magyar Közlönyben közzéteszi.
13. § A 9. § (1) bekezdésben meghatározott intézmények által elhelyezett kötelező tartalékok után az MNB kamatot téríthet. A kamatok a tartalékráta különböző típusú forrásai szerint eltérő mértékűek lehetnek.
Rendkívüli hitelnyújtás hitelintézet szükséghelyzetében
14. § Amennyiben olyan körülmény áll fenn, amely miatt a hitelintézet működése a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyezteti, az MNB a hitelintézetnek rendkívüli hitelt nyújthat. E hitel rendelkezésre bocsátását az MNB a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) intézkedésétől, valamint a Felügyelet által kezdeményezett intézkedésnek a hitelintézet részéről történő teljesítésétől is függővé teheti.
Kapcsolat az államháztartással; az MNB számlavezetési tevékenysége
15. § (1) Az MNB vezeti a kincstári egységes számlát, továbbá a pénzügyminiszter által kijelölt egyéb állami számlákat.
(2) Az MNB vezeti az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság pénzforgalmi számláját, amelynek mindenkori egyenlegét folyamatosan be kell számítani a kincstári egységes számla egyenlegébe.
(3) Az MNB vezeti az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság pénzforgalmi számláját.
16. § (1) Az MNB az államnak, helyi önkormányzatnak vagy az államháztartás körébe tartozó más intézménynek vagy az állam, illetve a helyi önkormányzat befolyásoló irányítása alatt működő gazdálkodó szervezet részére hitelt nem nyújthat, ezen intézmények értékpapírjait közvetlenül a kibocsátótól nem vásárolhatja meg.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából egy gazdálkodó szervezetet akkor kell az állam befolyásoló irányítása alatt működőnek tekinteni, ha az állam vagy a helyi önkormányzat közvetve vagy közvetlenül:
a) a jegyzett tőkében többségi részesedéssel rendelkezik,
b) ellenőrzi a részesedéshez fűződő szavazati jogok többségét, vagy
c) kinevezheti a gazdálkodó szervezet vezető testülete és felügyelő bizottsága tagjainak több, mint felét.
(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazható az állam vagy a helyi önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdonában levő hitelintézet esetében.
17. § (1) Az MNB a külföldi pénznemben fennálló követeléseinek és kötelezettségeinek a tárgyév utolsó napján érvényes hivatalos árfolyamon történő értékeléséből származó árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget a forint árfolyam kiegyenlítési tartalékába köteles helyezni.
(2) Az MNB a devizában fennálló, értékpapíron alapuló követelések piaci értékelése alapján megállapított különbözetet - a nyitóállomány visszavezetése után - a deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartalékába köteles helyezni.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott forint árfolyam kiegyenlítési tartalék és deviza-értékpapír kiegyenlítési tartalék az MNB saját tőkéjének része. A kiegyenlítési tartalékok egyenlegei egymással szemben nem számolhatók el.
(4) Amennyiben az (1), illetve a (2) bekezdés szerinti kiegyenlítési tartalékok valamelyike a rendelkezésre álló adatok alapján negatív egyenlegű, akkor a negatív egyenleg mértékéig a tárgyévet követő év március 31-éig a központi költségvetés közvetlenül a megfelelő kiegyenlítési tartalék javára készpénzben térítést nyújt, amit a tárgyévi mérlegben el kell számolni.
(5) Amennyiben az (1), illetve a (2) bekezdés szerinti kiegyenlítési tartalékok valamelyike a végleges adatok alapján - figyelemmel a (4) bekezdés szerinti térítésre is - negatív egyenlegű, akkor a közgyűlést követő nyolc napon belül a központi költségvetés közvetlenül a megfelelő kiegyenlítési tartalék javára készpénzben térítést nyújt. Ha a (4) bekezdés szerinti térítés meghaladja a végleges adatok alapján megállapított egyenleget, akkor a túlfizetést az MNB a közgyűlést követő nyolc napon belül a központi költségvetésnek megtéríti a kiegyenlítési tartalék terhére. E tételeket a kifizetések évében kell a mérlegben kimutatni.
18. § A pénzbevonási nyereséget - a kibocsátott és a bevonási határidőig forgalomban lévőre át nem cserélt pénz összegének különbségét - az MNB-vel szemben fennálló államadósság csökkentésére kell fordítani. E rendelkezés végrehajtásának módjáról a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke külön állapodik meg.
19. § Az MNB az állam megbízása alapján, illetve az állam tulajdonában lévő értékpapírok - ide nem értve a részvényeket - tekintetében az állam megbízottjaként az értékpapírpiacon eljárhat.
20. § (1) Az állam megbízása alapján az MNB közreműködhet az állam devizában történő hitelfelvételeiben és külföldi értékpapír-kibocsátásaiban, valamint az állam külföldi követeléseinek kezelésével, értékesítésével, behajtásával kapcsolatos feladatok ellátásában.
(2) Az MNB az állammal, illetőleg az állam megbízottjaként határidős és fedezeti ügyleteket köthet.
21. § (1) Az MNB vezeti - ha más hitelintézetet nem hatalmaz fel - a hitelintézetek pénzforgalmi számláját.
(2) Az MNB vezeti az elszámolóházak pénzforgalmi számláját.
(3) Az MNB vezeti az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektetővédelmi Alap pénzforgalmi számláját.
22. § Azok a szervek, amelyeknek az MNB pénzforgalmi számlát vezet, betétet helyezhetnek el az MNB-nél.
Devizahatósági feladatok
23. § (1) Az MNB devizahatósági jogkörét a devizajogszabályok állapítják meg.
(2) Az MNB köteles az arany- és devizatartalékokról a pénzügyminisztert havonta tájékoztatni.
24. § Az MNB szabályozza - a Felügyelettel egyeztetve -
a) a pénzügyi intézményeknek,
b) a pénzügyi intézménynek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyeknek, valamint
c) a befektetési szolgáltatóknak és az elszámolóházaknak külföldi pénznemben, továbbá a devizakülföldiekkel forintban végzett pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, illetve elszámolóházi tevékenységét.
25. § A Kormány felhatalmazása alapján az MNB elláthatja a nemzetközi pénzügyi szervezetekben reá háruló feladatokat, amennyiben erről törvény vagy országgyűlési határozat eltérően nem rendelkezik.