Pénzforgalmi feladatok
26. § (1) Az MNB alakítja ki az országos fizetési és elszámolási rendszert.
(2) Az MNB szabályozza a pénzforgalmat.
27. § (1) Az MNB jóváhagyása szükséges az elszámolásforgalom lebonyolítását végző átutalási rendszert működtető hitelintézeti elszámolóház üzletszabályzatának, illetőleg az üzletszabályzat módosításának hatálybalépéséhez, amelyet a hitelintézeti elszámolóház a Pénzügyi Közlönyben közzétesz.
(2) Az MNB a hitelintézeti elszámolóház számára kockázati alap képzését kötelezővé teheti, illetve az alap képzésének módjára, mértékére, felhasználására vonatkozóan kötelező előírásokat adhat.
Jegybanki hatósági és statisztikai információs rendszer
28. § (1) Jogszabályban előírt szabályozási, engedélyezési, ellenőrzési feladatai (a továbbiakban: hatósági jogkör), valamint statisztikai feladatai - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben meghatározott feltételek szerint gyakorolt - ellátásához az MNB jegybanki információs rendszert működtet, amelyhez a pénzügyi intézmények és a pénzügyi intézménynek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást teljesítő jogi személyek, valamint a befektetési szolgáltatók és az elszámolóházak az MNB által előírt információkat kötelesek szolgáltatni. A jegybanki információs rendszer tartalmát és módszertanát az MNB - a Pénzügyminisztérium, illetőleg a Felügyelet véleményét kikérve - a Központi Statisztikai Hivatallal egyetértésben alakítja ki.
(2) Az MNB nyilvánosságra hozza a hitelintézeti rendszer működésére és az ország pénzügyi helyzetére vonatkozó összes fontos információt, illetőleg ezek részletes adatait rendszeresen az Országgyűlés, a Kormány és a minisztériumok (országos hatáskörű szervek) rendelkezésére bocsátja.
(3) Az adatokat csak olyan formában lehet nyilvánosságra hozni, hogy azokból az egyedi adatszolgáltatókra vonatkozó információk ne legyenek megállapíthatók.
(4) A hitelintézetek kötelesek az MNB által meghatározott adatokat az MNB által meghatározott módon nyilvánosságra hozni.
Jegybanki ellenőrzés
29. § (1) A jegybanki ellenőrzés a pénzügyi intézmények és a pénzügyi intézménynek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyek, valamint a befektetési szolgáltatók és az elszámolóházak tekintetében e törvény, a pénzforgalomról és a devizáról szóló jogszabályok, valamint a végrehajtásukra kiadott jegybanki előírások megtartására terjed ki. Ennek keretében az MNB jogosult adatok, beszámolók, mérlegek, bizonylatok és vizsgálati anyagok bekérésére.
(2) Az MNB a jegybanki ellenőrzés során helyszíni ellenőrzésre is jogosult.
(3) Az MNB ellenőrzést végző alkalmazottja az ellenőrzés eredményes ellátásához szükséges helyiségbe (területre) beléphet, iratokat megtekintheti, tárgyat megvizsgálhatja, munkafolyamatot (tevékenységet) megfigyelheti, felvilágosítást kérhet és egyéb bizonyítást folytathat le.
(4) Amennyiben a vizsgált okmányok hitelességének vagy teljességének megállapítása, illetőleg a vizsgálati megállapítások kiegészítése válik szükségessé, úgy az MNB ellenőrzést végző alkalmazottja jogosult az (1) bekezdésben nevesített szervezeteknél, az ott említett tárgykörökkel összefüggő tényeket vizsgálni.
(5) Jogszabálysértés, illetőleg a jegybanki előírások megsértésének megállapítása esetén az MNB köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, így különösen:
a) jogkörét e törvény szerint gyakorolni;
b) a pénzügyi intézmény és a pénzügyi intézménynek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személy, valamint a befektetési szolgáltató és az elszámolóház figyelmét felhívni a tapasztalt jogszabálysértésre;
c) más szervet intézkedés végett megkeresni;
d) fegyelmi, szabálysértési, polgári, büntető- vagy egyéb eljárást kezdeményezni.
(6) A megkeresett szerv köteles az MNB megkeresését érdemben megvizsgálni és saját intézkedéséről az MNB-t harminc napon belül tájékoztatni.
30. § (1) Ha a hitelintézet az MNB által nyújtott jegybanki forrást a szerződésben meghatározott céltól eltérően használja fel, az MNB a nem szerződésszerűen felhasznált összeg mértékéig - hitelszerződésben meghatározott kamat mellett - büntetőkamatot is felszámíthat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti büntetőkamat legmagasabb mértéke a jegybanki alapkamat.
Pénzkibocsátás
31. § (1) A bankjegyek és érmék kibocsátását, címletét és külső kiállítását, valamint bevonását az MNB a Magyar Közlönyben hirdetménnyel teszi közzé.
(2) Az MNB által kibocsátott bankjegyeket és érméket magyar törvényes pénznemben teljesítendő fizetésnél mindenki köteles névértékben elfogadni.
(3) Az MNB által kibocsátott pénzérmékből a készpénzfizetési forgalomban - címletenként - legfeljebb ötven darabot kell elfogadni. Ez a korlátozás nem vonatkozik a hitelintézetek, az adóhivatalok és a posta pénztáraira, amelyek a pénzérméket korlátlan mennyiségben kötelesek fizetésül elfogadni.
(4) A hamis, meghamisított, megcsonkított (átlyukasztott) pénzérméket nem szabad, a súlyukban jelentősen megfogyott vagy nehezen felismerhető pénzérméket nem kell fizetésül elfogadni. A rendeltetésszerű használat következtében súlyukban jelentősen megfogyott vagy nehezen felismerhető pénzérméket a hitelintézetek vagy adóhivatalok és a posta pénztárai fizetésül vagy átváltásra elfogadják és azokat az MNB-nél beváltják.
(5) A hamis bankjegyet és érmét ellenérték nélkül be kell szolgáltatni az MNB-hez.
(6) A hiányos (csonka) forintbankjegyért az MNB ellenértéket akkor térít, ha a bankjegynek felénél nagyobb részét benyújtják. A hitelintézetek a hiányos (csonka) forintbankjegyet az MNB-nél történő becserélésre átveszik. A sérült bankjegyek becserélését az MNB költségmentesen végzi. A csonka vagy sérült forintérmékért az MNB ellenértéket nem térít, kivéve, ha azoknak nemesfém tartalma van.
(7) Megsemmisült bankjegy vagy érme ellenértékét az MNB nem téríti meg. Bankjegy vagy érme tekintetében megsemmisítési eljárás nem indítható.
32. § Az MNB a bankjegy- és érme-előállítás költségeit ráfordításai között számolja el.
33. § Az MNB, a hitelintézetek és a posta pénztárai pénzérmét - címletenként legfeljebb 100 darabot - más címletű pénzérmére, illetőleg bankjegyre, bankjegyet pedig más címletű - címletenként legfeljebb 100 darabot - bankjegyre, illetőleg pénzérmére díj-, jutalék- és költségmentesen átváltják.
34. § (1) Forgalomban lévő pénzről utánzatot készíteni vagy készíttetni bármely célra (színházi előadásra, televízió vagy filmfelvételnél való felhasználásra, oktatásra stb.) csak az MNB engedélyével szabad.
(2) Az utánzatok előállítása, nyilvántartása, őrzése, megsemmisítése tekintetében az MNB előírásai szerint kell eljárni.
III. Fejezet
AZ MNB KAPCSOLATAI MÁS SZERVEKKEL
Kapcsolat az Országgyűléssel
35. § Az MNB elnöke az MNB tevékenységéről és monetáris politikájáról évente beszámol az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés eseti tájékoztatást is kérhet.
Kapcsolat a Kormánnyal, a minisztériumokkal és a nyilvánossággal
36. § Az MNB feladataival és a pénzügyi rendszer működésével kapcsolatos döntések és jogszabályok tervezeteire nézve ki kell kérni az MNB véleményét.
37. § A pénzügyminiszter az MNB-t előzetesen tájékoztatja a költségvetési javaslatról. Az MNB jogosult ezzel kapcsolatos véleményét a Kormánynak, illetve a költségvetésről szóló törvényjavaslat Országgyűléshez történő benyújtását követően az Országgyűlés illetékes bizottságának is kifejteni.
38. § Az MNB-t e törvényben meghatározott feladatkörében a Kormány nem utasíthatja.
39. § (1) A monetáris tanács (49. §) és az MNB igazgatósági ülésének (52. §) napirendjét a Kormánynak meg kell küldeni.
(2) A monetáris tanács és az igazgatóság ülésein a Kormányt szavazati jog nélkül a pénzügyminiszter vagy az általa felhatalmazott személy képviseli.
40. § A Kormány ülésének az MNB feladatkörét érintő napirendi pontjához az MNB elnökét meg kell hívni.
41. § (1) Az MNB a monetáris folyamatok alakulásáról és alapvető feladatai körébe tartozó egyéb lényeges kérdésekről legalább negyedévente jelentést készít és tesz közzé. A tájékoztatás módjáról és gyakoriságáról az MNB közleményt jelentet meg.
(2) Az MNB a Kormány, illetve a minisztériumok részére a monetáris folyamatok alakulásáról és alapvető feladatai körébe tartozó egyéb lényeges kérdésekről kérésre eseti információt nyújt.
42. § A Kormány, illetve a minisztériumok (országos hatáskörű szervek) az MNB kérésére tevékenységükkel kapcsolatban információt nyújtanak.
Kapcsolat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével
43. § (1) Az MNB feladatai ellátása során együttműködik a Felügyelettel.
(2) Az MNB igazgatósági ülésének a Felügyelet feladatkörét érintő napirendi pontjához a Felügyelet vezetőjét meg kell hívni.
44. § (1) Az MNB és a Felügyelet azokat az adatokat és információkat bocsátja egymás rendelkezésére, amelyek a másik szervezet feladatának ellátásához szükségesek.
(2) A feladat ellátásához szükséges adat- és információátadás módját és rendjét az MNB és a Felügyelet megállapodásban rögzíti.
Kapcsolat az Állami Számvevőszékkel
45. § (1) Az MNB működésének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) végzi.
(2) Az ÁSZ azt ellenőrzi, hogy az MNB a törvényeknek, más jogszabályoknak, az alapszabálynak és a közgyűlés határozatainak megfelelően működik-e. Az ÁSZ hatásköre kiterjed az MNB működésének és gazdálkodásának egészére, kivéve a 4. § (1) és (3)-(7) bekezdésben meghatározott feladatait, és azok hatását az MNB eredményére.
(3) Az MNB könyvvizsgálójára az ÁSZ tesz javaslatot és visszahívását kezdeményezheti közgyűlésnél.
(4) Az MNB-ben felügyelő bizottság nem működik.
IV. Fejezet
AZ MNB SZERVEZETE
Az MNB jogi formája
46. § (1) Az MNB részvénytársasági formában működő jogi személy.
(2) Az MNB cégnevét a cégjegyzékbe nem kell bejegyezni. A részvénytársaság elnevezést az MNB cégnevében nem kell feltüntetni.
(3) Az MNB alapszabályát a közgyűlés állapítja meg, amelyet be kell mutatni az Országgyűlésnek.
(4) Az MNB részvényei az állam tulajdonában vannak. Az államot mint részvénytulajdonost a pénzügyminiszter képviseli.
Az MNB szervei
47. § Az MNB szervei: a közgyűlés, a monetáris tanács és az igazgatóság.
A közgyűlés
48. § A közgyűlés feladata:
a) az alapszabály megállapítása és módosítása,